Bayer Zsolt, egy konspiráció és a lehallgatott bécsi találkozók

2018. március 21., szerda 17:09, frissítve: csütörtök 07:11

A Fidesz és az orosz vagy az izraeli titkosszolgálatok által eltervezett és kivitelezett csapdát sejt a Migration Aid vezetője a civil szervezet ellen a napokban a kormánypárti Magyar Időkben megjelent, Bayer Zsolt által leleplezőnek szánt cikkek hátterében. Siewert András szerint a Fidesznek az volt a célja az akcióval, hogy bármilyen olyan ügybe belerángassák és besározzák a menekülteken segítő civil szervezetet, ami végül azt a látszatot kelti: Soros György civiljei bármire, akár még illegális cselekményekre (titkos adatbázis készítése a menekültekről) is képesek.

Migration Aid vezetője Bayer Zsolt napokban megjelent cikkeire reagálva tartott szerdán sajtótájékoztatót. A civil szervezet vezetője azt állítja, hogy megkereste őket egy férfi, akivel kétszer találkoztak is az elmúlt hónapokban Bécsben, de rájöttek, csak információkat akartak szerezni tőlük egy titkos akció keretében. Ez számukra akkor vált világossá, amikor március 19-én megjelent a Bayer Zsolt-féle cikk. Csak azért mentek bele az ügybe, hogy kiderítsék, ki a megrendelő. 

„Ez a dolog arról szól, hogy végig megpróbáltak bennünket illegális, a magyar alkotmányos rendet veszélyeztető cselekedetekre buzdítani” – fogalmazott Siewert András. A szervezet vezetője úgy véli, ebben az ügyben külföldi titkosszolgálatok bevonásával igyekeztek lejáratni őket, ami hazaárulás. „Felvetődik még természetesen az is, hogy Bayer Zsolt szeret a publicisztikáiban a hazaárulás fogalmával dobálózni. Most találkozhat ennek a jogi oldalával, és azt is javasolnám Bayer Zsoltnak, hogy kösse fel a nyúlcipőt, és meg se álljon olyan országig, amelynek nincs kiadatási kérelme Magyarországgal” – jelentette ki a szerdai sajtótájékoztatón. 

Elmesélte: decemberben kaptak egy levelet egy Grigorij Alexandrov nevű férfitól, amelyben szakértőnek kérték fel egy Smart Innotech nevű cég menekültek beazonosításához szükséges eljárásokhoz. Januárban találkoztak is Bécsben. Bayer Zsolt cikkéhez ebből a találkozóból meg a két fél levelezéséből szivárogtak ki információk. Azt azonban a másik fél nem tudta, hogy a Migration Aid is készített felvételeket. Mivel felmerült bennük, hogy egy külföldi titkosszolgálati akcióval állnak szemben, a találkozó után jelentették a magyar hatóságnak az ügyet, és átadták nekik a felvételeket. Siewert azt is elmondta, hogy a Migration Aid mellett más civileket, például a Magyar Helsinki Bizottságot, valamint ellenzéki pártokat is megpróbálták volna besározni. Február végén eltűnt Alexandrov és a cége, a Smart Innotech is. Több hét csend után pedig a bécsi találkozó hangfelvétele a kormánypárti médiánál landolt.

Magyar Nemzet hírlevél

Legizgalmasabb cikkeink naponta egyszer az ön e-mail-fiókjában!

A feliratkozással beleegyezik abba, hogy a Magyar Nemzettől hírlevelet vagy cikkeinkről szóló üzenetet kapjon postafiókjába. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.

Ez az emailcím nem érvényes

A kormány szánalmas magyarázkodásnak nevezte Siewert András szavait. „A Migration Aid egy Soros által kitartott szervezet, melynek célja a bevándorlás szervezése. Hiába csípnek, rúgnak és harapnak, ami az elmúlt napokban nyilvánosságra került, az csak erősíti a véleményünket: a Soros szervezetek működését be kell tiltani” – közölte a Kormányzati Tájékoztatási Központ. A civil szervezetek betiltása azonban nem elég a kormány szerint: a bevándorlással foglalkozó szervezetek működését állami engedélyhez kell kötni, az erről szóló „Stop, Soros!” törvénycsomagot a választás után az Országgyűlésben azonnal el kell fogadni.

Ennek mindössze annyi a szépséghibája, hogy a Migration Aid nem Soros-szervezet. „Mi soha egyetlen forintot sem kaptunk Soros Györgytől vagy hozzá köthető szervezettől” – jelentette ki lapunknak Siewert András. Hozzátette: semmilyen titkos adatbázisuk nincs, mindössze a menekültek ruhaméretét írták össze a magyar–szerb határon lévő tranzitzónákban. Ezt a szerdai sajtótájékoztatóján be is mutatta az újságíróknak. Lehet, hogy ezzel taktikai hibát követett el. Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információs Hatóság elnöke legalábbis a Lánchíd Rádiónak nyilatkozva kijelentette, hogy a ruhaméretek is személyes adatnak számítanak.

Bayer Zsolt még hétfőn arról írt a Magyar Időkben: a Migration Aid a tranzitzónába való bejárását arra használta fel, hogy illegális adatbázist építsenek a menekültekről. Siewert András azonban lapunknak elmondta: tavaly május óta már nincs engedélyük arra, hogy belépjenek a szigorúan őrzött területre, mert a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal visszavonta.

A jól felépített kormánypropaganda következő lépéseként pedig kedden Kovács Zoltán kormányszóvivő szólította fel a Migration Aid nevű szervezetet, válaszoljanak arra a kérdésre, valóban készítettek-e a bevándorlókról titkos adatbázist a tranzitzónában. A kormány azt is tudni szeretné, hol tárolják ezeket az adatokat, a Migration Aid nevű szervezet mellett pedig mely más szervezetek vettek még részt ebben az akcióban.

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság pedig szerdán sietve bejelentette: vizsgálatot indít a tranzitzónákban történt adatgyűjtések ügyében. Péterfalvi Attila, a hatóság elnöke közölte: a tranzitzóna Magyarország területén van, így az ottani adatkezelésekre is vonatkozik az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény. A hatóság felkeresi az érintett szervezetet: igaz-e, hogy a menekültekről adatbázist vezetnek. „Minden részletkérdést tisztázni kell” – jegyezte meg a hatóság elnöke.

 

A szerkesztő ajánlja

Molnár Csaba

176 millió kamera kereszttüzében: a kínai Nagy Testvér mindenkire odafigyel

Az, ami Orwell idejében még disztópiának tűnt, a mindent látó kamerának hála szép lassan valósággá válik.

Pethő Tibor

1938. augusztus 25. – 2018. április 11.

Elhallgatni nem fogunk. Várunk, reménykedünk, imádkozunk. Mert lehet egy újságnak bárki is a tulajdonosa, azt pontosan tudjuk, hogy a mi igazi „gazdánk” az olvasó.

Stier Gábor

Szomorú búcsú Eraszt Fandorintól

Borisz Akunyin húsz év után nemcsak világhírű regényhősét, hanem a kilencvenes években az orosz jövőről szőtt álmait is eltemeti.

Lakner Dávid

Lajcsika, ha te mindig játszol, miből éltek?

Inkey Alice Szőts Istvánról, Latinovits jókedvéről és Kosztolányi Dezső fekete pöttyös nyakkendőjéről.