Forró téma volt az iskolakezdés a parlamentben

R. Kiss Kornélia

R. Kiss Kornélia

2017. szeptember 18., hétfő 19:21, frissítve: kedd 19:41

Az iskolakezdés költségei és a tanári életpálya volt talán a leggyakoribb téma az ellenzéki interpellációkban és azonnali kérdésekben a parlament idei első, hétfői ülésén. Főleg a tanárhiány és a pályakezdő pedagógusok alacsony bére adott okot ellenzéki kritikákra, a kormány képviselői az elmúlt évek béremeléseivel érveltek, Lázár János (Fidesz) szerint ötvenszázalékos átlagos béremelést sikerült elérni. Vissza azt kapták az ellenzéktől, hogy az OECD-országok átlagának még mindig csak felét keresik a magyar pedagógusok, és a béremelés Kiss László (MSZP) szerint csak arra volt elég, hogy utolsó helyett utolsó előtti helyre tornázza fel magát e téren Magyarország.

Továbbra is eladósít az iskolakezdés?

Az MSZP-s Bangóné Borbély Ildikó és a jobbikos Dúró Dóra is felszólaltak az iskolakezdés témájában. Bangóné Borbély Ildikó szerint nyilvánvalóan nem jön ki a tanévkezdés 15 ezer forintból, ahogyan a KSH – szerinte kozmetikázott – statisztikájából kiderül. Azt mondta: gyakorló szülőként ő maga is jól tudja, hogy az iskolatáska, tanszerek, ünneplők, sportszerek és egyéb eszközök jóval többe kerülnek 15 ezer forintnál, és érdeklődött, támogatja-e majd a kormány azt a javaslatukat, hogy a családi pótlékot negyven százalékkal emeljék és szeptemberben duplán járjon a családoknak. 

Bangóné Borbély Ildikónak Novák Katalin, az Emberi Erőforrások Minisztériuma államtitkára válaszolt, aki az egykori szocialista kormányok családpolitikáját ostorozta – családi adókedvezmény, otthonteremtési támogatások és a gyes harmadik évének eltörlése miatt. Szerinte abban az időszakban „devizahitelbe kergették” a családokat. Az államtitkár felsorolta a 2010 utáni családpolitikai intézkedéseket, összesítése alapján családtámogatásra 2000 milliárd forint jut 2018-ban, míg 2010-ben csak feleennyi, valamint 80 milliárd gyermekétkeztetésre (2010-ben 29 milliárd), valamint ingyenes a tankönyv.

Bangóné Borbély Ildikó többek között azt vetette ellen, hogy viszont szülőként szappant, WC-papírt és fénymásoló papírt kell fizetnie a szülőknek iskolakezdéskor, mert az iskolának erre nem telik.

Dúró Dóra szerint is indokolatlanul nagy terhet ró a családokra az iskolakezdés. Azzal érvelt, hogy 2012 óta augusztus–szeptemberben jelentősen megugrik a felvett hitelek száma, mert sokan nem tudják a tankötelezettséget a fizetésükből kigazdálkodni. Ezért inflációkövető családtámogatást és a gyermekneveléshez szükséges cikkek áfájának csökkentését javasolta.

Magyar Nemzet hírlevél

Legizgalmasabb cikkeink naponta egyszer az ön e-mail-fiókjában!

A feliratkozással beleegyezik abba, hogy a Magyar Nemzettől hírlevelet vagy cikkeinkről szóló üzenetet kapjon postafiókjába. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.

Ez az emailcím nem érvényes

Kitért a pedagógusok béremelésére is; szerinte etikátlan az a módosítás, hogy a tanárok az iskolaigazgatók döntése alapján különböző mértékben részesülnek a béremelésben.

Kiemelte, hogy jövő év januárjában egy kezdő pedagógus bruttó bére mindössze 2200 forinttal lesz magasabb, mint a garantált bérminimum, és a bérek értékállósága sem biztosított. Dúró Dórának az volt a kérdése, hogy hajlandóak-e olcsóbbá tenni az iskolakezdést és mikor kínálnak tisztességes életpályát.

Rétvári Bence válaszában értetlenségének adott hangot, érve a tankönyvek ingyenessé tétele és az ingyenes iskolai étkeztetés kiterjesztése volt és az, hogy ha inflációkövető lenne a családtámogatási rendszer, akkor kevesebb lenne a családtámogatásra fordított összeg, mint most, számításai szerint családonként 221 ezer forinttal. Szerinte rendben lévő, hogy a jobb teljesítményű tanárt jobban lehessen díjazni, ami az iskolaigazgatók jogkörének szélesítését jelenti, szerinte ezt követelték a szakszervezetek is, a béremelés átlaga pedig 3,5 százalék lesz.

Az ellenzék szerint kérdés, lesz-e, aki tanít

Több ellenzéki interpellációban előkerültek a tanári fizetések és a tanárhiány. Ikotity István (LMP) saját első tanári fizetésével hozakodott elő, amely 2002-ben mai értékre átszámítva 156 ezer forint volt, vagyis nagyjából tizenöt százalékkal több, mint amit ma kapnak a pályára lépő pedagógusok.

„121-135 ezer nettót kap kézhez, amiből sehogyan sem lehet megélni. Az OECD-országokkal összehasonlítva, vásárlóerőn számolva feleakkora a többi ország átlagának a fizetés. A munka pedig bőven több, mint heti 40 óra” – foglalta össze Ikotity, hogy miért nem vonzó szerinte a pálya, amelyet tavaly 5400 pedagógus hagyott el, és közülük csak 1400 ment nyugdíjba, miközben csak nyolcszázan léptek be a rendszerbe.

Lázár János azzal válaszolt, hogy a pedagógusi életpálya valóban vesztes életpálya volt 2010 előtt, de folyamatos béremelések voltak azóta, idén utolsó lépést teszik meg az 50 százalékos átlagos béremelés felé, bár azt ő is elismerte: nem mindegy, hogy milyen felkészültséggel és milyen iskolában tanít az illető. „Ez nem egy lezárt folyamat” – mondta Lázár, aki szerint a pedagógusnak a középosztályhoz kell tartoznia, de ennek az a feltétele, hogy a gazdaság ki tudja ezt termelni.

A kormány részéről több válaszban említették a Klebelsberg-ösztöndíjat, amivel a pedagógushallgatókat támogatják, és Rétvári Bence, az Emmi parlamenti államtitkára azt említette, hogy 2012 után nőtt a tanár szakra jelentkezők száma, az akkori 6470 helyett idén már 10 167 pedagógushallgatót vettek fel.

A szerkesztő ajánlja

Hutter Marianna

Az első Orbán-kormány jelölte Zaid Naffát a tiszteletbeli konzuli posztra

A jordán üzletember már abban az időszakban is elbukott a magyar állampolgársághoz szükséges nemzetbiztonsági átvilágításon.