Január végéig várnak a diákok garanciát az oktatás megújítására a kormánytól

MN

2018. január 19., péntek 16:22, frissítve: szombat 10:23

Befejeződött a diákok több ezer fős tüntetése a Kossuth téren, amelyen jobb, modern oktatást és demokráciát követeltek. A rossz oktatás elveszi az életesélyeiket, mondta több szónok a diáktüntetésen.

A tüntetést Gyetvai Viktor, a demonstráció egyik szervezőjének a beszéde zárta. Gyetvai a tömeg előtt leszögezte, hogy ha január 31-éig nem kapnak jogszabályi garanciát a diákok 12 pontos követelésének a teljesítésére, akkor tovább fogják folytatni közös kiállásukat és újabb demonstrációkat szerveznek, mert „nincs hova hátrálniuk”. Kijelentette: „Ha az esélyt veszik el tőlünk, hogy a hazánkban tanulhassunk és dolgozhassunk normális körülmények között, akkor mindent elvesznek tőlünk, és ezt nem hagyjuk.” A tömeg válaszul sokáig visszhangozta, hogy: „Nem hagyjuk! Nem hagyjuk!”

Az általuk korábban skandált rigmusokban Balog Zoltánt, az emberi erőforrásokért felelős minisztert is megszólították a tanulók. „Hol vagy Zoli? Hol vagy Zoli?” – kiabálták, majd a futballszurkolóktól kölcsönzött kifejezéssel éltek, amikor sokáig azt kiáltozták: „Ki nem ugrál? Balog Zoltán, hej, hej!” később a tüntetés során következett egy újabb változat: „Aki ugrál, az a jövő, hej, hej!” A tiltakozó tömeg egy másik alkalommal azt is kiabálta, hogy „Demokráciát! Demokráciát!, továbbá, hogy: „Szabadság! Szabadság!”

A Független Diákparlament tagjai közül három diáklány olvasta fel a demonstrálók 12 pontba szedett (alább olvasható) követeléseit. Ezután az összegyűltek ismét jelmondatokat skandáltak: „Semmit rólunk nélkülünk!”, „Mi vagyunk a jövő!”

Amikor 18 óra körül felkonferálták, hogy Balla István, a Tatabányai Szakképzési Centrum által fenntartott komáromi szakgimnázium nemrég majdnem kirúgott tanára lép a színpadra, a tüntetők világítani kezdtek magasba tartott okostelefonjaikkal. Mint ismeretes, Balla István korábban azért állt ki, hogy a megbüntetett tanulókról ne vezessenek „szégyenfaliújságot” az iskolájában. A komáromi oktató beszédében szintén azonnali változtatásokat sürgetett az oktatásban. A tanulók esélyeiről szólva egyebek mellett kijelentette: „Van egy álmunk, hogy minden embert egyenlőnek kell tekinteni”, hozzátette: „Van egy álmunk, hogy az állam nem tesz különbséget gyerek és gyerek között.” Elmondta, hogy szerinte ma Magyarországon az egyenlő mértékben rászoruló fiatalok nem egyenlő mértékben jutnak támogatáshoz.

A mikrofonhoz előzőleg Ercsi Kriszta, a Civil Közoktatási Platform szóvivője is odalépett, aki, a „diákszínpadon” a tanulók és az oktatók közös érdekének nevezte az oktatás megújítását.

Tudósítónk beszámolója alapján a legtöbb diák pénteken valóban nem ment iskolába, volt olyan lány, aki Fonyódról utazott a tüntetésre barátaival.

A fiatalok közül sokan angry smiley-t (mérges szmájlit, vagyis mérges arcot ábrázoló ikont) tartottak a magasba, de voltak olyan transzparensek is, amelyeken ezek a feliratok álltak: 

„Irodalom lecke: Föltámadott a tenger”

„Halál a nulladik órára”

 
Mit kíván a magyar diákság? címmel foglalták össze 2018. január 19-én a követeléseiket a Budapesten, a Kossuth téren tüntető diákok.
Fotó: Unyatyinszki György / Magyar Nemzet
 

A tüntetés elején a szervezők köszöntötték a diákok mellett a megjelent szülőket, tanárokat, szimpatizánsokat is, majd következett az első felszólaló.

Bognár András azon diákok egyike, aki a közösségi médiában elkezdte összegyűjteni, rendszerezni az oktatásban jelentkező problémákat. Bognár András ovációt kiváltva kérdezte meg a tömeget: „Miért nem mentünk suliba?”, majd úgy válaszolt: „Mert azt érezzük, valami nem oké.”

