Elég néhány könnygázpatron, és sírva rohan ki az ülésteremből a T. Ház

Fekete Gy. Attila

2017. április 22., szombat 10:50, frissítve: szombat 17:14

Sikerült meglepnie Pintér Sándor belügyminiszternek Molnár Zsoltot, a parlament nemzetbiztonsági bizottságának szocialista elnökét. Pintér ugyanis – egyebek között – a megnövekedett terrorfenyegetéssel indokolta az Országgyűlési Őrség által alkalmazott kényszerítő eszközök rendszeresítésének szakmai követelményéről és eljárási szabályairól, típusairól, fajtáiról szóló BM-rendelet módosítását.

Csakhogy a BM, illetve az irányítása alá tartozó Alkotmányvédelmi Hivatal és a Terrorelhárítási Központ vezetői az utóbbi időben egyszer sem tettek említést a szakbizottság zárt ajtók mögött tartott meghallgatásain fokozódó terrorfenyegetettségről.

– Nem értem, mire fel ez a nagyfokú fegyverkezés – válaszolta a Magyar Nemzetnek Molnár arra a kérdésre, hogy mi szüksége az Országgyűlési Őrségnek mesterlövészpuskákra, gránátkilövő fegyverre és nagy mennyiségű könnygázgránátra, valamint a gránátok újratöltéséhez szükséges folyadékra.

– Tartok tőle – tette hozzá Molnár –, hogy amolyan fegyveres szervezetek közti „kinek van több új felszerelése” típusú rivalizálásról lehet szó. Ha már a TEK-nek és a Készenléti Rendőrségnek vannak ilyen eszközei, akkor hadd legyen az Országgyűlési Őrségnek is. Előbb-utóbb aztán majd bejelentkeznek az új holmiért Matolcsy nemzeti banki fegyverese őrei is.

A Belügyminisztérium mossa kezeit. Ők csak postások ebben az ügyben, mondta a tárca illetékese. Az Országgyűlési Őrség parancsnoka meghatározza az eszközigényét, a tárca pedig jogszabályba foglalja azokat, majd a miniszter kihirdeti a rendeletet.

Magyar Nemzet hírlevél

Legizgalmasabb cikkeink naponta egyszer az ön e-mail-fiókjában!

A feliratkozással beleegyezik abba, hogy a Magyar Nemzettől hírlevelet vagy cikkeinkről szóló üzenetet kapjon postafiókjába. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.

Ez az emailcím nem érvényes

De ki vagy kik ellen fegyverkezik az Országgyűlési Őrség? Mi célból kell nekik gránátvető?  (Az már csak a beszerezhető eszközök felsorolásából valószínűsíthető, hogy nem kézigránátot vagy ahhoz hasonló robbanóeszközt akarnak kilőni vele, hanem csupán könnygázgránátot.) És mire használnak majd a Kövér László házelnök személyes védelmét is ellátó katonák olyan mesterlövész-puskákat, amelyek hatótávolsága a többszöröse a Parlament hosszának?

Nyilvánvaló, hogy nem az épületen belül fogják ezeket használni, ahogy a drónok elfogására való hálókat sem – de ezekre majd még visszatérünk. De akkor hol akarnak mesterlövész-puskákkal lövöldözni, könnygázgránátot bevetni, drónokat levadászni, ha nem az épületen belül? A Kossuth téren?

A rá vonatkozó törvény szerint az Országgyűlési Őrség feladata – a házelnök személyi védelmén túl – az Országház, az Országgyűlés Irodaháza, valamint az Országgyűlés Hivatala elhelyezésére szolgáló épületek és az azokban tartózkodók védelme. A felsorolt épületekbe történő beléptetés lebonyolítása, a belépők biztonsági ellenőrzése. Az épületekben tartózkodás, valamint a tűzvédelmi szabályok betartatása, a veszélyhelyzetek megelőzése. Az Országgyűlési Őrség látja el továbbá a protokoll díszelgési feladatokat. Melyikhez kell ezek közül könnygázgránát-kilő fegyver, mesterlövészpuska, drónbefogó háló?

A módosított BM-rendeletben felsorolt eszközök egy része zárt térben kifejezetten önveszélyes lenne az őrség és az épületben dolgozókra nézve. Egyetlen véletlenül „eldurranó” patron a folyosón, és az ott tartózkodók jó időre papír zsebkendőikbe temetkeznek.

