„Gyorsabb lehet az összeomlás a Fideszben, mint egykor a baloldalon”

György Zsombor

György Zsombor

2017. október 13., péntek 14:33, frissítve: péntek 21:11

Október 23-ig meg kell állapodni az ellenzék 106 választókerületi jelöltjéről Karácsony Gergely szerint. A Párbeszéd miniszterelnök-jelöltje azt mondta: az eddigi baloldali kormányok csődtömeget hagytak maguk után. Interjú.

– Csalódott?
– Miért lennék az? 

– Amiért jelen állás szerint nem ön a baloldal közös miniszterelnök-jelöltje. 
– Ha lenne olyan, hogy baloldal, meg valamilyen közös stratégia, akkor lehetne ezt érdemben felvetni. A Párbeszéd kormányfőjelöltje vagyok, az Együtt is a velünk közös indulásban gondolkodik, és lehet, hogy lesznek még mások is…

– Kik?
– Olyanok, akik látnak abban fantáziát, hogy az ellenzék legnépszerűbb politikusa vezesse az ellenzék legnépszerűbb listáját, ezt tudom erre mondani. 

Ha élőszóban is meghallgatná Karácsony Gergelyt, nézze meg interjúnk rövidített változatát videón! (Operatőr: Kovacsik Ágnes)

– Minden kudarcuk és mélyrepülésük ellenére még mindig az MSZP a baloldal legerősebb szereplője…
– Legalábbis ebben a percben még…

Magyar Nemzet hírlevél

Legizgalmasabb cikkeink naponta egyszer az ön e-mail-fiókjában!

A feliratkozással beleegyezik abba, hogy a Magyar Nemzettől hírlevelet vagy cikkeinkről szóló üzenetet kapjon postafiókjába. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.

Ez az emailcím nem érvényes

– A részükről érthető volt, hogy saját miniszterelnök-jelöltet akarnak, aztán persze láttuk, mi történt Botka Lászlóval. Felmerült egy közös civil jelölt bevetésének lehetősége is, de ő sem akar feltűnni a színen, a választásig meg hátra van fél év. Hogyan tovább?  
– Nekem az a dolgom, hogy a saját programunkat képviseljem, és minél több támogatót szerezzek hozzá. 

– Botka László visszalépése óta viszont ön is tárgyalt a szocialistákkal. Előrébb jutottak? 
– Ezeken a tárgyalásokon azt képviseltem, és ezzel nem volt senkinek vitája, hogy az ellenzéknek máshogyan kell nekifutni a választásnak, mint eddig gondoltuk. A magyar politika rendkívüli módon személyekhez kötődik, vezérekben gondolkodik. Pedig egy házhoz jó alap kell, például az, hogy legyen közös erkölcsi és közpolitikai kiindulópont, és meg tudjuk nevezni az egyéni jelölteket. Szerencsésebb lett volna őket előválasztást követően elindítani, ahogy mindig is javasoltam, de ezt elsodorta az élet, nincs is rá idő. Ezzel együtt ebben a 106 jelöltben október 23-ig meg lehet és meg kell állapodni. 

– Közép-hosszú távon nem akarnak végre megszabadulni a baloldal régi arcaitól? 
– Ezt a kérdést szerintem legjobb a választókra bízni…

 
„Nekem óriási a véleménykülönbségem a DK-val, mégis lenne olyan körzete az országnak, ahol tudnék az ő jelöltjükért küzdeni”
Fotó: Béres Attila / Magyar Nemzet
 

– Akik jelzik is, hogy mit gondolnak jelen állapotában a baloldalról…
– Igen, és az elmúlt időszakban aki a legkeményebb nyilatkozatokat tette a szocialista pártról, az a saját eddigi miniszterelnök-jelöltjük volt. Úgyhogy valóban adott a kérdés, hogyan is kellene viszonyulni az MSZP-hez. Amikor arról beszélünk, hogy kormányváltás szükséges, ahhoz mindenek előtt kell 106 jelölt – ami nem azt jelenti, hogy közös listában is gondolkodnánk. Botka László politikájának számos elemét elfogadhatónak tartottam, de a szövetségesi politikája nem volt működőképes. A meddő politikai viták oda vezettek, hogy a DK immár veszteség nélkül meg tudja értetni szavazóikkal, miért állítanak külön listát, dacára annak, hogy korábban épp az összefogás motorjai akartak lenni. Az ellenzék sokszínűsége ezzel együtt is érték. 

