Felcsút-szindróma a Tisza-parton

Hiába szállt fel a levegőbe Seszták Miklós miniszter pillangója, sok értelme nem volt

2017. szeptember 1., péntek 20:15, frissítve: szombat 10:55

Üres sörösüveget lóbáló férfit kérdezünk a Tisza-parton fekvő Dombrád peremén, hogy merre találjuk a kompot. Kicsit akadozik idegenvezetőnk nyelve, de megértjük az útbaigazítást.

– Egyébként jár a komp? – kérdezzük.

– Jár az, persze, kétóránként. Most van három óra, úgyhogy hatkor megy a következő – jön a furcsa válasz, de nem csodálkozunk, mert a Dombrádot Cigánddal összekötő komppal kapcsolatban nem ez a legérdekesebb. Hanem az, hogy ez a 16 millió forintnyi uniós forrásból, a szárazföldi létesítményekkel együtt összesen mintegy 100 millió forintból létrejött beruházás valójában teljesen felesleges.

Persze a kompnak szép hagyományai vannak. Már az 1784-es feljegyzések szerint működött komp Nagycigánd és Dombrád között. Később pontonhíd, illetve előbb kézzel, drótkötél segítségével húzott, majd az 1980-as évektől már motoros komp biztosította az átkelést a Tiszán. Egyes források szerint 1990-ig, mások szerint 1994-ig. Utóbbi évszám fontos a két település életében, ugyanis ekkorra készült el a II. Rákóczi Ferenc Tisza-híd, amely összekötötte Cigándot a Dombráddal szomszédos Tiszakanyárral.

Magyar Nemzet hírlevél

Legizgalmasabb cikkeink naponta egyszer az ön e-mail-fiókjában!

A feliratkozással beleegyezik abba, hogy a Magyar Nemzettől hírlevelet vagy cikkeinkről szóló üzenetet kapjon postafiókjába. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.

Ez az emailcím nem érvényes
 
A II. Rákóczi Ferenc híd
Fotó: Balogh Dávid / Magyar Nemzet
 

A kompot a híd tette okafogyottá, hiszen Dombrád és Tiszakanyár nagyon közel van egymáshoz, mindössze öt kilométer választja el a két települést. Minderről azt olvashatjuk a cigándi séta programtábláján, hogy a híd „felépülésével a Bodrogköz elszigeteltsége nagymértékben csökkent, az állandó átkelési lehetőség fel is számolta azt az évtizedes függést, ami a Tiszán való átkelés velejárója volt”. A komp olyannyira nem hiányzott senkinek, hogy a cigándi önkormányzat fel is parcellázta a révhez vezető utat.

Közel három évtizeddel később, 2017. május 26-án azonban a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium támogatásával újraindult a kompjárat Dombrád és Cigánd között. Az ünnepségen volt pálinka, néptánc, szalagátvágás és beszédek is. Oláh Krisztián, Cigánd polgármestere így fogalmazott:

„Wass Albert így vélekedett egykor: valahányszor valaki jót cselekszik ezen a világon, egy pillangó száll fel a levegőbe, és viszi a hírt a Jóistennek. Tisztelt miniszter úr, a mai napon az ön pillangója repült fel a magasba!” – célzott a mögötte álló Seszták Miklósra.

„Nagyon sok embernek nagy álma volt, hogy újra át tudjanak járni a Tiszán – jegyezte meg az NFM vezetője – Például a dombrádi polgármester asszonynak, Kozmáné Kasza Veronikának és Oláh Krisztián polgármester úrnak is ez volt az álma.”

 
Kozmáné Kasza Veronika, Dombrád polgármestere, Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter és Oláh Krisztián, Cigánd polgármestere átvágja a nemzetiszínű szalagot Dombrádon a két település között újra közlekedő tiszai komp átadásán 2017. május 26-án
Fotó: Czeglédi Zsolt / MTI
 

A zsibongó átadót azonban csendes hétköznapok követték, nyári hónapok ide, turistaszezon oda. Amikor mi mentünk megtekinteni a kompot, akkor például nem is közlekedett: egy fő tartózkodott a fedélzeten, és ő is pecázott. Sajnálkozva jegyezte meg, hogy nem tud minket átvinni Cigándra, mert a komp üzembe helyezéséhez két ember kell. Majd felcsillant a szeme.

– Gyalog vannak? Mert akkor át tudom vinni magukat!

– Hogyhogy? – kérdeztük meglepve.

