Egy ideig nem lesznek új ingyenes oltások

Kuslits Szonja

Kuslits Szonja

2017. november 10., péntek 20:40, frissítve: péntek 21:12

Valószínű, hogy az idén már nem lesz döntés arról, hogy lesz-e ingyenes bárányhimlőoltás, és mennyiben támogatják majd az agyhártyagyulladás (meningococcus B) elleni vakcinát. Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkár ugyanis arról beszélt a sajtónak egy pénteki eseményen: a javaslat még csak az illetékes kabinet előtt van, a kormány ezután foglalkozhat a kérdéssel.

A Házi Gyermekorvosok Egyesületének konferenciáján elmondta: a bárányhimlő elleni védőoltás esetében két verzióval számolnak, az egyik, hogy ajánlott, ingyen elérhető oltássá teszik. A másik, hogy – mivel a terhesség alatt súlyos szövődményeket okozhat – a 16 éves lányoknál vizsgálnák, ki az, aki nem védett, és az kaphatna ingyen oltást.

A kanyaróval kapcsolatban az államtitkár kifejtette: a járvány miatt a Romániával határos megyékben vizsgálták, hogy a korábbi védőoltások mennyire nyújtanak védelmet a felnőtteknek, és kiderült, hogy az egészségügyi dolgozók több mint tíz százaléka nem védett. Kiemelte: fontos lenne elérni, hogy legalább részükre ingyenes és kötelező legyen az oltás. Az elvégzett szűrést egyébként kiterjesztenék az egész országra.

Az agyhártyagyulladás elleni meningocuccos B-vakcina jelenleg egyáltalán nem támogatott, Ónodi-Szűcs Zoltán szerint valamilyen mértékben szeretnék támogatottá tenni, de konkrét számokat nem mondott. Így továbbra sem tudni, hogy mennyivel lehet majd olcsóbb a jelenleg százezer forintnál is drágább oltássorozat. A vakcina darabja ugyanis 27 ezer forint körül mozog, így a csecsemőjét védeni kívánó szülőnek 108 ezer forintjába kerül, hogy a szükséges négy oltást beadassa. Egyéves kor felett már elegendő két oltás is, de a gyermekorvosok szerint nem érdemes olyan sokáig várni, mert 4 és 12 hónapos kor között regisztrálják a megbetegedések felét.

A konferencia fő témája egyébként a házi gyermekorvosi rendszer megújítása volt, ugyanis – mint kiderült – Magyarországon júliusban 1500 házi gyermekorvosi praxis működött. Ők látják el a gyermekek 75 százalékát. A többi gyereket gyermekorvosi ellátás hiányában vegyes praxisokban látják el, illetve 14 éves kor felett a felnőttháziorvosi praxisok is elérhetők. A vegyes praxisok esetében probléma, hogy a háziorvosok képzésük során mindössze négy hónapot tanulnak gyermekgyógyászatot.

Magyar Nemzet hírlevél

Legizgalmasabb cikkeink naponta egyszer az ön e-mail-fiókjában!

A feliratkozással beleegyezik abba, hogy a Magyar Nemzettől hírlevelet vagy cikkeinkről szóló üzenetet kapjon postafiókjába. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.

Ez az emailcím nem érvényes

Póta György, a Házi Gyermekorvosok Országos Egyesületének elnöke elmondta: a konferencián bemutatott anyagban olyan javaslatokat fogalmaztak meg, amelyek biztosíthatják a szakma túlélését. Változtatásra ugyanis nagy szükség van. Szerinte fontos lenne, hogy a képzés során egységes módszertan érvényesüljön, vagyis ugyanolyan kompetenciákkal bírjanak a végzett fiatalok, függetlenül attól, hogy hol tanultak. Minőségi oktatóhálózatra lenne szükség. Emellett szeretnék, ha olyan plusztevékenységeket lehetne elvégezni az alapellátásban, amilyenekért pluszfinanszírozás is járna, és amilyenekkel a szakrendelőkről is levennének terhet.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2017.11.11.

A szerkesztő ajánlja

x
Rendkívüli hír