Gyurcsány Ferenc: Orbán Viktor minden bizonnyal lop

,

2017. április 8., szombat 06:20, frissítve: szombat 17:12

Nem tudja kizárni, hogy újra miniszterelnök lesz, az őszödi beszéd kiszivárogtatása és a 2006-os utcai zavargások megszervezése mögött is Fideszt látja, a jelenlegi kormányfőt szerinte az oroszok zsarolhatják – egyebek között erről beszélt a Magyar Nemzetnek adott interjújában Gyurcsány Ferenc, akit gyanús cégügyeiről és az ellenzék 2018-as esélyeiről is kérdeztünk.

– Politikai pályájának sarokpontja az őszödi beszéd. Sokak szerint az ott elhangzottak ennek a pályának a végét kellett volna hogy jelentsék. Ön soha nem érzett olyat, hogy vége?
– Nem.

– A beszéd nyilvánosságra kerülése után sem?
– Bizalmi szavazást kértem magam ellen, és a koalíciós pártok valamennyien arra szavaztak, hogy folytassam. Nagyon helyesen szerintem.

– Egy előre hozott választással talán nem borultak volna fel annyira a politikai erőviszonyok, a baloldal is kisebb sebeket szerezve tudott volna kijönni a történetből. Nem lett volna ideálisabb pillanat félreállni 2009 előtt?
– De igen. 2008-ban a népszavazás után kezdeményeztem az MSZP elnökségében, hogy mondjon le a kormány. Két támogató szavazat volt, Ujhelyi Istváné és az enyém. 2008 decemberében 32 százaléka volt az MSZP-nek, a nagy bezuhanás a távozásom után következett be, 2009 volt a mélypont.

– 2008-ban is meghozhatta volna azt a személyes döntést, hogy lemond, ezzel talán magának és a baloldalnak is segíthetett volna. Miért nem tette ezt meg?
– A személyes megítélésem nem fontos, ez ilyen ügyekben érdektelen. De egy évvel később nyilván efféle megfontolások miatt jutottam arra, hogy lemondok.   

– Lát azért bármilyen hibát, amelyet kormányon elrontott?
– Hibát követtem el, mint valamennyi kormányfő. De ha azt nézzük, hogy mit mondanak az emberek és a nemzetközi kutatások például az egészségügyről, oktatásról, korrupcióról, akkor az a helyzet, hogy Orbán előtt jobb volt, és Orbán után is jobb lesz.  

Magyar Nemzet hírlevél

Legizgalmasabb cikkeink naponta egyszer az ön e-mail-fiókjában!

A feliratkozással beleegyezik abba, hogy a Magyar Nemzettől hírlevelet vagy cikkeinkről szóló üzenetet kapjon postafiókjába. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.

Ez az emailcím nem érvényes

– 2006 májusában Őszödön kifejtette, hogy élete legjobb része volt, hogy miniszterelnökként vezette az országot. Mekkora esélyt lát arra, hogy ez újra bekövetkezik?
– Nem tudom kizárni.   

– Magára ma is úgy tekint, mint az ország egyik vezetőjére. Évértékelőjében azt mondta, hogy az volt, és az is lesz. Tizenegy éve azonban ön a legelutasítottabb politikusok között van. Ez nem probléma?
– A politikus erejét nem a személyes népszerűsége adja, hanem a mögötte lévő erő. Úgy látom, hogy ez gyarapszik.

– Miután Lengyel Lászlót egy ön ellen szerveződő összeesküvéssel vádolta meg, a közgazdász arról beszélt, hogy Gyurcsány Ferenc politikailag alkalmatlan a vezetésre.
– A politikai alkalmassága bárkinek megkérdőjelezhető. Lengyel László egy választó a sokból, azt hiszem, nem fog rám szavazni. Azt hiszem, túlélem. Soha, egyetlen napig nem voltam jóban Lengyel Lászlóval, ennek története van, amelyet nem fogok elmondani.