– De a szavazatokat nem lehet összeadni.
– Nem is kell összeadni, de arra van esély, hogy helyben a baloldal legerősebb jelöltje legyőzze a fideszest. Az összes pártnak együtt ehhez van elég hiteles embere, külön-külön nem biztos, hogy mindenki ki tudna állítani elegendő számú jó jelöltet. Nekem óriási a véleménykülönbségem a DK-val, mégis lenne olyan körzete az országnak, ahol tudnék az ő jelöltjükért küzdeni. Azt az álláspontot, miszerint nem lehet együttműködni senkivel, aki az elmúlt 30 évben kormányon volt, nem gondolom tarthatónak, mint ahogyan azt a végletet sem, miszerint 2010 előtt minden jobb volt Magyarországon, mint most. 

– Tegyük fel, hogy a baloldal megnyeri a választásokat, és Gyurcsány Ferenc is valamilyen pozícióhoz jut. Tisztában vannak azzal, hogy onnantól kezdve megint ő fog leuralni mindent? 
– Demokráciát szeretnénk, ahol a választóknak kell döntést hozniuk. Ha ők a DK-t parlamenti mandátumhoz juttatják, akkor számolnunk kell velük, ezt nem dönthetem el én vagy bárki más a választók helyett. 

 
„A cél a kormányváltás, nem a bejutás”
Fotó: Béres Attila / Magyar Nemzet
 

– Tárgyalni már most is kell vele. 
– Nekem nem esik le ettől az aranygyűrű az ujjamról. Tárgyalok én a Fidesszel is, az élet nem működhet olyan egyszerűen, hogy ha valaki meg van győződve az igazáról, akkor mással szóba se álljon. 

– Mi történik, ha a Botka nélküli MSZP és a DK megállapodik, az új baloldali szereplőket pedig kihagyják ebből? 
– Legyen így, halleluja, akkor legalább világos lesz a képlet, hogy vannak a régiek és vannak az újak.

– Csakhogy az újaknak még azon céljuk eléréséhez sincs feltétlen elegendő muníciójuk, hogy a parlamentbe bejussanak. 
– A cél a kormányváltás, nem a bejutás.

– De reálisan az életben maradáshoz mégiscsak az alapfeltételnek kellene megvalósulnia, vagyis el kellene érniük az öt százalékot. 
– Ettől egyáltalán nem vagyunk messze. Amúgy a dolgunkat jelentősen megkönnyítené, ha az MSZP és a DK közös listán indulna. Mi bízunk abban, hogy jó egyéni jelölteket állítva, és hagyva a többieket is, hogy elvégezzék a házi feladatot, lehet nyerni a körzetekben. Szerintünk azért kell kormányváltás, mert az Orbán-kormány az elmúlt évtizedek összes politikai hibáját betetőzte, vagyis amit most látunk, az egy folyamat következménye. De nem a leváltás a lényeg, hanem az újrakezdés. Ehhez kell reális forgatókönyv, és akik nem mennek bele az egyéni választókerületi együttműködésbe, azok a pártok nem a kormányváltásra játszanak, ez egyszerű matematikai dolog.

 
„Mi az emberek bérébe, oktatásába, egészségügybe akarunk befektetni, olyan új gazdasági modellt szeretnénk felépíteni, ami az emberi tőkén alapszik”
Fotó: Béres Attila / Magyar Nemzet
 

– Jelenleg az a képlet állt elő, hogy ön Botka Lászlónak ugyan nem lesz kihívója, ahogy nem is akart az lenni, Szél Bernadettnek viszont igen. Ráadásul megjelent a Momentum is a színen, a kívülállónak meg az az érzése, hogy ezek az új vagy viszonylag új pártok egyszerűen kannibalizálják egymást, ugyanazt a szelet tortát vagdossák tovább. Ez nem végzetes hiba? 
– A több szín összességében növelheti a tábort. Nekünk annak idején volt ajánlatunk az LMP és Momentum számára, és mindazoknak, akik a 2010 előtti világot sem tekintik etalonnak. Történelmi lehetőség lett volna, hogy ezek a pártok akár generációs alapon kössenek szövetséget, ami elmaradt. Bennünk továbbra is van nyitottság akár a közös listás induláshoz velük, de úgy tűnik, rövid távon le kell tegyünk erről a tervről. 

– A Fidesznek kimondva-kimondatlanul erős üzenete van, ami a negatív kampányon túl javarészt a biztonságról és biztonságérzet fenntartásáról szól.  Az MSZP szociáldemokrata történettel próbálkozik, igaz, nem sok sikerrel. Önöknek mi a sztorija? 
– Úgy érzem, nekünk van leginkább sztorink, a Mindenki számít című programunkban le is írtuk, hogy milyen országot szeretnénk. Magyarország az elmúlt harminc évben a tőkebeáramlásra építette a politikáját, úgy próbáltuk felpörgetni a gazdaságot, hogy szálláscsinálói lettünk a külföldi tőkebefektetéseknek. Ma már nagyon sokan úgy vélik, hogy ez sehova nem vezet, mi is ezt gondoljuk. Nagyon fontos változást kellene meglépnünk, az emberi tőkébe kellene befektetnünk. 

