Egyre több a fiatal iskolakerülő

2016. június 27., hétfő 09:30, frissítve: hétfő 09:40

Bár a kormányzat nagy sikerként könyveli el a családi pótlék iskolába járáshoz kötését, a valóságban korántsem ilyen idilli a helyzet. A Magyar Nemzet által megszerzett adatok szerint ugyanis bár a középiskolákban valóban csökken az iskolakerülő diákok száma, az általános iskolákban a szigorú szankciók ellenére folyamatosan romlik a helyzet. Ráadásul a szakképző intézményekben mért mulasztások jelentős csökkenését sem az okozza, hogy több diák jár rendszeresen iskolába. A tankötelezettség 16 éves korra való leszállításával ugyanis az iskolák lehetőséget kaptak arra, hogy megszabaduljanak a problémás gyerekektől.

A magyar kormányzat egyik legnagyobb oktatási sikereként kommunikálja az iskolai igazolatlan hiányzások évek óta tartó csökkenését. A szlogen szerint a családi pótlék folyósításának iskolába járáshoz kötésével sikerült megfékezni a problémás gyerekek iskolakerülését. Aki ötven óránál többet hiányzik, attól megvonják az iskoláztatási támogatást, vagy közismertebb nevén a családi pótlékot. Az adatok látszólag az intézkedés hatékonyságát támasztják alá, hiszen 2011 óta az általános és a középiskolákban évi 29 ezerről 13 ezer alá esett azoknak a diákoknak a száma, akikkel szemben alkalmazni kellett a szankciót. A Magyar Nemzet azonban most közérdekűadat-igényléssel megszerezte az Emberi Erőforrások Minisztériumától (Emmi) a hiányzások iskolatípusonkénti statisztikáját, amelyből kiderül, hogy korántsem ilyen jó a helyzet. Az általános iskolákban ugyanis – vagyis azokban az intézményekben, ahol még minden gyermek tanköteles – folyamatosan nő az iskolakerülő gyerekek száma.

Fotó: MN-grafika



Míg a 2012–2013-as tanévben még csak 5165 diáktól kellett 50 óránál több igazolatlan hiányzás miatt megvonni az iskoláztatási támogatást, a következő évben már félezerrel több, 5659 gyerek járt így, míg a 2014–2015-ös tanévben már közel hatezer gyerektől vonták meg a családi pótlékot, vagyis két év alatt majdnem húsz százalékkal nőtt az általános iskolás mulasztók száma. Az adatokból az is kiderül, hogy minden évfolyamon nőtt az iskolakerülő gyerekek aránya, de a legtöbb mulasztó a felső tagozatból, azon belül is a hatodik és a hetedik osztályból kerül ki. A tavalyi tanévben előbbi évfolyamon 1095, utóbbin 1248 gyerek családjától vonták meg a családi pótlékot legalább 50 óra igazolatlan mulasztás miatt. A legtöbb gyerek Borsod-Abaúj-Zemplén megyében kerülte az iskolát, itt összesen 1555 gyerekkel szemben alkalmazták a büntetést, miközben Tolna megyében csupán 38, ötven óránál többet hiányzó gyereket regisztráltak.

Ismeretes, a kormány 2011-ben kötötte rendszeres iskolába járáshoz a családi pótlék folyósítását. Először csak felfüggesztették a támogatás kifizetését, vagyis a család három hónapon keresztül nem jutott hozzá a pénzhez, ám ha ez idő alatt a gyerek rendszeresen járt iskolába, visszamenőleg megkapták az ellátást. 2012 szeptembere óta a pótlék folyósítását már nem felfüggeszteni, hanem szüneteltetni kell mulasztás esetén. Ez azt jelenti, hogy az elvont összeg a folyósítás újbóli megindítása után sem jár, és a szünetelés időtartama alatt természetben sem lehet támogatást adni.

