Elfogadhatatlan a 7. paragrafus

Szószóló: Egy olyan sokat szenvedett nép, mint az ukrán, nem okozhat fájdalmat másoknak

Stier Gábor

Stier Gábor

2017. szeptember 13., szerda 06:09, frissítve: szombat 11:16

Ellehetetleníti a kisebbségi nyelveken történő oktatást, ellentétes mind az ország alkotmányával, mind nemzetközi kötelezettségeivel, és mérgezi a kétoldalú kapcsolatokat. A nemrég elfogadott új ukrán oktatási törvényről Hartyányi Jaroszlávával, a magyarországi ukránok nemzetiségi szószólójával, az Ukránok Világszövetségének első alelnökével beszélgettünk.

– Sokakat megdöbbentett az ukrán parlament által elfogadott oktatási törvény. Miként éli ezt meg Magyarországon élő ukrán kisebbségiként?
– Erről a törvényről egy ideje már tudtunk, és a magyar kormány többször tiltakozott is a kisebbségeket érintő része ellen. Megmondom őszintén, mi egyszerűen nem hittük el, hogy az ukrán kormány előterjesztésére ilyen törvényt elfogadnak. Mi, ukránok ugyanis tudjuk, mit jelent a nyelv, hiszen a miénket az elmúlt közel négy évszázadban rengetegszer betiltották. Érdeklődésünkre Kijevben is nyugtatgattak, hogy ez a törvény így nem lép hatályba. Egyébként maga a törvény nagyon jó, a 7. paragrafus alapján azonban csak az általános iskola 5. osztályáig lehet minden tantárgyat anyanyelven tanulni, utána csak a magyar nyelvet, az irodalmat és a történelmet. Ez számomra elfogadhatatlan, ugyanis Magyarországon a nemzetiségi iskolákban az elsőtől a tizenkettedik osztályig lehet anyanyelven tanulni, majd érettségizni. Azért is el vagyok keseredve, mert a szovjet rendszerben a magyaroknak messze nem volt olyan jó a helyzetük, mint azután Ukrajnában. Ez a nemzetiségi oktatás a magyar támogatásnak is köszönhetően jól működött, és büszkék is voltunk rá.

– Mivel magyarázza ukránként ezt az érzéketlenséget, amely egy soknemzetiségű országban ráadásul egyenesen öngyilkos lépésnek tűnik?
– Az öngyilkos szót erős kifejezésnek tartom már csak azért is, mert ez a törvény még nincs aláírva, lehet módosítani. A dolgok megértéséhez azonban hozzátartozik, hogy a törvény az orosz nyelv dominanciájának visszaszorítását célozza. Ukrajnában ugyanis a leggyakrabban beszélt idegen nyelv az orosz még most is, amikor a gyerekek már ukrán iskolában tanulnak. Engem és velem együtt sokakat zavar, ha Kijev központjában egy pincér csak oroszul hajlandó hozzám szólni. Az azonban nem zavar, ha nemzetiségi területen igény esetén a gyerekek anyanyelvükön tanulnak. Azzal a gyakran hangoztatott ellenvetéssel sem értek egyet, hogy a kárpátaljai magyarok érettségi eredményei gyengék, így nem tudnak ukrán egyetemen továbbtanulni. De hát ez legyen a gyerek és a szülő döntése! Ami pedig az ukrán nyelv dominanciáját illeti, ilyen eszközökkel azt nem lehet elérni. E miatt a jogos igény miatt nem csattanhat az ostor a nemzetiségi iskolákon. Inkább az ukrán nyelv fejlesztésébe, oktatásába, népszerűsítésébe kell több pénzt fektetni. Nincs például rendes ukrán–magyar szótár, az ukrán nyelvű irodalom pedig – például egy új regény – általában ötezres példányszámban jelenik meg.

– Egy ilyen törvény, a körülötte dúló vita súlyosan megterheli a kétoldalú kapcsolatokat is. Lehet ez hatással az itt élő ukránokra?