– Kormányzása idején szinte hetente jelentettek be nagyszabású stratégiákat, mégis mintha a koncepciótlan kapkodásról szólt volna a 2004 és 2009 közötti időszak is.
– Ezt a kritikát ismerem. Én ugyanazt a programot sokszor mondtam el sokféleképpen, sokszor csomagoltam be. De ezek mindig ugyanarról szóltak, hogy hogyan lehet siettetni kormányzati eszközökkel egy nyugatos polgárosodást. Az új tulajdonosi program, a vizitdíj, az egyetemek, a felsőoktatás átalakítása mind erről szól. Hogy nem lehet a piacra bízni a kormányzat számára fontos szektorok fejlesztését. Ha visszahallgatom az 1989-es, illetve az 1990-es években adott interjúimat, akkor ugyanezeket mondtam. Én huszonhét éve ugyanazon a pályán mozgok. A mai miniszterelnök ezzel szemben minden volt már életében. Én valóban egy kisvárosi prolicsaládból jőve, KISZ-ezve, de egy viszonylag egyenes úton haladok egy nyugatos polgári demokrata irányába.   

– Amikor a polgári demokráciáról beszél, abba hogyan fér bele az, ami 2006 őszén történt? Ami akkor történt, az a legkevésbé sem helyezhető bele azokba a kategóriákba, amelyek egy nyugati polgári demokráciát jellemeznek.
– Én mást gondolok erről. Az egy kormány elleni, jól felépített puccskísérlet volt, amely a Fidesz mai vezetőinek közvetlen szervezésével és részvételével történt. A rendőrség sok hibát elkövetve, de alapvetően az alkotmányos rendszer védelmének oldalán állt. Ilyen típusú konfliktusok, amikor az alkotmányos rendet be nem tartó tüntetők összecsapnak a rendőrséggel, azt kell mondjam, mindennaposak Párizstól az Egyesült Államokig.

– Magyarországon a rendszerváltozás óta nem volt ilyen.
– Nem volt ilyen, ez a rendőrség fogyatékosságain is meglátszott. Én abban nem értek egyet önnel, hogy ezek a konfliktusok nem részei a polgári demokráciáknak.

– Mire alapozza azt, hogy a Fidesz vezetői részt vettek a zavargások megszervezésében?
– Egyebek között az önök lapjában közölt, Orbán Viktor által jegyzett egész oldalas cikkekből, amelyek július közepétől jelentek meg. Már akkor folyamatosan hazugozta a kormányt, és az utcára hívott. Ha egyszer lesz rá lehetősége – bár úgy látom, ez nem a közeljövőben fog bekövetkezni –, akkor kérdezze meg tőle, hogy miért volt lehetősége ezeket a cikkeket július közepétől megírni.

– Van konkrét tudomása arról, hogy hogyan történt a zavargások megszervezése?
– Igen.

– Hogy történt mindez?
– A Fidesz legfelsőbb vezetői vettek ebben részt, és egészen konkrétan szervezték az erőszakos megmozdulásokat.

– Kik? Orbán Viktor?
– Is.

– Kövér László?
– Is.

– Mit jelent a szervezés? Konkrétan hívtak oda embereket?
– Konkrétan.

– Kubatov Gábor is benne volt?
– Kevésbé fontosak a mellékszereplők, ha a főszereplő maga a jelenleg hivatalban lévő miniszterelnök.

– Már az őszödi beszéd kiszivárogtatásában is szervezőként léptek fel?
– Igen.

– Kizárólag az MSZP-frakció tagjai vettek részt a zárt ülésen, leszámítva a technikai személyzetet.
– Valaki kihozta, és átadta a hanganyagot.

– Ön az őszödi beszédet egy jól sikerült igazságbeszédnek tartja. Tehát önnek és csapatának is érdekében állhatott a kiszivárogtatás.
– Ismert ez a vád, és azt is tudom, hogy ki terjesztette rólam.

– Kicsoda?
– Egy vezető MSZP-s politikus.

– Van keresztneve?
– Attól tartok, vezetékneve is van.

– Maradjunk a keresztneveknél, mert az őszödi témában ezek tűnnek meghatározóbbnak. László a keresztneve?
– Nem válaszolhatok a kérdésére.

– A botrány kirobbanása után bő egy évvel távozott Gál J. Zoltán a Miniszterelnöki Hivatalból (MeH), aki politikai pályáját is feladta. Miért romlott meg a viszonyuk?
– Baráti a viszonyunk. Gál J. Zoltán még Bajnai idején is a MeH-ben volt, nézzenek utána az interneten. [Gál J. Zoltán 2008. január 21-én távozott a MeH-től, utána nem dolgozott a kancellárián – a szerk.]

