Civiltörvény: előre a putyini úton

Koncz Tamás

Koncz Tamás

2017. április 3., hétfő 14:40, frissítve: hétfő 15:13

Furkósbot a civil szervezeteket korlátozó törvényjavaslat, Orbán Viktor pedig már a választásokra készülve suhogtatja. A civil törvény jelképes, de ha nem ütközik ellenállásba, újabb lépést teszünk meg a putyini rendszer irányába – figyelmeztetnek a Magyar Nemzetnek nyilatkozó politológusok.

Vasárnap derült ki, hogy milyen törvényjavaslatot akar elfogadtatni Fidesz–KDNP. A civil törvénynek is nevezett szabályozás több szempontból kellemetlen, bár egyelőre csak jelképes szigorítás lehet a külföldről támogatott civil szervezetek és egyetemek számára.

 A törvényjavaslatot elsőként a 444.hu vette észre. A szabályozás szerint

  • az érintett egyesület vagy alapítvány 15 napon belül köteles bejelenteni külföldről támogatott szervezetté válását a bíróságon, egy formanyomtatványon tranzakciónként részletezve a külföldi támogatásokat;
  • ez megjelenik az állam által működtetett Civil Információs Portálon is;
  • ezután a külföldről támogatott szervezet haladéktalanul közzéteszi a honlapján, valamint feltünteti az általa kiadott mindenféle sajtótermékben, hogy e törvény alapján külföldről támogatott szervezetnek minősül;
  • aki ezt nem teszi meg, az bírságot kaphat;
  • a listáról csak öt év után lehet lekerülni, feltéve, ha a szervezet ez idő alatt nem kap külföldi támogatást.

A törvényjavaslat nem lehetetleníti el a szervezeteket, de alattomos bélyeget ragaszt rájuk: alkotói a pénzmosás és terrorizmus megelőzésével indokolják az új beszámolási kötelezettséget, a bűnözés lehetőségével egy lapon említve az olyan emberi jogi szervezeteket, mint az Amnesty International is.

Kell az új ellenség

„Az Orbán-kormány politikai furkósbotként suhogtatja a civiltörvényt, és egyelőre nem igazán foglalkozik vele, hogy az Európai Unióban vagy az Egyesült Államokban mit szólnak a vagdalkozáshoz – az erődemonstráció ugyanis a Fidesz szavazótáborának szól”, véli Nagy Attila Tibor, a Méltányosság Politikaelemző Központ munkatársa.

Magyar Nemzet hírlevél

Legizgalmasabb cikkeink naponta egyszer az ön e-mail-fiókjában!

A feliratkozással beleegyezik abba, hogy a Magyar Nemzettől hírlevelet vagy cikkeinkről szóló üzenetet kapjon postafiókjába. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.

Ez az emailcím nem érvényes

A kormánypárt ugyanis nem engedheti meg magának, hogy támogatói elkényelmesedjenek egy évvel a választás előtt: Brüsszel és a migránsok mellett új és látható ellenségképre van szüksége, akikkel szemben ismét nemzetvédő erőként határozhatja meg magát. Ellenfélnek pedig megfelelnek a civil szervezetek, akiket az Orbán-kormány amúgy is a baloldali ellenzéki pártok meghosszabbított karjának tart.

Ami igazán új elem, az a külföldi szó hangsúlyozása. A külföldi ugyanis idegen, és mint ilyen, ellenséges hatalom is az orbáni retorikában: így lesz ellenség, Soros-bérenc a közjogi rendszer kritikusaként ismert Eötvös Károly Közpolitikai Intézetből, a Magyar Helsinki Bizottságból.

Bár a magyar törvényjavaslat sok tekintetben másolja az orosz civiltörvényt, Nagy Attila Tibor nem lát egyértelmű bizonyítékot arra, hogy Orbán Viktor orosz megrendelést teljesítene a szigorítással.

Vlagyimir Putyin holdudvara főként s gazdasági befolyását próbálja növelni Magyarországon, a politikai térnyeréssel kevésbé foglalkozik – másrészt, azt sem felejthette még el, hogy Orbán Viktor politikai partnerként nem épp „a megbízhatóság szobra”, 2010 előtt pedig még hevesen támadta a most ajnározott orosz kormányt, különösen Grúzia lerohanása után.

Az elemző szerint attól sem kell tartani – legalábbis egyelőre –, hogy a hazai civil szervezeteket pusztán ügyészségi indítványra felszámolhassák, a döntés ugyanis a bíróságok kezében marad.

