Fodor Gábor: Külön történet, majd megoldom

2018. február 12., hétfő 09:35, frissítve: hétfő 13:52

Belső harcokat lát Fodor Gábor annak hátterében, hogy az MSZP és a Párbeszéd őt nem „viszi be” a parlamentbe, de egyik párttársát igen. A Magyar Nemzetnek adott interjújában azonban ezt érdemben nem kommentálta. Csalódottságát viszont kifejezte amiatt, hogy a szombati kampánynyitón a liberális párt logóját nem lehetett látni.

– Csalódott?
– Létrejött a változás szövetsége, benne a Magyar Liberális Párttal (Liberálisok), és ennek örülök. Ha úgy tetszik, nekem személyes siker az, hogy egy olyan kitűnő ember, mint Bősz Anett, a pártunk jelöltje előkelő helyet kapott a listán. Róla pár évvel ezelőtt senki sem tudta, hogy a politika közelében van, az ismertsége nekünk köszönhető. Ő az egyik fiatal tehetség, aki a liberális pártnál nevelkedett.

– Mit mondtak önnek az MSZP vezetői, miért Bősz Anett, és miért nem ön?
– Ez nyilván mindenféle belső politikai harc eredménye a szocialista párton belül, nekem nem illik ezt kommentálni. A személyes ambíciókon, a személyes rokonszenven vagy antipátián túl a legfontosabb mégis az, hogy a liberális értékrend jelen legyen Magyarországon.

– Nem zavarja, hogy a változás szövetségének még a logójában sem szerepel a liberális párt?
– De zavar, viszont ez másként lesz a választási kampányban, hiszen a liberális párt most került be a szövetségbe. A plakátokon, szóróanyagokon mostantól ott leszünk. Egyedül a szavazólapon nem lesz ott a logónk. Az MSZP és a Párbeszéd úgy vélte, kockázatos lenne vállalni a 15 százalékos határt, ők a 10 százalék mellett döntöttek. Nekünk azt kellett mérlegelni, mi a fontosabb: az egyéni szempontok és a szűken vett pártérdek, vagy a szélesebb körű összefogás. Úgy értékeltük, hogy a pártérdeket alá kell rendelni a választói akaratnak.

 
Fotó: Béres Attil / Magyar Nemzet
 

– Mi lesz önnel? Hiszen eldőlt, hogy nem lesz országgyűlési képviselő.
– Az egy külön történet, majd megoldom. Ha a tagság bízik bennem, akkor kész vagyok továbbra is a liberális pártot vezetni, elkötelezett vagyok az ügy mellett. Sok minden a személyemre épült a Liberálisok esetében, és ez nyilván a jövőben sem fog változni. Az más kérdés, hogy nem országgyűlési képviselőként fogok tevékenykedni.

Magyar Nemzet hírlevél

Legizgalmasabb cikkeink naponta egyszer az ön e-mail-fiókjában!

A feliratkozással beleegyezik abba, hogy a Magyar Nemzettől hírlevelet vagy cikkeinkről szóló üzenetet kapjon postafiókjába. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.

Ez az emailcím nem érvényes

– Mivel a pártja formálisan nem indul a választáson, nem is kap majd állami támogatást. Miből fognak gazdálkodni?
– Ez ismét kölcsönös megállapodás kérdése a szövetségeseinkkel. Még egy külön történet.

– Miből fog élni?
– Bízom benne, hogy a liberális párt rendelkezni fog olyan forrásokkal, amelyekből a működése és a szervezet fenntartható lesz.

– Van adósságuk?
– Lényegében csak az igazságtalan ÁSZ-büntetés, amivel úgy kell kalkulálnunk, hogy ki kell majd fizetni. Komolyan kell vennünk az Állami Számvevőszék gyalázatos fellépését, amely minden ellenzéki pártot sújt, így minket is. Ha vissza kellene fizetnünk, akkor lenne adósságunk. Mi továbbra sem akarjuk befizetni, sőt, ha az itthoni lehetőségeket kimerítettük, nemzetközi fórumhoz is fogunk fordulni.

