Ellátási gondok az óvodás, iskolás cukorbetegeknél

Kuslits Szonja

Kuslits Szonja

2017. április 5., szerda 12:28, frissítve: szerda 14:03

Magyarországon minden hatszázadik gyermek diabéteszes lesz, még mielőtt betöltené a 15. életévét. Riasztó adat: az elmúlt harminc évben megháromszorozódott az 1-es típusú cukorbetegséggel diagnosztizált gyerekek száma. Mégis a mai napig igen nagy gondot okoz a szülőknek, hogy gyakran az óvoda és az iskola sem vállal diabéteszes gyermekeket, ugyanis nincs képzett óvónő és pedagógus, aki biztonsággal el tudná látni őket – derült ki tegnap a Magyar Gyermekorvosok Társaságának a témában tartott sajtótájékoztatóján.

Ahogy arról Kocsisné Gál Csilla, az érintett családokat támogató Szurikáta Alapítvány kuratóriumi elnöke beszámolt: hetente legalább két-három alkalommal érkeznek hozzájuk panaszok arról, hogy azért utasították el a gyermek felvételét az óvodába, mert 1-es típusú cukorbeteg. Előfordult az is, hogy az óvoda befogadta ugyan a gyermeket, de olyan kikötésekkel, amelyek lehetetlenné tették, hogy valóban az intézménybe járjon.

Ez főleg a kistelepülésen élőket érinti, hiszen ott jóval nehezebb másik intézményt választani. Úgy tapasztalta, a rugalmatlanság mellett a tudáshiány a legnagyobb probléma.

Pedig 2015 szeptemberében életbe lépett egy törvény, amelyben megfogalmazzák, hogy kötelező a hároméves gyerekek felvétele az óvodába – a hatálya alól a diabéteszesek sem kivételek. Mégis úgy látszik, ezen a téren gyakran falakba ütköznek a szülők. Mivel nincs olyan egységes, mindenki számára térítésmentesen és könnyedén elérhető állami program, amelynek során az érintett óvónők és a pedagógusok megtanulhatják a cukorbeteg gyerekek ellátásra vonatkozó legfontosabb irányelveket, könnyen előfordulhat, hogy félnek vállalni a felelősséget.

A Szurikáta Alapítványnál igyekeznek segíteni a szülőknek és a pedagógusoknak, de az általuk tartott évi négy, alkalmanként ötórás képzésen csak a vállalkozó szellemű nevelők és pedagógusok vesznek részt. Ráadásul míg korábban a képzés ingyenes volt, ezért most támogatás hiányában már fizetni kell: ötezer forintot.

Kocsisné Gál Csilla szerint ha az intézmények elzárkóznak a beteg gyermek felvételétől, a szülőknek érdemes az önkormányzathoz, az oktatási jogok biztosához, az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz vagy az alapvető jogok biztosához fordulni. Tapasztalatai azt mutatják azonban, hogy kevesen élnek e lehetőségek valamelyikével, mert a folyamat hosszadalmas, és nagy az esélye, hogy közben megromolhat a viszony az óvoda és a szülők között, ami a gyermek érdekét sem szolgálja.

H. Nagy Katalin, a Békés megyei gyermekdiabétesz-gondozó vezetője a sajtótájékoztatón arra hívta fel a figyelmet: a pedagógusok nem kapnak megfelelő segítséget abban, miképpen kell figyelni egy diabéteszes gyermekre, „hiányzik az edukáció”. Sokan nem tudják, hogy például adott esetben ezeknek a gyerekeknek óra közben is szabad enniük, ha pedig rosszul érzik magukat, csak kísérővel indulhatnak az orvosi rendelőbe. Beszélt arról is, tudomására jutott olyan eset, amikor három óvoda utasított el egy cukorbeteg gyermeket, aki a negyedik intézménybe is csak a polgármester közbenjárásával kerülhetett be.

Az eseményen Velkey György, a Magyar Gyermekorvosok Társaságának elnöke arról beszélt: ellátó szakemberekből is hiány van, a diabetológus szakorvosok és szaknővérek száma folyamatosan csökken, ezzel pedig egyre inkább felértékelődik a civil szervezetek szerepe. Úgy véli, korszerűsíteni kellene az 1-es típusú cukorbetegségről alkotott felfogást a szakemberek és a laikusok körében is. Nem elég ugyanis a kezelésre összpontosítani, a teljes élet biztosításához szükség van a tájékozott szülők és az iskolai nevelők együttműködésére.

– A Bethesda Gyermekkórházban mi tartunk ingyenes, diabétesszel kapcsolatos képzést, és mindig óriási az érdeklődés. Sokakban már megvan az érdeklődés, a nyitottság. A pedagógusokra és az óvónőkre vonatkozó jogi szabályozás átalakítása helyett inkább, úgy vélem, eredményesebb volna, ha érzékenyebbé tennénk a társadalmat a kérdésre – közölte lapunkkal Velkey György.

A cukorbetegeket érintő egyéb nehézségekről Tóth-Heyn Péter, a Semmelweis Egyetem I. Sz. Gyermekklinika igazgatóhelyettese beszélt. Kiderült: a technológiai fejlődésnek hála egyre több eszköz segíti a betegeket, óriási segítséget nyújthat az inzulinpumpa használata, előnye, hogy a gyermek szabadabban étkezhet. Hazánkban a gyerekek mindössze 25 százaléka használja az eszközt. Tóth-Heyn Péter tájékoztatott arról is, hogy már cukormérő szenzorok is elérhetők, velük folyamatos és szabályozott az inzulinadagolás. Ám az érzékelőket jelenleg a társadalombiztosítás nem, illetve csak ritkán, külön kérvényre támogatja, így ez havonta körülbelül 50 ezer forintos költséget jelent a családoknak. Ezt azonban kevesek engedhetik meg maguknak.

A következő tünetek diabéteszre utalhatnak

Jó étvágy mellett is fogyás tapasztalható, állandó szomjúságérzet, gyakori vizelés, levertség, fáradtság. Az 1-es típusú diabétesz esetében fontos, hogy a gyermek eleget mozogjon – szinte mindenfajta sportot űzhet –, az állapot egyensúlyban tartása viszont napi négy-ötszöri beavatkozást igényel. A mai napig nem tudni, pontosan mi okozza a diabétesz egyre gyakoribb megjelenését, de a szakértők szerint összefügg a környezeti, civilizációs ártalmakkal. Míg korábban a 10–14 évesek voltak érintettek, addig ma már egyre többször diagnosztizálják hatévesnél fiatalabbaknál.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2017.04.05.

A szerkesztő ajánlja