Feszültséget keltettek az MSZP-elnök szavai

Katona Mariann

Katona Mariann

2017. november 6., hétfő 09:30, frissítve: hétfő 13:00

Zűrzavar jellemzi az MSZP és a Demokratikus Koalíció (DK) közötti tárgyalásokat, de leginkább azok kommunikációját. A Magyar Nemzet információi szerint mindkét pártban értetlenséget váltott ki Molnár Gyulának, a szocialisták elnökének egy pénteki nyilatkozata, amelyet úgy is lehetett érteni, mintha valamifajta megállapodás már létrejött volna.

A pártelnök a Klubrádióban beszélt arról, hogy a 106 egyéni választókerületről szóló egyeztetéseken „egy korrekt 60-40-ben” állapodtak meg, vagyis a tervek szerint az MSZP-nek jutna nagyjából 60, a DK-nak pedig körülbelül 40 körzet, ahol jelöltet indíthatna. Azt mondta, hogy néhány vitás kérdés van még, ha azokban is egyezségre jutnak „belátható időn belül”, akkor meg akarják keresni az Együtt–Párbeszéd-szövetséget, majd később az LMP-t is. A képet árnyalta, hogy nem sokkal később Gréczy Zsolt, a DK szóvivője csak annyit erősített meg, hogy közel állnak a teljes megállapodáshoz az MSZP-vel, ám azt nem kommentálta, hogy a 60-40 arány lenne a téma.

Lapunk úgy tudja, hogy a szocialisták valóban elfogadhatónak tartanák ezt a felosztást, a fő kérdés viszont az, hogy ki milyen arányban részesül a nyerhetőnek tartott harminc körüli körzetből. Információink szerint ott már nem ezeket a számokat részesítenék előnyben, az MSZP több mint kétharmadukra igényt tartana arra hivatkozva, hogy mégiscsak ők a legnagyobb párt a baloldalon. A DK-nak viszont ez kevés, a közvélemény-kutatásokra alapozva úgy érzik, hogy nincs ekkora különbség a két párt között, így több jár nekik, mint a győztesnek tűnő választókerületek harmada.

Információink szerint a szocialisták az egyéni jelöltekben való megegyezést csak az első állomásnak tartják, mert nem adták fel, hogy legalább a DK-val, de később talán az Együtt–Párbeszéd szövetségével is meg tudjanak állapodni közös listában és közös miniszterelnök-jelöltben is. Sőt lényegében már elfogadhatatlannak tartják, hogy kizárólag a koordinált jelöltállítás legyen az együttműködés formája, és mindenki önálló országos listával vágjon neki a jövő tavaszi választásnak. Érvelésük alapja, hogy akkor van értelme a kormányváltás esélyéről beszélni, ha egyetlen vezető mögé fel tudnak sorakozni, és abban bíznak, hogy előbb-utóbb ezt a többi párt is belátja.

Magyar Nemzet hírlevél

Legizgalmasabb cikkeink naponta egyszer az ön e-mail-fiókjában!

A feliratkozással beleegyezik abba, hogy a Magyar Nemzettől hírlevelet vagy cikkeinkről szóló üzenetet kapjon postafiókjába. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.

Ez az emailcím nem érvényes

Habár egyáltalán nem hivatalos jelölt még Balázs Péter, információink szerint az MSZP elnöksége után hét végén a párt zárt körű választmányi ülésén is támogathatónak találta a többség. Ráadásul úgy vélik, hogy a volt külügyminiszter, korábbi uniós biztos életútját, diplomáciai tapasztalatát és európai kapcsolatrendszerét figyelembe véve a többi baloldali pártnak nem lehet érdemi indoka az elutasítására. Molnár Gyula pártelnök is dicsérte már; vihart is kavaró pénteki interjújában fogalmazott úgy, hogy „kiváló és alkalmas jelöltnek” tartja Balázs Pétert, de ennél tovább nem akart menni.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2017.11.06.

A szerkesztő ajánlja

Hutter Marianna

Az első Orbán-kormány jelölte Zaid Naffát a tiszteletbeli konzuli posztra

A jordán üzletember már abban az időszakban is elbukott a magyar állampolgársághoz szükséges nemzetbiztonsági átvilágításon.