Gyémánttá vált „alkotmányos költség”, magyar védett tanú Amerikában

MN

2018. március 26., hétfő 06:06, frissítve: hétfő 23:13

Információink szerint az FBI tanúvédelmi programja védi az Egyesült Államokban azt a magyar állampolgárt, aki kulcsfigura lehet a Magyarországon elsikkasztott uniós pénzek külföldre juttatásában. A férfit más okból a magyar hatóságok is keresik, de az amerikaiak hiába jelezték többször, hogy náluk van, nem utaztak oda kihallgatni.

Furcsa, szövevényes történet jutott lapunk tudomására amerikai forrásokból. Egy magyar férfi az FBI tanúvédelmi programjában kapott papírokkal él az Egyesült Államokban, és azért kíváncsiak rá az amerikai hatóságok, mert úgy vélik, ő is egy szem volt abban a láncban, amelynek a segítségével az elmúlt években 3-4 milliárd euró, vagyis ezerháromszázmilliárd forintnak megfelelő összeg szivároghatott ki Magyarországról arab és ázsiai számlákra. A pénz – az amerikaiak gyanúja szerint – a nyertes uniós pályázatok „alkotmányos költsége”, a kormánypárti politikusok részére visszaosztott jutalék.

Az FBI-nak az a gyanúja, hogy az összeget jellemzően az MKB-ból, esetenként pedig más, a kormány által ellenőrzött magyar bankokból vették fel.

A tranzakció készpénzben történt, alkalmanként néhány millió eurós összegben, hogy aztán a futárok (ilyen volt az Amerikában védett férfi is) gyémántban vagy az arab világ párhuzamos bankrendszerén, az úgynevezett havalán keresztül vigyék külföldre, jellemzően közel-keleti vagy szingapúri számlákra. (A gyémántvilágban – információink alapján – egyes drágakövek nem ékszerként, hanem készpénz-helyettesítő eszközként működnek: a vásárlás helyétől távol is garantált áron veszik vissza bizonyos tranzakciós díj megfizetése mellett, így kis helyen nagy mennyiségű pénzt lehet országhatárokon átívelve észrevétlenül, elektronikus nyom nélkül szállítani.)

Négy napja a Magyar Nemzet megkérdezte az MKB-t, hogy az utóbbi három évben hány alkalommal vettek fel a bankból egy összegben 250 ezer eurót, vagyis csaknem nyolcvanmillió forintot meghaladó összeget, de lapzártáig nem kaptunk választ.

Magyar Nemzet hírlevél

Legizgalmasabb cikkeink naponta egyszer az ön e-mail-fiókjában!

A feliratkozással beleegyezik abba, hogy a Magyar Nemzettől hírlevelet vagy cikkeinkről szóló üzenetet kapjon postafiókjába. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.

Ez az emailcím nem érvényes
 
A drágakövek készpénz-helyettesítő eszközként működnek. Fekete gyémántok (képünk illusztráció)
Fotó: Jack Guez / AFP
 

Az amerikaiak gyanúja szerint a pénz egy része strómanokon keresztül, arab befektetésnek álcázva jött vissza Magyarországra, hogy luxusszállodákat, kastélyokat és egyéb ingatlanokat vásároljanak belőle. Az amerikai hatóságokat azért is zavarja az illegális pénzügyi megoldás, mert a nemzetközi terrorizmust is e csatornákon (különösen a havalán) keresztül finanszírozzák, így megpróbálják a módszert tűzzel-vassal irtani.

Úgy tudjuk, az amerikai hatóságok a magyar férfi vallomása alapján konkrét nyomozati cselekményeket is kértek a magyar hatóságoktól, de harminc nap után azt a választ kapták Budapestről, hogy itteni kollégáik nem találtak semmilyen, bűncselekményre utaló nyomot. Az FBI által vizsgált pénzmosási módszer lényege az, hogy a pénz mozgása során megszakad a banki vonal, így tovább már nem köthető személyhez. A készpénz később újra visszakerül a rendszerbe, de immár legálisnak látszó, jellemzően külföldi forrásból.

A magyar férfit egyébként körözik a hazai hatóságok is, az Interpol listája alapján jelentős összegű pénzmosás gyanújával. Ennek fényében különös, hogy nem akarják kihallgatni – a lapunk birtokába jutó dokumentumok szerint az amerikai hatóságok tavaly március óta többször jelezték a magyaroknak, hogy a férfi náluk van, és bármikor ki tudják hallgatni az FBI jelenlétében; a körözést ennek ellenére máig nem vonták vissza, és a magyar nyomozók nem éltek a kihallgatás lehetőségével sem. (Négy napja megkérdeztük az ügyészséget, hogy miért nem, de válaszában türelmet kért. Magyarázatát azóta is türelemmel várjuk.)

Az államközi értesítés tényéről az Átlátszó megkérdezte az amerikai igazságügyi minisztériumot is, amely nem kívánta kommentálni az értesülést. A magyar állampolgár a nemzetközi körözés ellenére szabadon közlekedik az Egyesült Államokban – lapunk egyik munkatársa személyesen találkozott vele, ám a férfi nem akart nyilatkozni.

Tavaly júniusban az Átlátszó egy másik ügyben arról írt: eddig példa nélküli módon több, csalás és pénzmosás elkövetésével vádolt magyar állampolgár kiadatását indítványozta az Egyesült Államoknak az idén tavasszal a Fővárosi Főügyészség. A kiadatás a jogerős bírósági döntés ellenére sem történt meg – információink szerint az Igazságügyi Minisztérium vétózta meg. (A tárca sajtóosztályán érdeklődtünk az okokról, de kérdéseinkre eddig nem válaszoltak.)

Amerikából származó információk szólnak arról, hogy a bűnbanda két tagja szintén futárként működött közre az uniós pénzek Magyarországról való kicsempészésében – ők a nagy mennyiségű készpénzt a megbízó utasításainak megfelelően üres bécsi lakásokban tették le, 5-6 millió eurós, vagyis csaknem kétmilliárd forintos összegben. Ha ez igaz, mindjárt érthető, miért nem akarjuk kiadni őket Amerikának.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2018.03.26.

A szerkesztő ajánlja

Molnár Csaba

176 millió kamera kereszttüzében: a kínai Nagy Testvér mindenkire odafigyel

Az, ami Orwell idejében még disztópiának tűnt, a mindent látó kamerának hála szép lassan valósággá válik.

Pethő Tibor

1938. augusztus 25. – 2018. április 11.

Elhallgatni nem fogunk. Várunk, reménykedünk, imádkozunk. Mert lehet egy újságnak bárki is a tulajdonosa, azt pontosan tudjuk, hogy a mi igazi „gazdánk” az olvasó.

Stier Gábor

Szomorú búcsú Eraszt Fandorintól

Borisz Akunyin húsz év után nemcsak világhírű regényhősét, hanem a kilencvenes években az orosz jövőről szőtt álmait is eltemeti.

Lakner Dávid

Lajcsika, ha te mindig játszol, miből éltek?

Inkey Alice Szőts Istvánról, Latinovits jókedvéről és Kosztolányi Dezső fekete pöttyös nyakkendőjéről.