Civiltörvény: előre a putyini úton

2017. április 3., hétfő 14:40, frissítve: hétfő 15:13

Furkósbot a civil szervezeteket korlátozó törvényjavaslat, Orbán Viktor pedig már a választásokra készülve suhogtatja. A civil törvény jelképes, de ha nem ütközik ellenállásba, újabb lépést teszünk meg a putyini rendszer irányába – figyelmeztetnek a Magyar Nemzetnek nyilatkozó politológusok.

Vasárnap derült ki, hogy milyen törvényjavaslatot akar elfogadtatni Fidesz–KDNP. A civil törvénynek is nevezett szabályozás több szempontból kellemetlen, bár egyelőre csak jelképes szigorítás lehet a külföldről támogatott civil szervezetek és egyetemek számára.

 A törvényjavaslatot elsőként a 444.hu vette észre. A szabályozás szerint

  • az érintett egyesület vagy alapítvány 15 napon belül köteles bejelenteni külföldről támogatott szervezetté válását a bíróságon, egy formanyomtatványon tranzakciónként részletezve a külföldi támogatásokat;
  • ez megjelenik az állam által működtetett Civil Információs Portálon is;
  • ezután a külföldről támogatott szervezet haladéktalanul közzéteszi a honlapján, valamint feltünteti az általa kiadott mindenféle sajtótermékben, hogy e törvény alapján külföldről támogatott szervezetnek minősül;
  • aki ezt nem teszi meg, az bírságot kaphat;
  • a listáról csak öt év után lehet lekerülni, feltéve, ha a szervezet ez idő alatt nem kap külföldi támogatást.

A törvényjavaslat nem lehetetleníti el a szervezeteket, de alattomos bélyeget ragaszt rájuk: alkotói a pénzmosás és terrorizmus megelőzésével indokolják az új beszámolási kötelezettséget, a bűnözés lehetőségével egy lapon említve az olyan emberi jogi szervezeteket, mint az Amnesty International is.

Kell az új ellenség

„Az Orbán-kormány politikai furkósbotként suhogtatja a civiltörvényt, és egyelőre nem igazán foglalkozik vele, hogy az Európai Unióban vagy az Egyesült Államokban mit szólnak a vagdalkozáshoz – az erődemonstráció ugyanis a Fidesz szavazótáborának szól”, véli Nagy Attila Tibor, a Méltányosság Politikaelemző Központ munkatársa.

Magyar Nemzet hírlevél

Legizgalmasabb cikkeink naponta egyszer az ön e-mail-fiókjában!

A feliratkozással beleegyezik abba, hogy a Magyar Nemzettől hírlevelet vagy cikkeinkről szóló üzenetet kapjon postafiókjába. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.

Ez az emailcím nem érvényes

A kormánypárt ugyanis nem engedheti meg magának, hogy támogatói elkényelmesedjenek egy évvel a választás előtt: Brüsszel és a migránsok mellett új és látható ellenségképre van szüksége, akikkel szemben ismét nemzetvédő erőként határozhatja meg magát. Ellenfélnek pedig megfelelnek a civil szervezetek, akiket az Orbán-kormány amúgy is a baloldali ellenzéki pártok meghosszabbított karjának tart.

Ami igazán új elem, az a külföldi szó hangsúlyozása. A külföldi ugyanis idegen, és mint ilyen, ellenséges hatalom is az orbáni retorikában: így lesz ellenség, Soros-bérenc a közjogi rendszer kritikusaként ismert Eötvös Károly Közpolitikai Intézetből, a Magyar Helsinki Bizottságból.

Bár a magyar törvényjavaslat sok tekintetben másolja az orosz civiltörvényt, Nagy Attila Tibor nem lát egyértelmű bizonyítékot arra, hogy Orbán Viktor orosz megrendelést teljesítene a szigorítással.

Vlagyimir Putyin holdudvara főként s gazdasági befolyását próbálja növelni Magyarországon, a politikai térnyeréssel kevésbé foglalkozik – másrészt, azt sem felejthette még el, hogy Orbán Viktor politikai partnerként nem épp „a megbízhatóság szobra”, 2010 előtt pedig még hevesen támadta a most ajnározott orosz kormányt, különösen Grúzia lerohanása után.

Az elemző szerint attól sem kell tartani – legalábbis egyelőre –, hogy a hazai civil szervezeteket pusztán ügyészségi indítványra felszámolhassák, a döntés ugyanis a bíróságok kezében marad.

A kormányzati elvárásokat szívesen teljesítő ügyészségnek ugyanakkor sok eszköze marad a vegzálására, és feltehetően ez lesz a civil törvény igazi célja is. A pénzmosás gyanúja miatt a vádhatóság titkos megfigyelésre utasíthatja a belügy (vagyis a kormány) irányítása alatt álló rendőrséget – a bankokat pedig adatszolgáltatásra kötelezhetik a náluk vezetett civil számlákról.