A tankötelezettség korhatárának leszállítása

Az igazolatlan mulasztások tehát csak a középfokú iskolákban csökkentek, csakhogy ez sem kizárólag a pénzmegvonás következménye. A kormány ugyanis 2012-ben 18-ról 16 évre szállította le a tankötelezettség korhatárát, és ezzel lehetővé tette, hogy az iskolák megszabaduljanak a problémás gyerekektől, vagy a diák maga hagyja el végzettség nélkül az iskolarendszert. Ennek fényében érthető, hogyan csökkent a szakiskolákban 2 év alatt a felére az ötven óránál többet mulasztó diákok száma. A 2012–2013-as tanévben még 9801 szakiskolás gyerek hiányzott az ilyen intézményekből, 2014–2015-ben már csak 4644. A szakközépiskolákban két esztendő alatt 2489-ről 1547-re apadt a mulasztó gyerekek száma. A gimnazisták között csak elenyésző számban fordulnak elő iskolakerülők, a korábbi 495-höz képest tavaly már csak 275 ilyen esetet mértek.

Azt, hogy a problémás gyerekek jelentős része végzettség nélkül, a tankötelezettség leszállítása óta fiatalkorúként esik ki az iskolarendszerből, alátámasztják a közfoglalkoztatotti adatok is. Mint arról lapunk korábban beszámolt, 2013 és 2015 között több mint tizenegyszeresére nőtt a 18 évesnél fiatalabb közmunkások száma. Három éve még csak 101, 2014-ben ennek több mint ötszöröse, 568, 2015-ben pedig már 1123 volt a 18 év alatti közfoglalkoztatottak havi átlagos száma. Szakértők szerint a tankötelezettségi életkor leszállítása és közfoglalkoztatásban való részvétel 16 éves kortól történő lehetővé tétele kifejezetten növeli a korai iskolaelhagyók számát, hiszen a közfoglalkoztatással járó fizetés munkára ösztönzi a már nem tanköteles, de még fiatalkorú kamaszokat, akik így épp a munka reményében hagyják abba a tanulást. Márpedig ha egyre több fiatal hagyja el végzettség nélkül az iskolapadot, az hosszú távon növeli a munkanélküliséget és az inaktív réteget, hiszen az érintetteknek szakma hiányában esélyük sem lesz elhelyezkedni a nyílt munkaerőpiacon. A KSH adatai szerint ráadásul a tankötelezettségi kor leszállítása óta aggasztó mértékben csökkent a szakiskolai tanulók száma: míg a 2012–2013-as tanévben még 139 400 diák tanult szakiskolában vagy speciális szakiskolában, a legutóbbi tanévben ennél már 42 ezerrel kevesebb, csupán 97 300.

Az óvodában is büntetnek
A kormányzat idén január 1-jétől a családi pótlék folyósítását az óvodába járáshoz is kötötte. Egy óvodás többet hiányozhat igazolás nélkül, mint egy iskolás: esetükben nem ötven óra, hanem 20 nap igazolatlan hiányzás esetén vonják meg a támogatást. A lapunk által megszerzett adatok szerint hónapról hónapra nő azoknak az óvodásoknak a száma, akiknek családjával szemben alkalmazni kell a megvonást: januárban még csak 30, februárban már 62, márciusban 73 óvodás esetében kezdeményezték a családi pótlék folyósításának szüneteltetését. Áprilisban és májusban pedig már 100 fölé emelkedett a megbüntetett családok száma: előbbi hónapban 106, utóbbiban 113 gyerek esetében vonták meg a pénzt. (MN)



Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016.06.27.

A szerkesztő ajánlja

Molnár Csaba

176 millió kamera kereszttüzében: a kínai Nagy Testvér mindenkire odafigyel

Az, ami Orwell idejében még disztópiának tűnt, a mindent látó kamerának hála szép lassan valósággá válik.

Pethő Tibor

1938. augusztus 25. – 2018. április 11.

Elhallgatni nem fogunk. Várunk, reménykedünk, imádkozunk. Mert lehet egy újságnak bárki is a tulajdonosa, azt pontosan tudjuk, hogy a mi igazi „gazdánk” az olvasó.

Stier Gábor

Szomorú búcsú Eraszt Fandorintól

Borisz Akunyin húsz év után nemcsak világhírű regényhősét, hanem a kilencvenes években az orosz jövőről szőtt álmait is eltemeti.

Lakner Dávid

Lajcsika, ha te mindig játszol, miből éltek?

Inkey Alice Szőts Istvánról, Latinovits jókedvéről és Kosztolányi Dezső fekete pöttyös nyakkendőjéről.