Fideszes belháború zajlik a bírói posztokért

M. László Ferenc

M. László Ferenc

2017. augusztus 1., kedd 10:35, frissítve: kedd 15:52

Nem tesz le a kormány arról, hogy kormánytisztviselőket, hivatalnokokat zsilipeljen át az igazságszolgáltatási rendszerbe. Mint arról a 444.hu beszámolt, a szaktárca kidolgozta azt a rendelettervezetet, amely a közigazgatási bírói posztra pályázók pontozását szabályozná. Ebben az szerepel, hogy a közigazgatásból – állami hivatalokból, akár minisztériumokból – átpályázó, jogi végzettségű jelentkezők többletpontokat kaphatnak a szakmai előéletükre. A cél az, hogy ne csak azok rúghassanak labdába, akik eddig a bíróságon építették a karrierjüket.

Csakhogy a minisztériumi terveket ellenzi az igazságszolgáltatás igazgatási szerve, az Országos Bírósági Hivatal (OBH). A 444.hu több bekezdést is idézett a hivatal állásfoglalásából, ezekből pedig kiderül: az OBH egyik fő kifogása az volt, hogy a közigazgatásban és az igazságszolgáltatásban dolgozók teljesen másképp szocializálódtak. A hivatali apparátusban természetes az alá-fölé rendeltség, és ez nem hagy teret a függetlenségnek, ami a harmadik hatalmi ágnál viszont alapelv. 

Az OBH ellenállása azért pikáns, mert elnökét, Handó Tündét – Szájer József fideszes európai parlamenti képviselő feleségét – az ellenzék tiltakozása mellett a kormánypárti képviselők választották meg 2011-ben, menesztve a korábbi főbírót, Baka Andrást.

A lapunk által megkeresett jogászok szerint sem a különálló közigazgatási bíráskodás létrehozása, sem pedig a „külsősök” beengedése a szervezetbe nem ördögtől való. Ugyanis a szakemberek körében 1990 óta konszenzus van arról, hogy a Rákosi-rendszer felszámolta közigazgatási bíráskodás önállóságát helyre kell állítani. Ráadásul jogállami elvárás, hogy az állampolgárok ügyeit intéző különféle hatóságok (járási hivatalok, adóhatóság, médiahatóság stb.) ügyeit független bíróság kontrollálja. A közigazgatási ügyek pedig speciális tudást igényelnek. Leegyszerűsítve: nem jó, ha egy válási ügyeket tárgyaló bíró foglalkozik adójogi kérdésekkel. Ezért elkülönült szervezetre, éves költségvetésre, saját vezetőkre és utánpótlásra van szükség.

Csakhogy a Fidesz 2010-es kétharmados győzelméig nem volt meg a minősített többség a rendszer átalakításához: a közigazgatási bíráskodás 22 éven keresztül a rendes bíróságokon zajlott. 2012-ben végül kiemelték a közigazgatási bíráskodást, de egyben össze is kötötték a munkaügyi területtel. Szakmai berkekben azt hallani, ebben a munkaügyi bíróként dolgozó Handó lobbizása is szerepet játszott. Végül 2016-ban az igazságügyi miniszter, Trócsányi László rászánta magát, hogy teljesen önállósítsa a közigazgatási bíróságokat, ám ekkor már nem volt meg a Fidesz kétharmada, és a korábbi évek politikai nyomulását – az önálló hivatalok elfoglalását – látva az ellenzék bizalmatlan volt. Trócsányi ugyanis nem az OBH-ra, hanem egy héttagú testületre bízta volna az új bírók kiválasztását, továbbá létrehozott volna egy felsőbíróságot, ahova az olyan, politikailag kényes ügyek kerültek volna, mint a közbeszerzések, az adóhatósági határozatok, a piacszabályozási, átláthatósági ügyek. Az ellenzék attól tartott, hogy a Fidesz így „akadálymentesítette” volna a klientúra gazdagodását, ráadásul olyan kormánytisztviselőket nevezhettek volna ki bíráknak, akik 2010 óta a Fidesz segítségével építettek karriert a hivatalokban.

Magyar Nemzet hírlevél

Legizgalmasabb cikkeink naponta egyszer az ön e-mail-fiókjában!

A feliratkozással beleegyezik abba, hogy a Magyar Nemzettől hírlevelet vagy cikkeinkről szóló üzenetet kapjon postafiókjába. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.

Ez az emailcím nem érvényes

Bár a feles többséggel átnyomott törvény főbb részei elbuktak Áder János államfő és az Alkotmányosság ellenállásán, a kormány nem adta fel: a 2018-as költségvetésbe bekalkuláltak több száz új bírói státust. Forrásaink szerint most arról folyik a vita, hogy ki tölthesse fel ezeket az állásokat: az OBH-nak, esetleg a kormánynak is legyen-e beleszólása. Arra eddig is volt lehetőség, hogy jogászok „kívülről” pályázzanak bírósági állásokra, ám eddig az igazságszolgáltatási előélet előnyt élvezett. Ezt a szabályt próbálja a tavalyi kísérlet bukása után most kerülő úton felpuhítani a kormány.

Úgy tudjuk, nem is Handó és Trócsányi áll szemben egymással, sokkal inkább a Miniszterelnökség szeretné beereszteni a bíróságokra a hivatalnokokat. Trócsányi közvetíteni próbál, forrásaink szerint ennek is köszönhető, hogy a rendelet részben meghagyná Handó mozgásterét: például a jelöltek meghallgatását pontozva az OBH még megállíthatná az állami apparátusból átjelentkezők jelentős térnyerését.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2017.08.01.

A szerkesztő ajánlja

B. Molnár László

Egyre csak ömlik az állami támogatás a fociba

A taorendszer megjelenése óta csak a színvonal nem lett jobb. Kirívóan sok jut Felcsútnak.

Pintér Bence

Magyar Nemzet Szalon: Ennek a nemzetnek a lelkében valami megtört

A kivándorlás a transznacionalizmus erősödését és a távozó fiatalok nemzeti identitásának teljes felszámolását okozhatja.

Földi Bence

Kölcsönzött szlogenekkel, program nélkül a Fidesz

A kormánypárt szinte az összes üzenetét máshonnan vette, például Donald Trumptól vagy a toryktól.

Ficsor Benedek

A magyar olajmezőkből nem lesz pénz a hatalmas múzeumokra

Mélyi József művészettörténész a Liget-projektről, a stadionokat benövő gazról és a megfordított folyókról.