Ezernél is több menekültet fogadtunk be

Vég Márton

Vég Márton

2017. november 18., szombat 08:12, frissítve: szombat 13:17

Miközben már a végéhez közelít a menekültellenes nemzeti konzultáció, és bő egy hónap alatt közel 200 lakossági fórumon beszéltek a „Soros-tervről” kormánypárti politikusok szerte az országban, október végére meghaladta az ezret az idén a magyar hatóságok által befogadott menekültek száma. Ez 2016-ban az ötszázat sem érte el. A Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal (BMH) adatai szerint soha annyi oltalmazotti státust nem osztottak még ki, mint 2017-ben. Tavaly összesen 271 személy kapott oltalmazotti státust, idén már 866-nál tart a számláló. A befogadottstátust kapók száma is ugrásszerűen emelkedett: 2016-ban mindössze hét, idén már 73 fő kapott ilyen minősítést a BMH-tól. Egyedül a menekültstátust nem akarja megadni a hatóság: míg tavaly 154 embert ismertek el menekültnek, addig idén eddig csak 89-et. A Magyar Helsinki Bizottság szerint oltalmazotti státust jellemzően olyan menekülők kapnak, akiket nem személyes ok (vallás, politikai vélemény stb.) miatt fenyeget üldözés a hazájukban, hanem az általánossá vált magas fokú – például háborús, polgárháborús – erőszak elől kellett menekülniük. Nem sok mindenben különbözik a menekülti és az oltalmazotti kategória. A fő eltérés azonban nagyon lényeges: az oltalmazotti státust szerző menedékkérők nem élhetnek a szülőkből és kiskorú gyermekekből álló úgynevezett magcsaládra vonatkozó családegyesítési jogukkal, hogy ne terhelődjön túl a menekültügyi rendszer. Például Németországban az oltalmazottstátusról szóló vita miatt nem jött még létre koalíciós kormány.

A regisztrált menedékkérők száma is meredeken zuhan tavalyhoz képest: az idén októberig 2959-en adtak be ilyen kérelmet, tavaly bőven 26 ezer fölött volt ez a szám. A kérelmezők 40 százaléka afgán (1200 kérelem), majd a kurdok következnek szintén közel 40 százalékkal, őket iraki vagy szír állampolgárként regisztrálják. A legkeményebb harcok éppen a kurdok által is lakott területeken zajlanak az Iszlám Állam ellen. Némileg érdekes módon 28 török és 17 kubai menekült is Magyarországon nyújtotta be a kérelmét. A hazai menekülttáborok pedig gyakorlatilag kiürültek: tavaly bőven kétezer fölött volt az elrendelt menekültügyi őrizetek száma, idén eddig ez a négyszázat sem éri el. „A menedékkérők nagy része évek óta visszaélésszerűen nyújtja be kérelmét, és a hivatal döntését meg sem várva elhagyja az országot, emiatt kevés ügyben tudnak érdemben eljárni” – mondta korábban Végh Zsuzsanna, a BMH főigazgatója. A visszaküldésről azt mondta, abban Magyarország az EU többi tagállamához hasonlóan nem sikeres, tavaly 845 kitoloncolás volt, elsősorban Koszovóba, Algériába, Pakisztánba, Iránba és Marokkóba. Ez idén sem megy jobban, hiszen októberig 402 kitoloncolás történt főleg Pakisztánba, Algériába, Szerbiába és Nigériába. Eközben a rendőrség rendületlenül toborozza a határvadászokat. Ezen a héten Nyíregyházán, Debrecenben, Balatonfüreden és a mindössze 94 lakosú Bodorfán várták az elhivatott hazafiakat.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2017.11.18.

A szerkesztő ajánlja

Hutter Marianna

Az első Orbán-kormány jelölte Zaid Naffát a tiszteletbeli konzuli posztra

A jordán üzletember már abban az időszakban is elbukott a magyar állampolgársághoz szükséges nemzetbiztonsági átvilágításon.