Ebesen elzártak egy tanyát a külvilágtól, még Mészárosék vasútépítését is akadályozzák

Szabó Zs. László

Szabó Zs. László

2018. február 14., szerda 09:09, frissítve: szerda 12:45

Sajátos módon szerez érvényt a bíróság döntésének egy idős tanyasi házaspárral szemben a Hajdú-Bihar megyei Ebes önkormányzata: a helyhatóság annak árán is elkeríti a földtulajdonát, hogy ezzel lehetetlenné teszi a tanya autóval való megközelítését. Ám ez még nem minden: Mészáros Lőrinc egyik cégének alvállalkozóját is akadályozzák a munkában. A vállalkozás a birtok mögött futó vasúton dolgozik: az Ebes–Püspökladány-vasútvonal 75 milliárd forint értékű felújítását a felcsúti polgármester és nagyvállalkozó tulajdonában álló R-Kord, valamint a V-Híd Zrt. konzorciuma nyerte el.

A 72 éves Boruzs Imre és neje megengedte a cégnek, hogy a szerszámokat és a gépeket bekamerázott tanyájukon tárolják. Önkormányzati szakemberek múlt héten rendőrök kíséretében, bejelentés nélkül jelentek meg az egyébként rendezett birtokon, majd nekiláttak a méréseknek.

„Éppen Hajdúszoboszlóra, orvosi vizsgálatra indultunk, amikor láttuk a kamera képein, hogy egymás után érkeznek az autók, és nekiállnak mérni. Nagyon megijedtünk” – magyarázta a 70 éves asszony, aki azt mondja, a végrehajtó értesítését csak napokkal később kapták meg.

Boruzsék 18 éve költöztek ki a Hajdúszoboszló és Debrecen között fekvő Ebesről a tanyára, ahol korábban az asszony keresztanyja élt. A birtok határait jóval korábban, még a privatizáció előtt kijelölték. Tudtak róla, hogy a szomszédos, közel hathektáros terület az önkormányzaté. Évtizedeken át senki földje volt, a helyhatóság figyelmet sem fordított rá: szeméttelepnek használta, korábban még hígtrágyát is hordtak oda.

A hízómarha-tenyésztéssel foglalkozó Boruzsék állítják: csak 2008-ban szembesültek azzal, hogy az összesen ma 35 hektáros birtokukból félhektárnyi (legelő besorolású) rész önkormányzati tulajdonban van. Az ügyben évekig tartó pereskedés ennek a földdarabnak a hovatartozásáról szólt, amit az idős gazda jogerősen elveszített. Másfél évig nem történt semmi – egy önkormányzati forrásunk szerint Boruzsék nem tettek eleget a végrehajtói felszólításnak –, mígnem a múlt héten megérkeztek a szakemberek, majd a közmunkások, akik 21 kerítésoszlopot ástak le. Ahol kellett, a betont is fölverték, csak hogy elválasszák az önkormányzati földdarabot a területtől; amihez furcsa módon nem a túloldalon, a vasút felől, hanem éppen a tanya elől indulva, majd azon áthaladva láttak hozzá.

Magyar Nemzet hírlevél

Legizgalmasabb cikkeink naponta egyszer az ön e-mail-fiókjában!

A feliratkozással beleegyezik abba, hogy a Magyar Nemzettől hírlevelet vagy cikkeinkről szóló üzenetet kapjon postafiókjába. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.

Ez az emailcím nem érvényes

Egyetlen jármű sem tudott onnan ki- vagy behajtani a kerítés oszlopai miatt; még az állatgondozó járműve is bent rekedt. Hogy ő végül hazamehessen, az egyik, garázs előtti oszlopot aztán hajlandó volt időlegesen lebontani az önkormányzat. Ám miután másnap megjelent Mészáros Lőrincék alvállalkozója, ő is cselekedett: kiszedte az udvar előtti út kellős közepén leásott oszlopot, hogy a gépekkel bejárhassanak. Noha a kerítésen hétfőn is dolgoztak, a drótot egyelőre nem feszítették ki. Ha ez megtörténik, Boruzsék nem tudják majd megközelíteni a lakóházukat és az istállókat sem. Ahhoz ugyanis a kerítéssel átvágott út – amit még a rendszerváltás előtt jártak ki a teherautók – vezet.

A már említett vesztes per okán legfeljebb erkölcsileg kérhető számon az önkormányzat lépése. Továbbá nem világos, a helyhatóságnak miért van szüksége a félhektáros területre. Ezt nem tudtuk megkérdezni senkitől, a hivatalban ugyanis azt állították, Szabóné Karsai Mária (független) polgármester és az alpolgármester is beteg. Végül a jegyzővel tudtunk néhány szót váltani, de nem nyilatkozott, mondván, arra nincs felhatalmazása. Ehelyett kezünkbe adott egy 2011-es elsőfokú ítéletet, ami egy a felek közötti végzések közül, ugyanis több eljárás is folyt. Ezen kívül is zajlottak azonban egyeztetések, és a levelezésekből kiderül: az önkormányzat finoman szólva sem volt partner a megoldásban. Boruzsék ugyan szerették volna megvásárolni a szóban forgó területet, sőt még a földcseréről is egyeztettek az ügyvédek, de rejtélyes okok miatt az elvi egyezség meghiúsult. Hogy ehhez van-e köze Szabóné Karsai Mária polgármesternek, nem tudni. Az ellenben tény: Boruzs Imréné és férje, illetve a polgármester kifejezetten rossz viszonyban állnak.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2018.02.14.

A szerkesztő ajánlja

Kuthi Áron

Későn ébredt az összes kisebbségi magyar párt

Öt hét alatt még legalább 300 ezer aláírást kell összegyűjteni az őshonos kisebbségek uniós védelme érdekében. A kudarcot is meg kell tudni magyarázni.

Radványi Benedek

Burján Csaba: Amikor kijöttünk Phjongcshangba, korizni alig tudtam

Az aranyérmes gyorskorcsolyázót már az általános iskolában azzal cukkolták, hogy olimpiai bajnok lesz. Interjú.

B. Kovács Gergely

A magyar falu, ami kis túlzással a fél világnak készít fakanalat

Pedagógiai fenyítőeszköz, konyhai alapfelszerelés és a nemzeti minimum. Egy nógrádikum nyomában.

Szathmáry István Pál

Öt deka szerencse

Gyulai Líviusz a Székelyföldre keveredő olasz kőfaragókról, patkányinváziókról és egy befalazott motorbicikliről.