– Beszéljünk kicsit üzletemberi ténykedéséről, mert ott kézzelfoghatóbb sikereket ért el. Amikor a Motimot privatizálta, a megvásárláshoz egy állami bank nyújtott hitelt, amelynek anyósa, Apró Piroska volt az egyik felső vezetője. Ez mennyire tisztességes eljárás?
– Olyannyira, hogy tájékoztatta az igazgatóságot, hogy a hitelkérő az ő lányával együtt jár, ezért kérte, hogy ne kelljen részt vennie a döntésben. Járai Zsigmond vezette egyébként akkor a bankot. Járai Zsigmond pedig Orbán hű szövetségese, később az általa jelölt jegybankelnök.

– Több olyan önhöz köthető ügylet is volt, amely kifogásolható, amely kapcsán jogszabálysértés gyanúja merült fel. A Szemlőhegy úti Apró-villa felújítására például több céget is alapított, feltehetően az áfa-visszaigénylés miatt.
– Nem megyek bele számviteli részletekbe. A beruházással létrehozott javak lízingelése után éppúgy meg kell fizetni az áfát, mint ahogy magánszemélynek enélkül is fizetnie kellene. Tehát semmilyen áfaelőny nem volt. Így aztán törvényes és tisztességes volt.

– Ezeket vizsgálták a hatóságok, de több esetben elévülés miatt nem tudtak jogilag fellépni.
– Nagyon helyes, hogy vizsgálták. Az biztos, hogy Polt Péter legfőbb ügyész ezekben az ügyekben nem akart nekem kedvezni. Az elmúlt években a tulajdonomban lévő cégeknél és nálam több száz hatósági ellenőrzés volt, még azt is megnézték, hogy a megvásárolt kávéscsészéket nem vittük-e haza. Soha semmilyen hibát nem találtak. Én egy éttermi számlát sem számoltam el. Nincsenek offshore cégeim, nincsenek be nem jelentett külföldi bankszámláim, soha a korrupció legkisebb gyanúja nem vetült rám. Tisztességesen adózok, mert adózni hazafias kötelesség.

– Nem is ezzel van a probléma. De például az őszödi kormányüdülőt úgy vette meg hitelből, hogy azonnal visszabérelte az állam, épp a havi törlesztőrészletnek megfelelő összegért. A Szalay utcai ingatlan megvételekor pedig a Miniszterelnöki Hivatal részéről Szilvásy György vett részt az ügyletben.
– Mindkettőt rendes nyilvános pályázaton vettük meg. Mindenki adhatott be pályázatot. Az lenne a bűn önmagában, hogy Szilvásy György is részt vett ebben?

– Rendben van, de akkor mi alapján kifogásolja, hogy egy brancsból jönnek az eladók és a vevők most is, ha állami vagyonnal kapcsolatos tranzakciókról van szó?
– Erről Simicska Lajos, a maga laptulajdonosa sokat tudna mesélni. Ha készít vele egy interjút, amelyben feltárja, hogy hogyan gazdagodott meg, és a Magyar Nemzet elszámol saját múltjával, azzal, hogy ennek a folyamatnak milyen módon volt részese, akkor esetleg szerezhet arra jogot, hogy önmagában azzal támadjon, hogy egy nyilvános pályázaton a legjobb ajánlattevőként nyertem, és egyetlen bűnöm, hogy ismertem az állam részéről szerepet játszó egyik szereplőt.

– Akkor ezek szerint nem kifogásolható, hogy egy érdekkör tagjai állami vagyonelemeket játszanak át egymásnak?
– Nem hiszem, hogy ugyanaz lenne az én és Simicska Lajos esete. Ha átláthatók a folyamatok, és nincs előnyöd a személyi kapcsolataidból, nem bűnösen használod őket, az rendben van. De a Magyar Nemzet tulajdonosa megengedte magának, hogy a pénzügyminiszternek azt mondja, »hagyjuk már a szakmázást a francba, más döntéseket kell hozni«. Az a rendszer, amelyben a lap tulajdonosa részt vett, a bűnre épült, amit önök kiszolgáltak, egészen addig, amíg össze nem veszett Orbán Viktor és Simicska Lajos. Nálunk rendszerhibák voltak, de a jelenlegi rendszernek maga a bűn a működtető eleme. A szocialista kormányzás idején a korrupt személyeket elvitte az ügyészség. A mostani világban minden érdemi nyomozás nélkül elutasítják a feljelentéseket. Ez a bűn világa, vagy ahogyan az önök tulajdonosa mondta, ezek büdös bűnözők. Én a büdös szót nem használtam volna.

