Elegánsan elhallgatott egy beszédrészletet az MTI

MNO

2016. május 24., kedd 23:04

Rainer M. János történész Göncz Árpád emléktáblájának avatásán elhangzott beszédének kormánykritikus mondatai kimaradtak a Magyar Távirati Iroda (MTI) beszámolójából.

Amint arról mi is beszámoltunk, hétfőn felavatták a főváros harmadik kerületében Göncz Árpád író, műfordító, volt köztársasági elnök emléktábláját. Arra a házra helyezték a táblát, amelyben Göncz élt és alkotott 1947 és 1990 között.

Rainer M. János történész is beszédet mondott az avatáson, majd azt MTI nyomán készült beszámolókat kezdte olvasgatni. Feltűnt számára, hogy „a beszéd nem ott ért véget, ahol a tudósításban” – írta hétfőn a Facebookon. Majd bemásolta posztjába azt a kormánykritikus befejező részt, amely az MTI beszámolójából kimaradt.

„Az emléktáblák, emlékhelyek a múltba révedés helyei. Mint egy varázstükörben, felidézzük az elmúlt, elhalványult arcokat. Ha itt is így teszünk, nehéz lesz Göncz Árpád szemébe nézni. Szelíden mosolyog majd a szeme, mint majd’ mindig – de akkor is nehéz lesz. Mert halk, kicsit rekedt hangján azt kérdezi tőlünk, és másoktól, de még saját magától is, hogy miért van az ország mai arcán 1956 szabadság-ünnepe helyett szögesdrót kerítés? Mit keresnek ott pusztuló falvak? Mit keres ott politikai és művészi giccs? Miért látjuk rajta új önkényurak zavart és önelégült vigyorát? Vajon már a mi arcunk is ilyen, csak ez látható rajta? Mit tettünk, hogy ilyen lett? Mit teszünk, hogy ne ilyen legyen? Göncz Árpád elment, jó lélekkel emlékezünk rá. A kérdéseket itt hagyta, ő már nem segít nekünk megválaszolni őket. Ő megtette, amit tehetett. A többi, a válasz, ha van, itt maradt, az a mi dolgunk, leányaié és fiaié, leányainké és fiainké.”

Rainer M. János posztját így zárta: „Csak ezt szerettem volna még mondani, kész szerencse, hogy elmondtam. És nagyon köszönöm az MTI gondos szerkesztői munkáját. Azért az se rossz – de lehet, hogy jobb! –, ahogy ők összeállították. De én már csak maradnék a magaménál.”

A szerkesztő ajánlja

Molnár Csaba

176 millió kamera kereszttüzében: a kínai Nagy Testvér mindenkire odafigyel

Az, ami Orwell idejében még disztópiának tűnt, a mindent látó kamerának hála szép lassan valósággá válik.

Pethő Tibor

1938. augusztus 25. – 2018. április 11.

Elhallgatni nem fogunk. Várunk, reménykedünk, imádkozunk. Mert lehet egy újságnak bárki is a tulajdonosa, azt pontosan tudjuk, hogy a mi igazi „gazdánk” az olvasó.

Stier Gábor

Szomorú búcsú Eraszt Fandorintól

Borisz Akunyin húsz év után nemcsak világhírű regényhősét, hanem a kilencvenes években az orosz jövőről szőtt álmait is eltemeti.

Lakner Dávid

Lajcsika, ha te mindig játszol, miből éltek?

Inkey Alice Szőts Istvánról, Latinovits jókedvéről és Kosztolányi Dezső fekete pöttyös nyakkendőjéről.