Csontig hatoló hidegben is törik a jeget

○ Alkonyattól pirkadatig szinte a teljes magyar Duna-szakaszon tilos a hajóforgalom

Velkei Tamás

Velkei Tamás

2017. január 11., szerda 10:01, frissítve: szerda 17:45

A Dunán az 1811-estől az 1433-as folyam kilométerig, vagyis szinte a folyó teljes magyarországi szakaszán hajózási zárlat van érvényben alkonyattól pirkadatig. Az intézkedés a jégzajlás miatt lépett életbe, azonban nem vonatkozik a jégtörőkre. Útra kelünk, hogy megnézzük, miként szállnak harcba a jégtáblákkal a dunai jégtörő vízügyesek. Mielőtt a gönyűi kikötő felé fordulnánk, betérünk Győr-Moson-Sopron megye székhelyére. Az utcán alig látni járókelőt, nem csoda: a Rába „faltól falig” befagyott. Győr belvárosában metsző, hideg szél fúj, a hatalmas jégtáblák egymásra torlódva alkotnak összefüggő jégmezőt a város közepén. Gönyű innen csak pár kilométer, mehetnénk akár hajóval is, ám sokat kellene várnunk a hajóállomáson. A miértre a vízügyesek adják meg a választ. – Csak jó látási viszonyok mellett engedélyezett a hajóforgalom – mondja Bereczky Sándor fedélzetmester immár a Neptun jégtörő fedélzetén. Még nincs tíz óra, amikor kifut hajónk a Dunára, hogy a Győr-Gönyű Országos Közforgalmú Kikötő intermodális logisztikai központja felé vegye az irányt. 

Húsz hajóval törhetik a jeget

Az Országos Műszaki Irányító Törzs vezetője január 5-én rendelte el a jégtörés elindítását. Az intézkedésre a tartós extrém hideg időjárás miatt volt szükség. A jégtörést egyelőre azokon a helyeken rendelték el, ahol a vízi létesítmények, védművek megóvása érdekében szükséges a jég terelése, a vízi közlekedés fenntartása. Az első jégtörő hajó a szegedi medencés kikötő bejáratánál kezdett dolgozni, de a Dunán és a Tiszán tizennyolc jégtörő hajó állítható szükség esetén csatasorba, további két jégterelő pedig trélerrel oda szállítható, ahol szükség mutatkozik rájuk.

 
Délelőtt 10 óra körül futnak ki a hajók
Fotó: Székelyhidi Balázs / Magyar Nemzet
 

A jogszabály szerint a vízi utak fenntartója az állam, ezért rá hárul a karbantartás feladata is, azaz a mederkotrás, a vízi utak kitűzése és a jégtörés. A műtárgyak védelme mellett azért szükséges a jégtörés, hogy ne torlódjon fel a jég, ne alkothasson mesterséges gátat. 

Nélkülük nem lehetne kikötni

Lokális jégtörésre tartunk az egykor Balatonfüreden készült jégtörővel, aminek célja a gönyűi kikötő védelme. A logisztikai centrum előtti partszakasznál ugyanis kisebb az áramlási sebesség, ezért gyorsabban fagyna meg a víz. Naponta kétszer kell törni a jeget, hogy a nappal közlekedő teherhajók kiköthessenek. – Ha a munkát nem végeznék el, nem tudnák árujukat fel-, illetve lerakodni a vízi járművek, továbbá menekítő helyként sem használhatnák a kikötőt – tudom meg a fedélzeten a velünk tartó Németh Józseftől, az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság vezetőjétől.

– Az egyre erősödő jégzajlás miatt tegnaptól már Mohácsnál is szünetel a komp- és révközlekedés. Amint az időjárási körülmények megengedik, újraindítják a járatokat – közli a szintén velünk tartó Siklós Gabriella, az Országos Vízügyi Főigazgatóság szóvivője. Hozzáteszi: a vízügyeseknek nem sok szabadidejük van a rendkívüli időjárási körülmények miatt. A napokban attól is joggal tartottak, hogy a hatalmas erejű szél akkora torlaszokat emel a Balatonon a Sió-zsilipnél, ami eltorlaszolja a létesítményt. Végül a zsilipet sikerült jégteleníteni, így le tudják engedni a vizet.

Magyar Nemzet hírlevél

Legizgalmasabb cikkeink naponta egyszer az ön e-mail-fiókjában!

A feliratkozással beleegyezik abba, hogy a Magyar Nemzettől hírlevelet vagy cikkeinkről szóló üzenetet kapjon postafiókjába. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.

