Csőbe húzhatták Botka Lászlót

2017. szeptember 29., péntek 17:39, frissítve: péntek 21:49

Egyre nagyobb a káosz a baloldalon Tarjányi Péter és Lattmann Tamás kijelentései miatt. A szakértő szerint Gyurcsány Ferencnek és az LMP-nek kedvez a helyzet, Botka Lászlót pedig lehet, hogy máris „behúzták a csőbe”. Galló Béla politikai elemzővel beszélgettünk.

– Az elmúlt napokban alighanem sokakban fogalmazódott meg a kérdés, hogy mégis mi lehet a valódi célja Tarjányi Péterék mozgalmának.
– Alapvetően két háttérmunka zajlik az MSZP-vel kapcsolatban: az egyik a Tarjányi–Lattmann-féle, ami az MSZP gyurcsányistáinak az ötletére születhetett. Ez azt célozza, hogy fojtóhurkot tegyenek Botka László nyaka köré, akitől azt várják, hogy Gyurcsányt vegye vissza a közös listára, vagy – amennyiben ennek nem tesz eleget – távozzon. A másik szerintem az LMP-ről szól, emögött nyilvánvalóan Ron Werber elképzelései húzódnak meg. Itt arról van szó, hogy az LMP-t mint baloldali pártot és a környezetét beemeljék a politikába, és nagyobb legyen az ázsiójuk 2018-ban. A két háttérmunkának vannak közös szálai, az MSZP meggyengítése például mindkét oldalnak érdeke. De a Ron Werber-féle társaság nyilván Gyurcsánnyal sem fog összebútorozni, hiszen ha az MSZP nem kellett nekik, ő miért kellene. 

– Tarjányi Péter nemrég arról beszélt: őt bízták meg azzal, hogy civil miniszterelnök-jelöltet keressen az MSZP számára…
– Ezt abszolút nem tartom életszerűnek. Tarjányi inkább csak a megbízását teljesíti valakinek, akinek az MSZP berkein belül érdeke Botka meggyengülése és az, hogy Gyurcsány felkerüljön a baloldali színképre. Alapvetően nonszensz, hogy hirtelen kívülről megalakul valami mozgalom és elkezd pozíciókról nyilatkozni. Engem ez az egész az egykori miniszterelnök-castingra emlékeztet, amikor végül kijött Bajnai, de előtte megfordult egy tucat név a közvélemény előtt. Ez kármentés, csak szerintem a szereplők, akik benne vannak, nem mindig tudják, hogy éppen ők mozgatják a szálakat vagy őket mozgatják. 

 
Galló Béla politológus
Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI
 

– Miért éppen most állhatott elő Lattmann Tamás azzal, hogy ő már tavaly szóba került mint az ellenzék miniszterelnök-jelöltje?

– Nyilvánvalóan azért, mert most érkezett el a gyurcsányisták háttérmunkájának az a része, hogy az MSZP-t le kellene járatni.

– Lattmann Tamás azt is említette: jelezte a szocialistáknak, hogy „beszélni fog, neveket mondani”.
– Nagyon nehéz erről komolyabb elemzést megfogalmazni, mert olyan amatőr szinten, amatőr szereplőkkel tarkítva zajlik a folyamat, hogy önmagukat is elárulják az ilyen típusú félmondatokkal. Azt mondta, megbeszélte az MSZP-sekkel, majd kiderült, hogy Molnár Zsolttal. Molnár Zsolt pedig ugye egy személy és nem „MSZP-sek”, közismert dolog pedig, hogy Tarjányi a tanácsadója. Tehát azok, akik ebben szerepet játszanak, nem profi politikusok. Sajnos úgy látszik, ez a szint ma elég ahhoz, hogy valaki megpróbálja alakítani a politikát.

Magyar Nemzet hírlevél

Legizgalmasabb cikkeink naponta egyszer az ön e-mail-fiókjában!

A feliratkozással beleegyezik abba, hogy a Magyar Nemzettől hírlevelet vagy cikkeinkről szóló üzenetet kapjon postafiókjába. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.

Ez az emailcím nem érvényes

– Bodnár Zoltán szerint Botka László az ellenzéki összefogás akadálya, és azt is mondta, hogy október végéig le kellene köszönnie a jelöltségről. Az ő személye fontos lehet ebben a játszmában?
– Bodnár Zoltán a liberális holdudvar része, nem értem, milyen alapon veszi magának a kompetenciát, hogy nyilatkozzon az MSZP ügyeiről. Ez ugyanannak a zűrzavarnak, dilettantizmusnak a része, amire már utaltam. Bodnár azt szeretne, amit, de ő sem több, mint egy szavazó, és valószínűleg még csak nem is baloldali. (Bodnár Zoltán korábban a Liberális Párt tagja volt, 2014-ben őt indították Budapest főpolgármesterének – a szerk.) Az, hogy valaki a partvonal széléről bekiabál, hogy Botkának mit kell csinálnia, mitől politikai fajsúlyú kérdés? Szerintem azt kell alapul venni, amit az MSZP vezetése eddig megtett, hogy ők változatlanul kiállnak Botka László mellett, legalábbis a nyilatkozatok szintjén és formálisan. Az már rájuk tartozik, hogy ezt mennyire gondolják komolyan.