– Hát ezzel ni! – mutatott a komp mellett veszteglő csenevész ladikra.

– De mi autóval vagyunk – válaszoltuk szomorúan. Mire elmagyarázta nekünk, hogy akkor merre találjuk a tiszakanyári hidat. Nincs messze, mondta megnyugtatólag.

– Ha ilyen közel van ide híd, akkor minek ide ez a komp?

 
Van, hogy egy nap 800 forint a bevételük összesen
Fotó: Balogh Dávid / Magyar Nemzet
 

A kompos válasza előtt széttárta a kezét, széles, de kényszeredett mosolyra húzta szét ajkait, becsukta a szemét, majd mindkét tenyerével a combjára csapva kezdett bele a válaszba. – Hát azt kérdezzék az Országházban, fent Pesten.

– Miért, ott dőlt el ennek a kompnak a sorsa?

– Hát, erre nem mondok inkább semmit.

– Sokan járnak ezzel a komppal amúgy?

– Nem. Van, hogy egy nap 800 forint a bevételünk összesen.

Megnéztük az árakat, egy autót 500, egy személyt 100, egy kisteherautót 800 forintért, egy lovaskocsit ugyanennyiért visz át az álommegvalósító rév. A kerékpár és a motorok szállítása ingyenes.

– De olyan is van, hogy napokig nem jön senki.

– Ennek fényében most komolyan: tényleg kell ez a komp ide?

– Tudja, olyan ez, mint a felcsúti kisvasút. Érti már?

Értjük. A révész hasonlata azért is frappáns, mert épp Dombrádig közlekedett Nyíregyházáról az a kisvasút, amelynek a leállását követően egyik felújított mozdonyát Felcsútra szállították át, és van, hogy ugyanúgy nem szállít senkit napokig, ahogy a dombrádi komp.

 
Fotó: Balogh Zoltán / Magyar Nemzet
 

Nem csoda, hogy mindez a hatóságoknak és a Mahart Passnave-nak is feltűnt. Úgy tudjuk, július 31-én meg is jelentek a révnél a Tiszai Vízirendészeti Rendőrkapitányság emberei Szolnokról, és leállíttatták a kompot. Birtokunkba került az akkor készült hatósági ellenőrzési jegyzőkönyv, amelynek tanúsága szerint az átkelőhelynek nem volt érvényes üzemeltetési engedélye. Az ezt bizonyító határozat száma mellé azt írták az ellenőrzést végzők: folyamatban van. A dokumentum más érdekességet is tartalmaz. Üresen maradt például jó néhány kérdés mellett a rubrika. Nem tudni, hogy „a létesítményt az engedélyben foglaltak szerint üzemeltetik-e”, „rendelkezik-e érvényes partterületi-használati engedéllyel”, „a létesítmény üzemeltetője eleget tett-e a meghirdetési kötelezettségnek”, „megfelelő-e a hajózást irányító jelek állapota”. Azt ellenben tudni, hogy kikötői eszközök, mentőeszközök nincsenek rendben, hiányosak a figyelmeztető táblák, nem volt dokumentálva a baleset- és tűzvédelmi oktatás, nincs rendben az előírt tűzoltó berendezés, valamint a tűz- és búvárszivattyú. Ezek után a komp mégis megkapta az ideiglenes engedélyt.

Kérdéseinket feltettük Dombrád és Cigánd polgármesterének, illetve Seszták Miklósnak, ám ez ideig hiába vártuk a választ.

A szerkesztő ajánlja

Molnár Csaba

176 millió kamera kereszttüzében: a kínai Nagy Testvér mindenkire odafigyel

Az, ami Orwell idejében még disztópiának tűnt, a mindent látó kamerának hála szép lassan valósággá válik.

Pethő Tibor

1938. augusztus 25. – 2018. április 11.

Elhallgatni nem fogunk. Várunk, reménykedünk, imádkozunk. Mert lehet egy újságnak bárki is a tulajdonosa, azt pontosan tudjuk, hogy a mi igazi „gazdánk” az olvasó.

Stier Gábor

Szomorú búcsú Eraszt Fandorintól

Borisz Akunyin húsz év után nemcsak világhírű regényhősét, hanem a kilencvenes években az orosz jövőről szőtt álmait is eltemeti.

Lakner Dávid

Lajcsika, ha te mindig játszol, miből éltek?

Inkey Alice Szőts Istvánról, Latinovits jókedvéről és Kosztolányi Dezső fekete pöttyös nyakkendőjéről.