Szerinte az oktatási rendszer szorongó, megalapozatlan, döntésképtelen felnőtteket nevel. Kifejtette, hogy az iskolában ma a gyermeki lélek olyan erényei, mint a pajkosság, az elevenség, bűnnek számítanak. Az iskola szerinte nem nevel kritikus gondolkodásra. És a társadalom ezután azon csodálkozik, hogy az iskolákból kikerülők nem tudnak a saját lábukon megállni, hogy ilyen gyönge az ország teljesítménye, mondta, majd arról beszélt, hogy a fiatalok gondolkodásának fejletlensége miatt a szabadság kerül veszélybe a torz, idejétmúlt oktatási rendszer miatt.

Bognár András végül felesleges terhelésektől mentes, a 21. század kihívásaira felkészítő oktatást követelt, mire a tömeg megéljenezte.

Több fölszólaló is tiltakozott az iskolai túlterheltség miatt. Az egyik iskolás lány, miután a nulladik órák és a napi 8-9 tanórás tanítás hiábavalóságáról beszélt, a színpadról azt kiáltotta: „Nem adjuk a szabadidőnket!” Ezt az összegyűltek is skandálták vele, mint ahogy később azt is: „Nem maradunk csendben!”

Egy győri egyetemista a felsőoktatásban tapasztalt területi és szociális esélyegyenlőség hiányáról beszélt. Egy alapítványi gimnázium tanulója pedig elmondta, hogy létezik jó példa is, de az nem az állami oktatásban tapasztalható. Beszámolt arról, hogy iskolájukban szolidaritás uralkodik, szabad a véleménynyilvánítás, a tanárok és a diákok kapcsolata őszinte. Majd hozzátette: mindenhol lehet változtatni.

Az LMP közleményben tudatta, egyetért a diákok céljával

Mint írták, ők is a minőségi oktatásért küzdenek. A tüntetésre pedig a szervezők kérését tiszteletben tartva nem mentek el. Így fogalmaznak:

Büszkék vagyunk azokra a diákokra és tanárokra, akik újra és újra felemelik szavukat a Fidesz oktatásromboló intézkedései ellen. Ezek a tanulók átlátnak a Fidesz hazugságain, mert naponta tapasztalják, hogyan züllesztette le az oktatást Orbán Viktor kormánya.

Egy másik szónok kifejtette, hogy a napi magoláskényszer és a kreativitás sokszor teljes hiánya, a diákok passzivitásra ítélése az iskolákban nem teremt alapot egy versenyalapú, ipari társadalomban való helytálláshoz.

Egy fiú nagy sikert aratott kijelentésével, miszerint „Az oktatás olyan, mint az időjárás: senki sem tudja, holnap mi lesz.” Szerinte senki sem tudja, még az oktatási szakemberek sem, hogy merre tart az oktatás, hogy mi lesz a közeljövőben a követelményrendszer, hogy melyik vizsgán mikor és miből kell megfelelni, mert a szabályok naponta változnak. Mint hangsúlyozta, az oktatásban teljes a következetlenség, a kilátástalanság, akár az érettségi vizsgákat, akár a felsőoktatásba való felvételt nézzük. Napról napra nem lehet generációkra előre tervezni, zárta beszédét.

Bár a tüntetők este háromnegyed hét körül békésen kezdték elhagyni a Kossuth teret, azonban néhányan arról is beszéltek, hogy átmennek a Nyugati pályaudvarhoz és ott lezárják a forgalmat.

A szerkesztő ajánlja

Molnár Csaba

176 millió kamera kereszttüzében: a kínai Nagy Testvér mindenkire odafigyel

Az, ami Orwell idejében még disztópiának tűnt, a mindent látó kamerának hála szép lassan valósággá válik.

Pethő Tibor

1938. augusztus 25. – 2018. április 11.

Elhallgatni nem fogunk. Várunk, reménykedünk, imádkozunk. Mert lehet egy újságnak bárki is a tulajdonosa, azt pontosan tudjuk, hogy a mi igazi „gazdánk” az olvasó.

Stier Gábor

Szomorú búcsú Eraszt Fandorintól

Borisz Akunyin húsz év után nemcsak világhírű regényhősét, hanem a kilencvenes években az orosz jövőről szőtt álmait is eltemeti.

Lakner Dávid

Lajcsika, ha te mindig játszol, miből éltek?

Inkey Alice Szőts Istvánról, Latinovits jókedvéről és Kosztolányi Dezső fekete pöttyös nyakkendőjéről.