Egy szakértő a 40 milliméteres könnygázpatronok hatását érzékeltetendő úgy fogalmazott: négy-öt bőven elég lenne ahhoz, hogy a parlamenti patkóból még Kövér László is sírva rohanjon ki. És most nem Kövér személyéről van szó, hanem arról, hogy öt gázpatron képes annyi könnygázt fejleszteni, hogy az még az elnöki pulpitust is beborítja az ülésteremben. 

És akkor még nem beszéltünk a drónbefogó hálóról! Elég nagy baj van (lesz) akkor, ha egy drón be tud repülni a Parlamentbe. Az épület súlyos károsítása nélkül a beszerezni kívánt eszközzel a T. Házban nem is lehetne leszedni. A Kossuth téren pedig ma még jogszerűen az Országgyűlési Őrség nem lőheti le vagy foghatja be az ismeretlen repülő eszközöket.

Az általunk megkérdezett szakértők ugyanakkor megkérdőjelezték, hogy a könnygázgránát kilövésére alkalmas fegyverből a szabadban ki lehet-e lőni egy olyan hálót, amely képes egy akár csak kis magasságban repülő drónt befogni. Szerintük nem.

Nyilvánvaló, hogy a beszerezni kívánt eszközök egy részét nem az épületen belül akarja használni az Országgyűlési Őrség, hanem – például a kormánynak és a kormánypártoknak nem tetsző tüntetések alkalmával – az épület környékén, ahol azonban a rá vonatkozó törvény értelmében már nincs joghatósága. Hacsak nem keletkeztet magának az által, hogy a törvény együttműködésre kötelezi az Országgyűlési Őrséget a rendőrséggel.

Megkérdeztük a parlament illetékeseit is, mi végre ez a nagy fegyverkezés? Miért van szükségük elfogóhálóra és könnygázgránát-kilövő fegyverre? És hogy az Országgyűlési Őrség fennállásának elmúlt öt évében hány rendbontót és terroristát kellett fegyveres fellépéssel vagy legalábbis annak kilátásba helyezésével ártalmatlanná tennie?

Az utolsó kérdésre nem feleltek. Egyebekben azonban írásos válaszukban azt tudatták velünk, hogy „a megjelent jogszabálytervezet csak lehetőséget kínál az Országgyűlési Őrség számára, hogy szükség esetén mindazokhoz a védelmi eszközökhöz hozzáférjen, amelyek már rendszeresítve vannak a rendvédelmi szerveknél. Így nem kerül sor az összes megnevezett eszköz beszerzésére, esetleg csak azokra a legmodernebb és legkíméletesebb, a kor követelményeinek megfelelő kényszerítő eszközökre, amelyek révén garantálható a képviselők és az Országgyűlés biztonsága. A gránátvető puska pedig a drónbefogó háló kivetésére alkalmas eszköz.”

Elvileg tehát majd csak a rendelet alapján kiírandó közbeszerzésből tudjuk meg, hogy a sok katonai holmi közül végül melyeket vásárolja meg az Országgyűlési Őrség. Bár ez sem valószínű, mivel az efféle közbeszerzéseket nemzetbiztonsági okokból titkosítják, sőt, általában speciális eljárások keretében bonyolítják le.

Molnár Zsolt szerint a hamis indokokkal végrehajtott fegyverkezés helyett (mert reméli, hogy ténylegesen nem nőtt a terrorfenyegetettség) az Országgyűlési Őrség által védett épületek be- és kiléptetését kellene tisztességesen megoldani. A nemzetbiztonsági bizottság elnöke – elmondása szerint – számtalanszor szemtanúja volt, hogy a Képviselői Irodaház dolgozói átvilágítás nélkül léphettek be az épületbe. Kilépéskor pedig gyakorlatilag senkit nem ellenőriznek. Így tűnhetett el ismeretlen körülmények között jó néhány laptop az őrség által védett egyik épületből.

A szerkesztő ajánlja

Hutter Marianna

Az első Orbán-kormány jelölte Zaid Naffát a tiszteletbeli konzuli posztra

A jordán üzletember már abban az időszakban is elbukott a magyar állampolgársághoz szükséges nemzetbiztonsági átvilágításon.