– Soros György éppen az összefogás kapcsán nemrég azt nyilatkozta, hogy az MSZP vezetőit megvette Orbán Viktor, a kisebb pártokban pedig ott vannak a kémei. Ki meri jelenteni, hogy a Liberálisoknál nincsenek?
– Nyilvánvalóan nincsenek. Soros Györgyöt nagyra becsülöm, ismerem régről, szerintem történelmi szerepe van a rendszerváltásban. Emiatt nekünk hálásnak kell lennünk, elismerést érdemel, nem pedig azt, hogy méltatlanul ellenséget faragjanak belőle. Ebből persze nem következik az, hogy minden megállapítása igaz lenne. Szerintem nincsenek pontos információi arról, hogy mi zajlik Magyarországon.

– A liberális párttal szemben azért nem először merül fel ez. Emlékezetes, a kvótanépszavazáson szinte a teljes ellenzék az otthon maradásra kérte az embereket, egyedül önök buzdítottak arra, hogy menjenek el és szavazzanak a kormánnyal szemben.
– Általános probléma a széttagolt ellenzéken belül, hogy akinek más a véleménye, az egyből áruló lesz. Én minden politikai párt nevében, akit meggyőződése miatt ér ez a felháborító vád, visszautasítom, hogy Fidesz-bérenc lenne. Mi a népszavazáson azért álltunk ki az igen mellett, mert ez azt jelentette, hogy elfogadjuk azt, hogy az Európai Unió hozhat kötelező erejű döntést az egyes tagországokra nézve. Talán ez nem tisztességgel vállalható álláspont? Ráadásul szerintünk egy harcot nem úgy kell nagy bátran megvívni, hogy otthon maradunk.

– Ön régóta ismeri Orbán Viktort. Milyen a kapcsolatuk most?
– Annak idején kemény volt a szakítás. Az 1993-as kilépésünk után annyira nem volt jó a kapcsolat a Fidesz több vezetőjével, hogy volt, aki nem is köszönt nekünk. Minket már a Fidesz alapításának évfordulójára sem hívnak meg, ami a múlt retusálása. A 2000-es évek elején viszont néhányszor tudtunk beszélgetni egymással, és úgy érzem, elrendeztük a kapcsolatunkat. Most is, ha találkozunk a parlamenti folyosón, van, hogy megállunk, pár mondatot váltunk, érdeklődünk egymás családjáról. Tehát emberi kapcsolat van köztünk, de politikai ellenfelek vagyunk.

– Nem bánta meg, hogy akkor kilépett? Lehet, hogy mára már önnek is lenne valamilyen sportklubja.
– Egyáltalán nem bántam meg. Nekem más az értékvilágom. Megmaradtam liberálisnak, a Fidesz pedig illiberális államot épít.

– Meg tudná fogalmazni a különbséget az 1991-es és a 2018-as Orbán Viktor között?
– A 80-as évek végén, 90-es évek elején Viktor nyitott gondolkodású, jó humorú, liberális értékrendű ember volt. Ma azt látom, hogy zárt gondolkodású, autokrata allűrökkel rendelkező politikai vezetővé vált.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2018.02.12.

A szerkesztő ajánlja

Molnár Csaba

176 millió kamera kereszttüzében: a kínai Nagy Testvér mindenkire odafigyel

Az, ami Orwell idejében még disztópiának tűnt, a mindent látó kamerának hála szép lassan valósággá válik.

Pethő Tibor

1938. augusztus 25. – 2018. április 11.

Elhallgatni nem fogunk. Várunk, reménykedünk, imádkozunk. Mert lehet egy újságnak bárki is a tulajdonosa, azt pontosan tudjuk, hogy a mi igazi „gazdánk” az olvasó.

Stier Gábor

Szomorú búcsú Eraszt Fandorintól

Borisz Akunyin húsz év után nemcsak világhírű regényhősét, hanem a kilencvenes években az orosz jövőről szőtt álmait is eltemeti.

Lakner Dávid

Lajcsika, ha te mindig játszol, miből éltek?

Inkey Alice Szőts Istvánról, Latinovits jókedvéről és Kosztolányi Dezső fekete pöttyös nyakkendőjéről.