– Azért néha használt erősebb kifejezéseket ön is.
– Még az is előfordult, az iróniát kellett volna kihallani a hangomból. Ebben a világban a maguk tulajdonosa masszívan részt vett.

– Ha ilyen komoly fenntartásai vannak a Magyar Nemzettel kapcsolatban, akkor miért adott interjút? Korábban hiába próbáltunk öntől interjút kérni.
– Mert volt egy peren kívüli egyezség. Lezárjuk a pert, az anyagi igényemet mérséklem, cserébe önök teret adnak ennek az interjúnak.

– Az őszödi beszédben arról is beszélt, hogy soha nem ártana a baloldalnak. Ott azonban egyre többen fogalmazzák meg, hogy vissza kellene lépnie, mert jelenleg terhet jelent a kormányváltás szempontjából. Botka László nyíltan kimondta, hogy nem akar önnel szövetkezni, és mások mellett Szigetvári Viktor is inkább problémaként tekint az ön személyére.
– Nem mondja, ők éppen a vetélytársaim, érthető, hogy nem akarnak engem látni. Mások viszont úgy gondolják, hogy jó az, amit csinálunk, ennek ráadásul félmillió követője van.

Igen, de ez a félmillió ember valószínűleg a szocialistákra is leadná a voksát…
– A legutóbbi felmérések szerint a DK-szavazók mintegy egyharmada szavazna át az MSZP-re, azonban az MSZP-szavazók egyharmada pedig simán átszavazna a DK-ra. A demokratikus politika a versengésen alapul. Nekem azokat kell szolgálnom, akiknek az általunk folytatott politikai alternatíva tetszik, értük vagyok felelős. Semmi sem akadályozza meg Botka Lászlót, hogy tőlem függetlenül gyűjtsön egymillió szavazót a szocialista pártnak. Sok sikert!

– Mi a valódi cél, az, hogy leváltsa a kormányt, vagy hogy bejusson a parlamentbe?
– Az, hogy leváltsuk a kormányt.

– De ha ez önnel nem sikerülhet, akkor miért nem lép hátrébb?
– Ezt maga állítja, én az ellenkezőjét állítom. Szerintem enélkül a félmillió szavazat nélkül nem lehet leváltani a mostani kormányt. De ha már az összefogásnál tartunk: Budapesten már kipróbáltuk az ellenzéki együttműködés minden formáját. A 2014-es parlamenti választáson közös listával és közös jelöltekkel indultunk, az európai parlamenti választáson külön listákkal, az őszi önkormányzati választáson pedig Budapesten közös listával és koordinált jelöltállítással indultunk. Nincsen több variáció. Amikor megnézzük az eredményeket, akkor azt látjuk, hogy az együttműködő pártok összesített szavazatszáma nem tért el érdemben egyik szövetségi variáció esetében sem, a különbség egy százalékon belül volt. Azt látom, hogy a választók lényegesen bölcsebbek, és ez az egész nem technikai kérdés. Azt javaslom Szigetvári Viktornak, volt barátomnak, hogy nyugodtan csináljon 15 százalékot, és megkerülhetetlen erő lesz. A szocialistáknak pedig azt, hogy legyen legalább annyi támogatójuk, mint akkor, amikor még ott voltam. Nem zavarom őket, miért nem érnek el nagyobb támogatást?

– Ha valamilyen csoda folytán megállapodna az ellenzék összes pártja, és csak azt szabnák feltételül, hogy ön lépjen vissza, akkor belemenne?
– Akkor a DK önállóan indulna a választásokon.  

– Botka László személyéről mit gondol, tudná támogatni miniszterelnök-jelöltként?
– Nem tudom, hogy tudnánk-e támogatni, erről még nem született döntés a párton belül.  

– Mikor beszélt vele utoljára?
– Botka Lászlóval utoljára tavaly ősszel beszéltem személyesen, az egy kifejezetten jó másfél órás politikai fecsegés volt. Azóta azért nem kerestem őt, mert azt mondta, hogy nem akar egyeztetni velünk. Január közepén ráadásul már az ellenzéki megállapodás küszöbén voltunk, amikor színre lépett, és közölte, hogy az MSZP nem tárgyal tovább.  

