Fű alatt szorítanák vissza a gimnáziumokat

Hutter Marianna

Hutter Marianna

2017. július 1., szombat 07:47, frissítve: szombat 15:14

„Megítélésünk szerint a szakképzésbe lépők számát növelhetné egy (…) kötelező jellegű felvételi rendszer, valamint a gimnáziumi keretszámok fokozatos korlátozásának bevezetése” – olvasható egy a Magyar Nemzet birtokába került, tavaly decemberi háttéranyagban, amit a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) készített. A nem a nyilvánosságnak szánt dokumentum több ponton is a Parragh László által vezetett Magyar Kereskedelmi és Iparkamara álláspontját tükrözi. Az elnök sokak fölháborodását vívta ki, amikor arról beszélt: óriási hiba, hogy nem záratnak be gimnáziumokat.

Mint a jelentés írja, míg a 2012/2013-as tanévben a gimnáziumban és a szakképzésben részt vevő diákok aránya 37, illetve 63 százalék volt, ez a 2015/2016-os tanévre 41-59-re módosult. Problémaként vetik fel, hogy olyan gimnáziumok is működnek, amelyek akár 2,5 körüli tanulmányi átlaggal is fölvesznek diákokat. Pedig a gyengén teljesítő tanulóknak nemcsak alacsonyabbak a továbbtanulási esélyeik, de a szakképzést választókkal szemben is jelentős a hátrányuk, hiszen szakma nélkül nehezebben helyezkednek el a munkaerőpiacon.

A helyzet megoldására több javaslatot is tesz a háttéranyag. Például a gimnáziumba és szakgimnáziumba jelentkezők részére kötelezően előírnának központi írásbeli felvételi vizsgát, továbbá minimális bejutási pontszámküszöböt is.

Ám az intézkedéseket csak fokozatosan vezetnék be. Bár a javaslat szerint a központi felvételire már a 2017/2018-as tanévtől szükség van, célja még csak az adatfelmérés volna, hogy ennek alapján alakítsák ki a következő évi felvételi ponthatárokat. Ekkor még a tanulólétszámot sem korlátoznák. Ugyanakkor a 2018/2019-es tanévtől már „fokozatosan szűkülő keretszámokat” és „emelkedő tanulmányi követelményeket” szabnának meg.

További módosításokat is javasol a dokumentum. Például a szakképzésben évek óta használatos, úgynevezett szakmaszerkezeti döntést is kiterjesztené a gimnáziumokra. Ez a döntés határozza meg, hogy egy-egy megyében hány tanulót képezhetnek egy adott szakmában az egyes iskolai fenntartók, tehát az állami, az egyházi és a magánintézmények.

Magyar Nemzet hírlevél

Legizgalmasabb cikkeink naponta egyszer az ön e-mail-fiókjában!

A feliratkozással beleegyezik abba, hogy a Magyar Nemzettől hírlevelet vagy cikkeinkről szóló üzenetet kapjon postafiókjába. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.

Ez az emailcím nem érvényes

„A fokozatosság jegyében a gimnáziumi létszámkorlátok bevezetésére először a magánfenntartású intézmények esetében kerülne sor a 2017/2018-as tanévben” – írják. Ám hozzáteszik: ezután már évente, minden fenntartóra vonatkozóan meghatároznák a gimnáziumi létszámkorlátot. A keretszámokat pedig nagyobb mértékben csökkentenék, mint azt a természetes, demográfiai okokból történő tanulólétszám-fogyás indokolná.

Szükség volna arra a jelentés készítői szerint, hogy azokat a gimnáziumokba felvett tanulókat, akik képzése az alacsony jelentkezési szám miatt mégsem indul el, a szakképzésbe irányítsák. Bevezetnék, hogy ha egy gyereket az általános eljárásban nem vesznek föl sehova, akkor a pótfelvételin már csak a szakképzésbe tudjon jelentkezni.