– Hogy lehetne összefoglalni azt, ami most az MSZP-ben történik?
– Egy olyan lehetetlen helyzet van most a balliberális oldalon, amit nagyon nehéz pontosan elemezni és prognosztizálni, mert esetleges, egyéni szempontok és egzisztenciális érdekek motiválják a folyamatot. Mindenesetre világosan látszik, hogy Botka Lászlót behúzzák vagy máris behúzták a csőbe, és nehéz a kijutás ebből az alagútból. Szerintem az is világos, hogy az MSZP ázsióját és választási esélyeit – még az eddigiekhez képest is – rontja, ami most történik. Ezt a presztízsvesztést a közvélemény-kutató intézetek is sietnek regisztrálni, a Medián például 9 százalék körül mérte a napokban az MSZP-t, ami szignifikáns csökkenés. Már majdnem ott van a nyomában az LMP. Egyébként az MSZP-ben alapvetően az zajlik, aminek már 2010 előtt meg kellett volna történnie: hogy élére állítják a Gyurcsány-kérdést. Gyurcsány Ferenc ugyanis a valamiből vitte el a semmi felé a pártot, és 2010 óta az MSZP folyamatosan lejtőn van. 2010-ben és 2014-ben is pofont kaptak, most mégis úgy tűnik, azt vonják le a párt politikusai, hogy az okozóval kellene még egyszer összeállniuk. Sok „szerencsét” kívánok ehhez a kalandhoz.

– Előfordulhat, hogy mindezek eredményeként az erőcsoportok máshova tolódnak majd át a baloldalon?
– Persze. Magyarországon a rendszerváltás kezdete óta tart a társadalmi elégedetlenség. Egyrészt a rendszerváltás egészére irányulóan, hiszen ennek azért a társadalom nagyon jelentős része nem volt haszonélvezője, és ezt a felelősséget szét lehet osztani a különböző kormányok között, de tény, hogy a baloldal ebben nagy részt vállalt. Most itt állunk egy olyan helyzetben, amikor elvileg a társadalom hangulata akár kedvezhetne is a baloldali tartalmú politikának. Viszont azt látjuk, hogy a baloldali térfél részeire hullott. Ennek egyik oka nyilván az MSZP és Gyurcsány, a másik pedig, hogy a tőlük különböző pártok vagy pártocskák nem tudtak olyan egységet létrehozni, ami alternatívát képezne ebben a zűrzavaros helyzetben. Most határozott törekvést érzek arra, hogy az LMP és a Momentum köré szerveződve, a civil szférával erősítve újraépítsék ezt a baloldali imázst egy korszerűbb, a múlthoz nem kötődő módon. De ehhez idő kell, és kérdés, hogy a választásokig el tudnak-e érni olyan pozíciót és erőhelyzetet, ami esélyessé tenné őket. Ha nem is a kormány leváltására, én ebben nem nagyon hiszek, hanem azért, hogy elhitessék, új fejezet következik a baloldal történetében. Az LMP-nek vannak tehát sanszai, de ez még csak lehetőség.

– Mi lesz Gyurcsány Ferenccel? 
– Gyurcsány mint hatalomtechnikus körülbelül ötször olyan okos, mint az MSZP jelenlegi vezetésének egyesített szürkeállománya. Ez önmagában egy politikusi karrierhez nem elég, de amióta a DK élén áll, hajszál pontosan kiszámítja, miként kellene olyan helyzetbe visszamanővereznie magát, ami arra is lehetőséget ad neki, hogy az övé legyen a baloldal meghatározó pártja. Egyedül maradhat egy hagyományos, magát már azért erősen lejáratott baloldali mezőben, amire viszont a társadalomnak csak egy kis töredéke lesz vevő. Semmilyen esetben sem fogják visszaszavazni a hatalom közelébe, de egy 10-15 százalék körüli párttal meg tud tapadni talán tartósan is a magyar politikai mezőnyben. De ez nem lesz alternatíva sem az országnak, sem pedig a baloldalnak.

A szerkesztő ajánlja

Molnár Csaba

176 millió kamera kereszttüzében: a kínai Nagy Testvér mindenkire odafigyel

Az, ami Orwell idejében még disztópiának tűnt, a mindent látó kamerának hála szép lassan valósággá válik.

Pethő Tibor

1938. augusztus 25. – 2018. április 11.

Elhallgatni nem fogunk. Várunk, reménykedünk, imádkozunk. Mert lehet egy újságnak bárki is a tulajdonosa, azt pontosan tudjuk, hogy a mi igazi „gazdánk” az olvasó.

Stier Gábor

Szomorú búcsú Eraszt Fandorintól

Borisz Akunyin húsz év után nemcsak világhírű regényhősét, hanem a kilencvenes években az orosz jövőről szőtt álmait is eltemeti.

Lakner Dávid

Lajcsika, ha te mindig játszol, miből éltek?

Inkey Alice Szőts Istvánról, Latinovits jókedvéről és Kosztolányi Dezső fekete pöttyös nyakkendőjéről.