A kormányzati elvárásokat szívesen teljesítő ügyészségnek ugyanakkor sok eszköze marad a vegzálására, és feltehetően ez lesz a civil törvény igazi célja is. A pénzmosás gyanúja miatt a vádhatóság titkos megfigyelésre utasíthatja a belügy (vagyis a kormány) irányítása alatt álló rendőrséget – a bankokat pedig adatszolgáltatásra kötelezhetik a náluk vezetett civil számlákról.

Egy kis lépés a terror felé

A javaslat jelképes, de fontos állomás a kormány politikai játszmájában: ha elfogadják, egy újabb lépés lesz putyini önkényuralmi rendszer felé. Ezt pedig 2018 után a civil szervezetek végleges kiseprűzése, a szabad sajtó maradékának felszámolása, majd az egyéni szabadságjogok korlátozása követheti – mondja Juhász Attila, a Political Capital ügyvezető igazgatója.

A szakértő szerint Orbán Viktor a klasszikus módszert alkalmazza: a békákhoz hasonlóan langyos, majd fokozatosan melegített vízben főzi meg a választókat, akik már az egyre brutálisabb lépésekre sem kapják fel a fejüket. A törvényjavaslattal kapcsolatban felhozott érveket – a pénzmosás és a terrorizmus támogatását Juhász nettó hazugságnak nevezte. „Épphogy a letelepedési kötvénybiznisz vagy Kiss Szilárd-féle vízumügylet adott lehetőséget arra, hogy Magyarországon bűnözők és terroristák telepedjenek le, utazzanak át” – mondta a Political Capital szakértője.

Kikacsintgat?

A kormány Brüsszel elleni kirohanásai, a civil ellenségkép kreálása már egy unión kívüli Magyarországot idéz fel, és Juhász Attila nem tartja teljesen kizártnak, hogy az Orbán-kormány erre is felkészült – mint mondta, a kormányfőt már csak a pénzszerzés motiválja az EU-tagságban; az pedig, hogy a kormány már jövőre lehívná az unió 2022-ig elérhető összes magyar fejlesztési forrását, kifejezetten baljós előjel a politikai elemző szerint.

Az orosz és izraeli mintára készített tervezetet pusztító hatásúnak nevezte az Amnesty International is. Demeter Áron, az AI szakértője emlékeztetett rá, Oroszországban többtucatnyi civil szervezetet kellett felszámolni a hasonló indokkal meghozott törvény után.

A tervezet indoklása „álságos és aggasztó” – írja Demeter –, mert az átláthatóságra a pénzmosás és a terrorizmus elleni küzdelem miatt van szükség. „Eddig is átláthatóan működtünk, nem gondolom, hogy lenne alapja a kormány célozgatásának, állítja a jogvédő, aki azt egyelőre nem tudja megmondani, hogy az Amnesty hajlandó lesz-e megbélyegzetten élni – erről majd a törvény elfogadása után döntenek. 

A leszámolás joga

Úgy tűnik, a kormány a civilekkel egy füst alatt szeretné véglegesen rendezni a külföldi támogatású egyetemek helyzetét is. A múlt héten nyújtották be, kedden pedig kivételes eljárásban el is fogadhatják a CEU-ra szabott törvényt, ami alapján egy amerikai campus létrehozására, valamint egy államközi szerződésre köteleznék a budapesti székhelyű Közép-európai Egyetemet és 26 másik felsőoktatási intézményt. Orbán Viktor rádióinterjújában csalónak nevezte a CEU-t, Kósa Lajos szerint csak egy törvénysértő fantomegyetem ez az intézmény. A CEU képzésein egyébként Kovács Zoltán kormányszóvivő is részt vett.

A tervezet miatt vasárnap közel tízezren demonstráltak a Parlament előtt, de az Egyesült Államok külügyminisztériuma és több Nobel-díjas tudós is tiltakozott a lex CEU bevezetése ellen.

A szerkesztő ajánlja

Kuthi Áron

Nincs pénz a magyar múlt megmentésére

Nem csak templomokból áll az épített örökség a Kárpát-medencében. A megőrzésre a végtelen mennyiségű pénz is kevés volna.

Koncz Tamás

Méregdrága nyári elittábor a kormánytagok gyerekeinek

Kerényi Imre miniszterek trónörököseit várja a vörösberényi kolostorba, hogy ott körtáncot lejtsenek, és római stílusú hadi bemutatót tartsanak.

Vég Márton

Az Iraki Kurdisztánból származó negyvenéves Ismael jól érzi magát Magyarországon

A vámosszabadi befogadóállomáson élő férfi egy kicsit beszél magyarul, és nem akar továbbutazni Németország felé. Riport.

Pethő Tibor

Jolika, az ÁVH keblein nevelkedett, gépírónőből lett belügyes nagyasszony

Császárné Lábass Jolán jelképpé nemesült. A képmutatás, a szembenézés kudarcának jelképévé.