– Ez akár az LMP-s vagy a jobbikos történetbe is beillene. 
– Lehet, de ők nem pont ezt mondják. Azzal, hogy az oktatásra, egészségügyre többet kellene fordítani, nyilván mindenki egyetért, örülök is, ha vannak közös pontok az ellenzék programjaiban. Mi az emberek bérébe, oktatásába, egészségügybe akarunk befektetni, olyan új gazdasági modellt szeretnénk felépíteni, ami az emberi tőkén alapszik. Magyarán egy olyan országot akarunk építeni, aminek sikere a társadalmi kohézión, az emberen, az emberiességen nyugszik. Ha megnézzük, Európa legsikeresebb országainak társadalmai sokkal összetartóbbak, mint a magyarországi. Az orbáni rezsim a lehető legrosszabb útra vitte az országot, megpróbálja a társadalmat apró elemeire törni, részben az érzelmi politikával, gyűlöletkeltéssel, részben úgy, hogy elképesztő társadalmi különbségeket alakított ki. A következő választás egyik legfontosabb kérdése, hogy lesz-e kettészakadó egészségügyi ellátás; annak már most is tanúi vagyunk, hogy létezik egyfelől a leépülő közegészségügy, másfelől a kedvezmények és Fidesz-közeli befektetések révén szárnyaló magánegészségügy. Programunk minden eleme arról szól, miként tud ez a társadalom összetartóvá válni. 

 
„A Fidesz nem az ellenzékkel vitatkozik, nem az ellenzék támogatóit mobilizálja, hanem ellenségképeket épít, ha már jövőképe nincs”
Fotó: Béres Attila / Magyar Nemzet
 

– A balliberális pártok, amikor hatalmon voltak, finoman szólva nem vitézkedtek a humán területek felemelésében, és például a DK alighanem most is alapvetően mást gondol erről, mint önök. Hogyan lehetne együtt politizálni úgy, ha már az alapvetéseik is eltérnek? 
– Nagyon is komoly vitáink lennének. Amit az Orbán-kormány az alkotmányossággal vagy a korrupció terén művel, új minőség, de ha a folyamatot nézzük, nem látunk ugrásszerű változást. Kedvenc példám, hogy bejárta a világhálót egy felmérés, miszerint Magyarország Európa legzártabb országa, ahol legkisebb a mobilitás. Baloldali barátaim lelkesen osztani kezdték a hírt a közösségi oldalakon, mire fel kellett hívjam a figyelmüket, hogy ez egy 2010-es adatsor. A magyar oktatási rendszer fő strukturális problémái is fennálltak 2010 előtt, az OECD már 2008-ban is a legkevésbé esélyteremtő iskolarendszernek tartotta a magyart. Amikor azt olvasom az MSZP programjában, hogy az önkormányzatok kvázi önként vállalt feladatként visszavehetik az iskolákat, akkor tépem a hajamat. Mert vagy visszaadom az egész rendszert az önkormányzatoknak, és ennek megfelelően is finanszírozom, vagy megtartom állami kézben, és próbálom jobban működtetni. De az, hogy a gazdag település visszaveszi az iskolát, a szegény meg nem, az még jobban szétszakítja az oktatási rendszert. Ezeket a problémákat nem lehet szőnyeg alá söpörni. Nekem nincs szocifóbiám, de ha megnézzük a baloldali kormányok politikai teljesítményét, akkor azt a szomorú következtetést kell levonnunk – amit egyébként Botka László megtett –, hogy baloldali perspektívából nézve csődtömeg, amit ezek a kormányok véghezvittek. Elkoptatták azokat az értéket, amelyekért elvileg küzdöttek. Ez a sikertelenség ágyazott meg a Fidesz hatalmának, mivel a magyar emberek 2010-re eljutottak odáig, hogy igenis kell egy erőskezű vezető, és aki nem dolgozik, ne is egyék. Az olyan a jelszavaknak, mint az igazságosság, az esélyegyenlőség, a fenntartható fejlődés, nehéz hitelt adni, mivel a korábbi baloldali pártok politikája miatt tulajdonképpen kiüresedtek. 

