Félrevezető az új konzultáció Sorosról és tervéről

Markotay Csaba, Lőrincz Tamás

2017. szeptember 28., csütörtök 18:43, frissítve: péntek 07:04

November elejéig az összes háztartásba eljutnak az új nemzeti konzultációs kérdőívek, amelyek a kormány által csak Soros-tervnek nevezett koncepcióról, azaz a bevándorlókkal és menekültekkel kapcsolatos elképzelésekről kérik ki a választók véleményét. A kérdőíven összesen hét állítás szerepel, a válaszadóknak pedig azt kell eldönteniük, hogy támogatják-e az adott törekvést vagy sem.

Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter nem tudta megmondani a csütörtöki kormányinfón, hogy mennyibe kerül majd összesen az újabb konzultáció, állítása szerint ugyanis majd csak a levelek beérkezése után rendelkezik pontos számokkal. A Miniszterelnöki Kabinetiroda korábbi tájékoztatása szerint az idén év elején lezajlott konzultáció nettó 949,6 millió forintba került. Ebben azonban nem szerepelnek az „Állítsuk meg Brüsszelt!”, valamint a „Ne hagyjuk, hogy Soros nevessen a végén!” szlogenű reklámköltések. Ezekre a kampányokra – mint ahogyan az Átlátszó.hu közérdekű adatigénylés útján megtudta – összesen 7,2 milliárd forintot költött a kormány. 

A Soros-terv elleni nemzeti konzultáció kérdéssora egyébként nem feltétlenül van összhangban, sőt, néha ellentétes azzal, ami Soros György különböző nyilatkozataiból, terveiből kiolvasható. Azaz bár a konzultációs kérdések részben valóságot tartalmaznak, erősen félrevezetőek, céljuk – a korábbi hasonló konzultációkhoz hasonlóan – nyilván a válaszok irányítása a Fidesz szándékainak megfelelően.

Soros György 2015-ben és tavaly is pontokba szedve írt arról, hogyan kellene megoldani a migrációs válságot. Két éve valóban felvetette, hogy egymillió bevándorló betelepítésére lenne szükség évente, utána azonban finomított ezen. A menekültkáosz, az uniós viták, illetve az EU–török egyezség nyomán fél millió, tavaly nyáron pedig már csak évi 300 ezer ember befogadását vetette fel, méghozzá „rendezett és biztonságos” módon. A 2015-ös, 6 pontos tervben azt is írta: fontos, hogy a tagállamok és a menedékkérők is kifejezhessék, mit akarnak, vagyis oda kell tenni őket, ahová akarnak menni, és ahol őket is akarják, „ez a siker elengedhetetlen feltétele” – fogalmazott. 

Magyar Nemzet hírlevél

Legizgalmasabb cikkeink naponta egyszer az ön e-mail-fiókjában!

A feliratkozással beleegyezik abba, hogy a Magyar Nemzettől hírlevelet vagy cikkeinkről szóló üzenetet kapjon postafiókjába. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.

Ez az emailcím nem érvényes
 
Orbán Viktor a Parlamentben fogadja Soros Györgyöt 2010 októberében
Fotó: Pelsőczy Csaba / Miniszterelnökség
 

Az európai statisztikai hivatal, az Eurostat idén tavasszal közzétett adatai szerint egyébként 2015-ben 4,7 millió bevándorló érkezett az EU 28 tagállamába. Ennek nagyjából a fele, 2,4 millió volt az, akik harmadik országból, azaz unión kívülről érkeztek. Vagyis a konzultációban említett egymilliós bevándorlólétszám mindenféle Soros-terv nélkül is bőven teljesült. 

határzár lebontásával kapcsolatban a napokban az Index is felhívta a figyelmet arra, hogy bár Soros György írt arról, hogy a menekülteket támogatását tekinti célnak és a határokat akadálynak, ám tavaly szeptemberben azt is kifejtette, lényeges, hogy az EU visszaszerezze a kontrollt a határai felett. Soros közös EU-s határvédelmet is követelt, a menedékkérők áthelyezésében pedig (a 2016 őszi írásában) önkéntes részvételt – ahogy egyébként azt a magyar kormány is szorgalmazza.

A napokban megindult sorosozós reklámokban központi elem az az állítás, miszerint „a Soros-terv alapján Brüsszelnek arra kellene köteleznie minden tagállamot, így Magyarországot is, hogy minden bevándorlónak fizessen 9 millió forint állami segélyt”. Soros 2015-ben felvetette, hogy az EU-nak 15 ezer eurót kellene biztosítania menekültenként két éven át, hogy ez idő alatt a lakhatásukat, egészségügyi ellátásukat és oktatásukat fedezzék. Ám a „Soros-tervben” az országok, nem a menedékkérők kapnák a pénzt. Soros későbbi írásaiban ez már nincs is benne, csak az, hogy évi 30 milliárd euró kell az egész menekültügyi rendszerre. Vagyis nem a konzultáció 7. pontjában szereplő kemény büntetésekről, hanem a befogadóknak szánt pénzügyi ösztönzőkről írt. A kérdőíven szerepel két olyan állítás is – az egyik szerint kisebb büntetéssel kellene sújtani a bevándorlókat az általuk elkövetett bűncselekmények után, míg a másik szerint háttérbe kellene szorítani az európai országok nyelvét és kultúráját az illegális bevándorlók integrációja érdekében –, amelyek egyáltalán nem szerepelnek a Soros György által megjelentetett pontok között.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2017.09.29.

A szerkesztő ajánlja

Hutter Marianna

Az első Orbán-kormány jelölte Zaid Naffát a tiszteletbeli konzuli posztra

A jordán üzletember már abban az időszakban is elbukott a magyar állampolgársághoz szükséges nemzetbiztonsági átvilágításon.