 

A háttéranyag készítői azt a következtetést vonják le, hogy rövid távon a keretszámok bevezetése hozhat gyors eredményt, középtávon azonban a korlátozást a felvételi pontszámküszöb meghatározásával kellene fölváltani. Ez ugyanis „egészséges versenyt” kényszerítene ki az iskolákból. Ugyanakkor elismerik: az intézkedések ütemezése eltérő politikai kockázatokkal jár. Egyébként a szakképzés népszerűsítésére azt is fölvetik, hogy a szakmákat bemutató médiakampányt kellene indítani azonnali hatállyal, amelyet a Miniszterelnöki Kabinetiroda irányítana.

Emellett értekeznek „a magán- és alapítványi fenntartású képzőintézmények visszaszorításáról” is. „A szakképzés minősége igen heterogén a magánfenntartású szakképzők körében, és súlyos költségvetési szabálytalanságok tucatjai történtek az elmúlt években” – indokolnak. Megjegyzik azt is, hogy már 2018-tól át kellene alakítani a magán-, egyházi és az állami fenntartású szakképző iskolák finanszírozási rendszerét.

Továbbá javasolják, hogy a szakirányú továbbtanulás esetén a felsőoktatási felvételi eljárásban a jelenleginél vonzóbb, kedvezőbb elbírálást kapjanak az emelt szintű, vagyis technikusi szakképesítésűek. Hasonló elképzelésről számolt be a lapunknak nemrégiben interjút adó Parragh László is, aki ugyancsak pluszpontot adna felvételin a szakgimnazistáknak. A jelentés a szakirányú felsőoktatási tanulmányokba is beszámítaná a technikusi szakképesítést úgy, hogy a képzési idő érdemben, akár egy évvel is, megrövidüljön.

Ugyancsak az ötletek között szerepel, hogy minden szakgimnáziumban legyen elérhető a tanulók számára nyelvi előkészítő évfolyam, és hogy bővítsék a két tanítási nyelvű szakképző intézmények körét.

Végül, de nem utolsósorban általános szakképzési ösztöndíjrendszer ötletét is fölvetik. Eszerint a támogatás nemcsak a szakképzésbe újonnan belépő diákoknak járna a 2017/2018-as tanévtől, hanem azoknak is, akik már részt vesznek a képzésben. Vagyis ahogy röviden megfogalmazzák: „2017-től mindenki kap.” Az ösztöndíj mértéke szakképzőiskola-típustól és tanulmányi eredménytől függetlenül minden tanuló számára egységesen 20 ezer forint/fő/hó volna. Ám havi szinten csak 10 ezer forintot kapnának a diákok tanulmányaik alatt, a pénz másik felét csak akkor kapnák meg egy összegben, ha sikeresen befejezték képzésüket.

A Magyar Nemzet információi szerint a Nemzetgazdasági Minisztérium jelentésének végső változata – az előzetes tervekkel ellentétben – nem került a kormány elé, vagyis úgy látszik, egyelőre jegelik a behatóbb változásokkal járó javaslatok megvitatását. Utóbbi azért sem meglepő, mert a szülők körében évről évre népszerűbb gimnáziumok visszaszorításának megkezdése nem kis kockázattal járna a választások előtt alig pár hónappal. Persze kérdés, hogy egy esetleges 2018-as Fidesz-győzelem esetén nem fog-e bele a már létező javaslatok megvalósításába a majdani szaktárca.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2017.07.01.

A szerkesztő ajánlja

Kuthi Áron

Nincs pénz a magyar múlt megmentésére

Nem csak templomokból áll az épített örökség a Kárpát-medencében. A megőrzésre a végtelen mennyiségű pénz is kevés volna.

Koncz Tamás

Méregdrága nyári elittábor a kormánytagok gyerekeinek

Kerényi Imre miniszterek trónörököseit várja a vörösberényi kolostorba, hogy ott körtáncot lejtsenek, és római stílusú hadi bemutatót tartsanak.

Vég Márton

Az Iraki Kurdisztánból származó negyvenéves Ismael jól érzi magát Magyarországon

A vámosszabadi befogadóállomáson élő férfi egy kicsit beszél magyarul, és nem akar továbbutazni Németország felé. Riport.

Pethő Tibor

Jolika, az ÁVH keblein nevelkedett, gépírónőből lett belügyes nagyasszony

Császárné Lábass Jolán jelképpé nemesült. A képmutatás, a szembenézés kudarcának jelképévé.