– Küszöbén?
– Igen, két dokumentum készült el, amelyek már csak arra vártak, hogy aláírjuk őket. Az egyik az ellenzéki előválasztás szabályait írta le, a másik pedig egy programszerű közös nyilatkozat volt. Aztán jött Botka, az MSZP pedig felállt a tárgyalóasztaltól.  

– Ön szerint milyen formációban indul végül az ellenzék?
– Azt tartom a legvalószínűbbnek, hogy külön listák lesznek, az egyéni körzetekben pedig koordinált jelöltállítás lesz.

– A koordinált indulás azt jelenti, hogy mindenki országos listát állít, amihez 27 körzetben kell egyéni jelöltet indítani. Mivel összesen 106 egyéni körzet van, és az ellenzéki pártok és mozgalmak egyre gyarapodnak, mindenképpen lennének olyan körzetek, ahol az ellenzéknek egymás ellen kellene indulnia. Ezekben így borítékolható a kormánypárti siker.
– Sajnos van olyan 27 körzet, ahol akkor sem nyernénk, ha csak egy jelölt lenne. Abban a 27-ben el kell indulnia mindenkinek. A maradék 79-et fel kell osztani.

– Kizártnak tartja, hogy ráindítsanak saját jelöltet egy szocialista jelöltre egy nyerhető körzetben?
– Ha önállóan kell indulnunk, akkor mi annyira indítunk rá a szocialista jelöltekre, mint amennyire a szocialisták indítanak rá a mi jelöltjeinkre, mert nincs senkinek előjoga. De én nem ezt akarom; ahogy nem kívánom, hogy mi csatlakozzunk az MSZP-hez, úgy nem szeretném annak fordítottját sem, hogy ők csatlakozzanak hozzánk. Közjogilag önálló, egyenlő felek vagyunk. De mondom még egyszer, mi azt szeretnénk, hogy minden választókerületben egy demokratikus ellenzéki jelölt induljon, ha úgy tetszik, folytassunk egy az egy ellen politikát. És csak jelezném, hogy mi vagyunk az egyetlenek, akik a korábbi megállapodásokat is minden esetben fegyelmezetten betartottuk, és nem indítottunk rá jelölteket sehol senkire.  

– Programhirdető beszédében beszélt arról is, hogy nyugodt Magyarországot szeretne. Ez azt jelenti, hogy ha hatalomra kerülnének, nem is lenne elszámoltatás?
– A politikai elszámoltatást választásnak hívják, az ezen túlmenő pedig az igazságszolgáltatásra tartozik. Utóbbinál nem szeretem a politikusok által kinevezett elszámoltatási biztosokat. Meg kell teremteni a független bíróság és ügyészség működési feltételeit.  

– Polt Péterrel ez hogyan menne?
– Polt Péterrel sehogy. A mostani legfőbb ügyész akadályozza az eljárásokat, ezért meg kell találni az eltávolításának a módját. Szerintem ezt megtaláltuk.

– És hogyan mozdítaná el? A jelenlegi szabályok Polt Péter leváltásához kétharmados többség kell.
– Nem mondom meg.

– Adjon tippet, hátha más jut kormányra.
– Hülye lennék elmondani. Csak bezárnák azt a kiskaput, amelyre nekünk még egyszer szükségünk lesz.  

– Mit kezdene a határon túli magyarok szavazati jogával?
– Szerintem azok vegyenek részt a közös döntésben, akik viselik a döntésük következményeit, azaz életvitelszerűen Magyarországon laknak. A határon túliak szavazati joga alapján én is szavazhatnék a pápai polgármester-választáson, pedig már Budapesten élek. Ez nonszensz lenne, csakúgy mint az, hogy egy negyven éve Sydney-ben élő magyar még mindig beleszólhat a magyar közügyekbe. Állampolgárságot természetesen nem veszünk vissza, az a diktatúrák módszere. Ez alapján természetesen a tartósan külföldön élők is tíz-tizenöt év után elveszítenék szavazati jogukat.  