 
Hartyáni Jaroszláva
Fotó: Hegedűs Márta / Magyar Nemzet
 

– A szomszédsági viták mindig hatással voltak a nemzetiségekre. Senki sem bántotta őket, de szomorúak voltak, hiszen hidat építenek Magyarország és az anyaországuk között. Valaki most tudatosan telepített aknát a magyar–ukrán kapcsolatok alá, és ez nem tetszik. De az is elszomorít, amikor magyar oldalról aknázzák alá a kapcsolatokat. Például azzal, hogy a Debreceni Egyetem díszpolgári címet adományoz Vlagyimir Putyinnak. Ezt a magyar társadalom sem fogadja el, s akik kigondolták, egyszer ugyanúgy szégyellni fogják magukat érte, mint akik Ukrajnában megálmodták e törvény ominózus 7. paragrafusát.

– Ukrajnában egyesek érezhetően azt sem tudják, hogy a kárpátaljai magyarok még csak álmodni sem mernek olyan jogokról, amilyenek a Magyarországon élő ukránokat megilletik. Mit üzen azoknak, akik a kölcsönösség elvét kérik számon?
– A kölcsönösség elvét akkor lehet számon kérni, ha mindkét ország törvényeit ismerjük. A hangadók közül sokan nem is ismerik az 1993-ban született, azóta többször módosított magyar nemzetiségi törvényt. Megjegyzem egyébként, hogy mi is harcoltunk az ellen, ha szerzett jogokat akart az állam visszavonni. Például amikor megszüntették, hogy magyar nemzetiségű állampolgárok szavazhassanak ránk. A két társadalomban élő előítéletek felszámolásához jobban meg kell ismerni egymást. Enélkül ugyanis könnyen egymás ellen fordítanak bennünket, s van olyan ország, amelynek ez az érdeke. Oroszországról beszélek, amely azt akarja, hogy Magyarország teljesen az ő oldalára álljon. Orbán Viktor azonban Putyin előtt is kijelentette, hogy a problémákat közvetlenül Ukrajnával fogja rendezni. Bízom benne, hogy ezt a helyzetet felismerik Ukrajnában is, és kiveszik a törvényből azt a bizonyos 7. paragrafust.

Magyar Nemzet hírlevél

Legizgalmasabb cikkeink naponta egyszer az ön e-mail-fiókjában!

A feliratkozással beleegyezik abba, hogy a Magyar Nemzettől hírlevelet vagy cikkeinkről szóló üzenetet kapjon postafiókjába. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.

Ez az emailcím nem érvényes

– Mit tesznek a jelenlegi helyzetben azon kívül, hogy bíznak ukrán elnök bölcsességében?
– Mindenekelőtt felvilágosítjuk a húszmillió külföldön élő ukránt arról, hogy a magyarok miért sérelmezik ezt a törvényt. A törvény hibáira megpróbáljuk felhívni az ukrán politikai elit figyelmét is. Végül Ukrajnáért sokat tevő ukránként a sajtóban is kinyilvánítjuk, hogy egy olyan sokat szenvedett nép, mint az ukrán, ne okozzon fájdalmat másoknak.

– Nemrégiben Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszter a Magyar Nemzetnek nyilatkozva arról beszélt, hogy a magyarok nélkül elképzelhetetlen Kárpátalja. S a magyar nyelv nélkül elképzelhető?
– Nem. A magyarok szerves részei Kárpátaljának, s a magyar, mint minden más nép, a nyelvében él. Az ukránok példát vehetnének arról, ahogy a magyarok harcolnak a nyelvükért, de ezt a harcot nem mások rovására kell megvívniuk.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2017.09.13.

A szerkesztő ajánlja

Molnár Richárd

Titkos kommunikációs stratégia oldalanként 450 ezerért Cegléden

A város fideszes önkormányzata hivatalosan üzleti érdekből rejtegeti méregdrága tervét.

Tompos Ádám, Schuszter Csaba

„Jelentsen fel, úgysem fog történni semmi”

A Központi Nyomozó Főügyészség előtt a fideszes „jelölt” karácsonyi csomagjának ügye.

Majláth Ronald

Szélesedő szakadék, és egy elveszett nemzedék

Egyre nehezebb tapasztalatlan fiatalként boldogulni a globalizált világban.

Pallagi Marianna

Aggódnak a magyarok, amiért ukrán katonákat telepítenének Kárpátaljára

A helyi magyarok úgy vélik, hogy a nacionalisták után a frontot megjárt harcosok is célba vennék őket.