Ez az emailcím nem érvényes
 
„A fűtött kapitányi kabinban kellemes az idő”
Fotó: Székelyhidi Balázs / Magyar Nemzet
 

A fűtött kapitányi kabinban kellemes az idő, hisz odakint süt a nap, ám a fedélzeten dermesztő a hideg. Útközben azt is megtudjuk, hogy a Duna magyar oldalán a hajóútjelző bójákat már beszedte a vízügyi igazgatóság, mert amint azt Németh József elmondja, ha a jégtáblák elfűrészelnék a bóják mederfenékhez rögzítő láncait, akár több tíz millió forintos kár is keletkezhetne a teljes folyószakaszra kivetítve. 

Van biztosító hajó is

Kísérőnk is akad. Egyedül ugyanis nem mehet ki a jégtörő, mert előfordulhat, hogy fel-, illetve elakad a torlaszokon, a jégtáblák között. Ilyenkor a biztosító hajó, jelen esetben az Atlasz siethet a jégtörő segítségére. – Az Atlasz békeidőben hajóútkitűző bójákat tesz le, most fontosabb a feladata – avat be Kurdi Ferenc, a kísérő hajó vezetője.

– A mostaninál csak 2012-ben volt keményebb a jéghelyzet – mondja Németh József az utóbbi pár év eseményeire visszaemlékezve. Hozzáteszi, hogy a Vág, a Garam vagy az Ipoly torkolatánál még az itteninél is erősebb a jégképződés, mert északról rendkívül hideg áramlatok érkeztek a Kárpát-medencébe. Így abból a térségből a délre tartó jégtáblák folyamatosan híznak a hideg vízben. Ezt láthatjuk napok óta a fővárosban is, de mire a jégtáblák Baja térségébe érnek, akár több száz négyzetméteresre is nőhetnek.  

Mint kés a vajat

Csontig hatoló hidegben haladunk, eleinte „csupán” két-három centiméter vastag, olykor több négyzetméteres jégtáblák úsznak a Neptunnal szembe, de mikorra a gönyűi Mosoni-Duna torkolatba érünk, egybefüggő jégtáblamezővel találkozunk. A hajók zaja megzavarja a zátonyokon és összeálló jégtáblákon sütkérező kormoránok, sirályok és tőkés récék százait, a táblák ugyanis nagy robajjal törnek ketté a hajótesten. Egy-egy nagyobb darab kissé megrázza a hajót, amikor a széttört szilánkok a hajócsavarnak ütköznek.

 
„A közel ötventonnás Neptun úgy hasítja a jégtáblákat, mint kés a vajat”
Fotó: Székelyhidi Balázs / Magyar Nemzet
 

A közel ötventonnás Neptun úgy hasítja a jégtáblákat, mint kés a vajat, láthatóan nem okoznak a jégtörőnek problémát a most még vékony jégtestek. Ám éppen azért van szükség a munkájára, hogy ne is állhassanak egybefüggő vastag mezővé. – Alacsony a vízállás, ezért nem tudnánk már a folyón felmenni, megfeneklene a hajó – mutat Kovács Balázs hajóvezető a fagyásnak indult Mosoni-Duna felsőbb szakasza irányába. Ha marad a tartós fagy, a Rábához hasonlóan a Mosoni-Duna is befagyhat. Már most is csak a meder közepén csörgedez a folyó. Ahogy haladunk visszafelé, többméteres „utat” hagyunk magunk mögött a jégtáblák között. A kikötőben már melegítik a legnagyobb honi jégtörő, a 420 tonnás Széchenyi motorját. Nemcsak súlya miatt a legalkalmasabb a jégtörésre: az orrára ikerdöngölőket szereltek, ha ezeket forgatni kezdik, himbálni kezd a hajótest, amely így szétcincálja a legnagyobb jégtáblákat is. Dél felé indul, hogy ma már a fővárosban álljon munkába, ha szükség van rá.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2017.01.11.

A szerkesztő ajánlja

Pápay György

Pápay György

Nem bojkott kell, hanem mozgósítás

A választástól való távolmaradásról szóló vitáknak a Fideszben örülnek a legjobban.

Vass Norbert, Hegyi Zoltán, Vékony Zsolt

Egy mosókonyhából neki a világnak – Ma lenne 75 éves Cseh Tamás

Zenész, indián, rajztanár, egyszálgitáros, színpadra lépni izguló rendkívül összetett kulturális jelenség.

Stier Gábor

„Nem tiltakoznék amiatt, ha Ungvár felett magyar zászló lengene”

Az új hidegháború áldozatának tartja magát Oleg Bondarenko, az EU-ból lengyel döntésre kitiltott moszkvai politológus. Interjú.