Első világháborús magyar áldozatokra emlékeztek Buenos Airesben

2015. május 25., hétfő 13:20, frissítve: hétfő 12:52

„Modern történelmünk nagy tragédiája az első világháború; ahogy akkor nevezték, a Nagy Háború. Ennek rombolása mindmáig hat” – hangoztatta vasárnap Kövér László, az Országgyűlés elnöke dél-amerikai körútjának második állomásán, Buenos Airesben, ahol megkoszorúzta az első világháborúban elesett magyar katonáknak emléket állító Hősök Falát. A beszédről Szilágyi Zoltán, az Országgyűlés sajtófőnöke tájékoztatott.

A megemlékezésen a parlament elnöke kitért a Központi Statisztikai Hivatal egyik tanulmányára, amely szerint halottakban, eltűntekben több mint 600 ezer életerős férfit vesztett Magyarország a háborúban. „Megállapítható, hogy arányaiban hazánk veszteségei voltak a legsúlyosabbak, és a politikai és társadalmi következmények is rettenetesek lettek. A kieső születéseket is tekintetbe véve ekkor indult meg a magyarság fogyása, a tömeges kivándorlás az országtól elszakított területekről, és még az általában igen nehezen mozduló vidéki lakosságot is felkapta és elsodorta a forgószél. Az elszakított városokkal pedig az új hatalom bánt el” – mondta.

Kivándorló magyarok

Kövér László hangsúlyozta: a történészek között nincs vita abban, hogy az első világháborút lezáró békeparancsok vezettek a második világégéshez. A két iszonyú háborút követő elmenekülés Argentínában is felduzzasztotta a magyar közösséget. A régi kivándorlókhoz, főleg a második  világháború után, különösen Buenos Aires térségébe érkezett számos magyar. Azóta sok idő telt el, de világ csodájára ma is él az argentínai magyarságnak számos egyesülete és négy bejegyzett egyházi közössége, van saját újsága és van ifjúsági mozgalma – mondta a parlament elnöke.

Magyarország és az idegenbe szakadt magyarság 1925 óta emlékezik meg minden május utolsó vasárnapján hőseiről. Akkor még frissek voltak a sebek; a falvak, városok főterén felállított emlékművekre, az elcsatolt területeken templomokba rejtett táblákra vésett nevek elvesztett apákat, férjeket, fiakat jelentettek az adott közösség számára. Mutatták, hogy kegyelettel és megbecsüléssel adózunk azok iránt, akik életüket áldozták hazájukért az első világháborúban – folytatta Kövér László.

Hozzátette: nem véletlen, hogy ez az ünnep kényelmetlenné vált a második világháború után a szovjet fegyverek árnyékában hatalomra került kommunistáknak.

Megtűrt megemlékezés

„Az idegen megszállók helyi kiszolgálói számára az általuk utolsó csatlósként megbélyegzett hazánk hadseregének a harctéren helytálló katonája legalábbis gyanús alakká, ha nem háborús bűnössé vált, ezért a magyar hősökről való megemlékezés mint »nacionalista csökevény« lekerült a napirendről, és szép lassan feledésbe is merült. A településeken felállított első világháborús hősi emlékművekre ugyan nem mert kezet emelni a hatalom, de ezek a szocializmus évtizedei alatt élettelen, megtűrt tárgyakká váltak, ahol megemlékezéseket nem tarthattak. A második világháború elesettjeinek már emléket állítani sem volt szabad. 1956 hőseinek és mártírjainak pedig még a pontos számát sem tudhatjuk” – jelentette ki a politikus.

Magyar Nemzet hírlevél

Legizgalmasabb cikkeink naponta egyszer az ön e-mail-fiókjában!

A feliratkozással beleegyezik abba, hogy a Magyar Nemzettől hírlevelet vagy cikkeinkről szóló üzenetet kapjon postafiókjába. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.

Ez az emailcím nem érvényes

Köszönet a nyugati magyarságnak

Kövér László beszédében egyebek között kitért arra, hogy a nehéz időkben a nyugati világban a szélrózsa minden irányában szétszóródott magyarok őrizték a magyar hősök kultuszát, kialakították az emlékezés helyszíneit, és évről évre megemlékeztek a hősök napjáról.

„Az anyaország részéről ezért hála és köszönet illeti a nyugati magyarságot, amit a magyar Országgyűlés nevében is szeretnék kifejezni, és arra kérem Önöket, hogy őrizzék továbbra is e szép és nemes hagyományt” – mondta az Országgyűlés elnöke.

Forrás: MTI

A szerkesztő ajánlja

Lázár Fruzsina

Mennyit ér ma egy emberélet?

Ismeretségen vagy a jó szerencsén múlik az életben maradás, ha valaki gyors egészségügyi ellátásra szorul.

Vég Márton

Maffiamódszerekkel dolgozhattak Tiborcz Istvánék

Az ellenzék szerint az Elios csalásgyanús pályázatai az utolsó szöget jelenthetik az Orbán-rendszer koporsójába.

Szabó Zsolt

Félig üres korsó: egyelőre nem lesz csendes a bulinegyed

Érvénytelen lett a helyi népszavazás a bulinegyedről, az egész VII. kerületben 43 520 ember szavazhatott. Riport.

MN

Az én Jókaim – 193 éve született a „nagy magyar mesemondó”

A nagy elbeszélőre emlékezve arra kértük szerzőinket, meséljenek nekünk egy flekk Jókait.