Egy kis lépés a terror felé

A javaslat jelképes, de fontos állomás a kormány politikai játszmájában: ha elfogadják, egy újabb lépés lesz putyini önkényuralmi rendszer felé. Ezt pedig 2018 után a civil szervezetek végleges kiseprűzése, a szabad sajtó maradékának felszámolása, majd az egyéni szabadságjogok korlátozása követheti – mondja Juhász Attila, a Political Capital ügyvezető igazgatója.

A szakértő szerint Orbán Viktor a klasszikus módszert alkalmazza: a békákhoz hasonlóan langyos, majd fokozatosan melegített vízben főzi meg a választókat, akik már az egyre brutálisabb lépésekre sem kapják fel a fejüket. A törvényjavaslattal kapcsolatban felhozott érveket – a pénzmosás és a terrorizmus támogatását Juhász nettó hazugságnak nevezte. „Épphogy a letelepedési kötvénybiznisz vagy Kiss Szilárd-féle vízumügylet adott lehetőséget arra, hogy Magyarországon bűnözők és terroristák telepedjenek le, utazzanak át” – mondta a Political Capital szakértője.

Kikacsintgat?

A kormány Brüsszel elleni kirohanásai, a civil ellenségkép kreálása már egy unión kívüli Magyarországot idéz fel, és Juhász Attila nem tartja teljesen kizártnak, hogy az Orbán-kormány erre is felkészült – mint mondta, a kormányfőt már csak a pénzszerzés motiválja az EU-tagságban; az pedig, hogy a kormány már jövőre lehívná az unió 2022-ig elérhető összes magyar fejlesztési forrását, kifejezetten baljós előjel a politikai elemző szerint.

Az orosz és izraeli mintára készített tervezetet pusztító hatásúnak nevezte az Amnesty International is. Demeter Áron, az AI szakértője emlékeztetett rá, Oroszországban többtucatnyi civil szervezetet kellett felszámolni a hasonló indokkal meghozott törvény után.

A tervezet indoklása „álságos és aggasztó” – írja Demeter –, mert az átláthatóságra a pénzmosás és a terrorizmus elleni küzdelem miatt van szükség. „Eddig is átláthatóan működtünk, nem gondolom, hogy lenne alapja a kormány célozgatásának, állítja a jogvédő, aki azt egyelőre nem tudja megmondani, hogy az Amnesty hajlandó lesz-e megbélyegzetten élni – erről majd a törvény elfogadása után döntenek. 

A leszámolás joga

Úgy tűnik, a kormány a civilekkel egy füst alatt szeretné véglegesen rendezni a külföldi támogatású egyetemek helyzetét is. A múlt héten nyújtották be, kedden pedig kivételes eljárásban el is fogadhatják a CEU-ra szabott törvényt, ami alapján egy amerikai campus létrehozására, valamint egy államközi szerződésre köteleznék a budapesti székhelyű Közép-európai Egyetemet és 26 másik felsőoktatási intézményt. Orbán Viktor rádióinterjújában csalónak nevezte a CEU-t, Kósa Lajos szerint csak egy törvénysértő fantomegyetem ez az intézmény. A CEU képzésein egyébként Kovács Zoltán kormányszóvivő is részt vett.

A tervezet miatt vasárnap közel tízezren demonstráltak a Parlament előtt, de az Egyesült Államok külügyminisztériuma és több Nobel-díjas tudós is tiltakozott a lex CEU bevezetése ellen.

A szerkesztő ajánlja

Molnár Csaba

176 millió kamera kereszttüzében: a kínai Nagy Testvér mindenkire odafigyel

Az, ami Orwell idejében még disztópiának tűnt, a mindent látó kamerának hála szép lassan valósággá válik.

Pethő Tibor

1938. augusztus 25. – 2018. április 11.

Elhallgatni nem fogunk. Várunk, reménykedünk, imádkozunk. Mert lehet egy újságnak bárki is a tulajdonosa, azt pontosan tudjuk, hogy a mi igazi „gazdánk” az olvasó.

Stier Gábor

Szomorú búcsú Eraszt Fandorintól

Borisz Akunyin húsz év után nemcsak világhírű regényhősét, hanem a kilencvenes években az orosz jövőről szőtt álmait is eltemeti.

Lakner Dávid

Lajcsika, ha te mindig játszol, miből éltek?

Inkey Alice Szőts Istvánról, Latinovits jókedvéről és Kosztolányi Dezső fekete pöttyös nyakkendőjéről.