– „Vissza kell találni a klasszikus szociáldemokrata gyökerekhez és ebből kell a zöldpolitika felé elindulni”. Ezt ön mondta. Érdekel Magyarországon bárkit a zöldpolitika egy nagyon szűk magon kívül? 
– Szerintem az embereket nagyon érdekli. A zöldpolitika ma már nem a gazdag országok luxusa, hanem a szegény államok esélye. Magyarország talán legnagyobb gazdaságélénkítő programja lenne, ha végre foglalkoznánk azzal, hogy a magyar lakásállomány és az energiaszektor rendkívül elavult energiahatékonyság szempontjából. Nyugat-Európában gyakorlatilag nem is lehet már olyan házakat építeni, amilyenekben a hazai lakosság nagy része él. EU-s források felhasználásával rendkívül hatékony energiahatékonysági programokat lehetne indítani, ezermilliárdos nagyságrendre gondolok. Munkahelyek százezreit lehetne létrehozni, több millió háztartás rezsikiadásai csökkenhetnének 30-40 százalékkal. A zöldgazdaság ráadásul egyenlő fejlődést hoz a különböző régiókban…

 
„Az összeomlás sokkal gyorsabban is végbemehet a Fidesznél, mint annak idején a baloldalon”
 Fotó: Béres Attila / Magyar Nemzet
 

– De ez egy bonyolult üzenet akkor, amikor jönnek a migránsok, és megeszik a gyerekeinket. 
– Világos, de én most a Magyar Nemzet olvasóihoz beszélek, akik érteni fogják. Bár szerintem az, hogy felújítjuk a lakásodat, és emiatt majd kevesebb rezsit fizetsz, nem is túl bonyolult üzenet. De tény, hogy azzal a mélységesen primitív demagógiával nem tudok versenybe szállni, amit a Fidesz művel. Ráadásul nem is gondolom azt, hogy a sorosozás működne olyan mértékben, mint a Fidesz gondolja. Ennek megvannak a korlátai, amit a múlt őszi népszavazás eredménytelensége is mutat. 

– Annak sokan örülnénk, ha szakpolitikai kérdésekről, valódi témákról folyna a vita a kampányban, de ez nyilván nem reális. Közben ráadásul azt tapasztaljuk, hogy furcsa, a kívülállók számára nem látható erők mozgatják a háttérben a folyamatokat. Feltűnt például a Lattmann-féle társaság, az MSZP miniszterelnök-jelöltje meg fogta magát, és visszalépett, részben talán az ő nyomásukra. Mi folyik itt? 
– Szerintem a magyar baloldal tele van olyan emberekkel, akik azt hiszik, náluk van a bölcsek köve. Azt nem gondolom, hogy mindannyian fideszes ügynökök volnának. De Botka visszalépését mégiscsak az okozta, hogy az a szövetségi politika, amit képviselt, nem volt működőképes. Beleszorult abba a helyzetbe, hogy folyamatosan Gyurcsány Ferencről beszélt, ahelyett hogy a jövő Magyarországáról tette volna. Én régóta kértem, hogy engedje a DK-t koordinált listán indulni, és akkor a választók eldönthették volna, mennyit ér az ő politikájuk. 

– Forró őszre, tavaszra számít?
– Bárcsak az lenne, már ami azt illeti, hogy emberek százezrei kivonulnának az utcákra, vagy lennének sztrájkok, ami a polgári demokráciákban megszokott. Annak, amit a Fidesz a nemzetbiztonsági kockázatokról mond, nyilván nincs alapja, ha lenne, nem mondanák, a cél ezzel a pszichózis fenntartása. Ez rövid távon lehet sikeres, de ha egyszer kipukkad a lufi, szavazóik azt sem fogják tudni, hol vannak. Az összeomlás sokkal gyorsabban is végbemehet a Fidesznél, mint annak idején a baloldalon. A Fidesz nem az ellenzékkel vitatkozik, nem mobilizálja az ellenzék támogatóit, más ellenségképeket épít, mert nincs jövőképe.

A szerkesztő ajánlja

MN

Az én Jókaim – 193 éve született a „nagy magyar mesemondó”

A nagy elbeszélőre emlékezve arra kértük szerzőinket, meséljenek nekünk egy flekk Jókait.

Pethő Tibor

„Párttitkárok soha nem határozhatják meg az anyaszentegyház magatartását”

Az év elején mutatták be a Bulányi György piarista papról és a Bokor közösségről szóló dokumentumfilmet.

Vékony Zsolt

Egy szemérmes és roppant energikus ember – hetvenéves Cserhalmi György

Bár az utóbbi években több lesújtó dologgal is szembe kellett néznie, továbbra is kiemelkedő ikonja a magyar színjátszásnak.

Molnár Csaba

Az amerikai elnökválasztást befolyásoló orosz trollok mindennapjai

Tizenhárom orosz a Facebook és Twitter segítségével dróton rángatta az amerikai választók tömegeit.