– A programjuk alapján újra lenne tandíj is.
– Mi azt támogatjuk, hogy a közoktatás legyen ingyenes és szabad, a felsőoktatásban viszont összenyitnánk az önköltséges képzést az államilag finanszírozottal. Ez azt jelenti, hogy mindegy, hova veszik fel a jelentkezőt, ingyenesen kezdi meg a képzést, majd a második, harmadik évfolyamban a teljesítménye alapján kerülne fizetős rendszerbe vagy maradna államilag támogatott szisztémában. Ezenkívül egy rendkívül szerény, tízezer forintot el nem érő havi ösztöndíjat vezetnénk be az államilag támogatott résznél is. Ez a pénz az egyetemnél maradna, és legalább a felét kötelezően a legjobban teljesítők ösztöndíjára kellene fordítani. A jól tanulók emiatt többet kapnának ösztöndíjként, mint amennyit be kell fizetniük.

– A tandíj mellett visszahozná a vizitdíjat is?
– Nem. Politikai értelemben meghalt ez az ügy, még akkor is, ha szakmailag indokolt lenne. Mi több, a legutóbbi felmérések szerint a magyarok mintegy kétharmada szerint ma rosszabb az egészségügy állapota, mint a Gyurcsány-kormány idején, és akár a vizitdíjat is elfogadnák. Ha az ember egyszer megégette magát, akkor már a langyos víztől is félni fog.

– Ha viszont nem kerülnek kormányra, akkor ellenzékből kellene politizálni. Most viszont nem járnak be a parlamentbe. Akkor miért szavazzanak önökre?
– Érdemes elolvasni a képviselők jogállásáról szóló törvényt, amelyből kiderül, hogy a képviselői munka több, mint hogy odamegy az önkény parlamentjébe, és jelenlétével eljátssza, hogy működik a demokrácia. Többet érünk azzal, ha például képviselői jogainkat kihasználva szabadon beléphetünk kórházakba, iskolákba, személyesen tájékoztatást kérhetünk az igazgatóktól bizonyos ügyekben. Találkozhatunk rendőrkapitányokkal. Látják, hogy járjuk az országot, kétszáz települést látogatunk meg ezekben a hetekben. Szerintem többet tudunk az országról, mint Orbán Viktor.

– Ellenzékiként mi az, amit elértek?
– Az önkény világában az ellenzék mozgástere annyi, amennyit adnak neki. De azt látni kell, hogy a DK az a párt, amely éhségsztrájkolt az előzetes regisztráció ellen, ez a kezdeményezés el is bukott. Mi voltunk, akik a Népszabadság megszüntetésekor kivonultunk a parlamentből, és mi értük el azt is, hogy az ellenzék bojkottálja az alaptörvény elfogadását.

– Tehát továbbra sem járnának be?
– Ez a tiltakozás valami ellen szólt, és csak a ciklus végéig tart. A következő parlamentben nagy frakciónk lesz, az egy másik helyzet lesz. Ha mi kormányzunk, nem leszek frakcióvezető sem, hogy ne velem kelljen egyeztetnie a kormányfőnek, nem akarom zavarni a köreit. Ha pedig ellenzékben maradunk, akkor nem lesz könnyű dolga a miniszterelnöknek.

– Mennyi az esély ön szerint arra, hogy elcsalják a választásokat?
– A szó legszorosabb értelmében, tehát hogy meghamisítják a szavazólapokat, nagyon kicsi. A lényegét viszont elveszik, mert nem lesz fair és tisztességes a választás. Az egyfordulós rendszerrel megölték a Fidesszel szembeni összefogás leghatékonyabb formáját, a választókerületeket a saját érdekeik szerint rajzolták meg, a nyilvánossághoz való hozzáférés pedig brutálisan egyoldalú lett.

– Gyakran bírálja a kormányt, amiért Oroszországgal egyre szorosabb kapcsolatba kerül, pedig önnek is voltak tárgyalásai Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, akit még saját házában is fogadott. Mégis veszélyes, hogy Magyarország nyit az oroszok felé?
– Putyint – az európai és az amerikai politikusokkal együtt – 2011 decemberéig egy óvatos demokratizáló politikusnak láttuk. 2004-ben például felállva tapsoltak neki a Bundestagban elmondott beszéde után. A mai viszont már egy egészen másik Putyin. 

– Korábban ön is atomenergia-párti volt. Miért bírálják mégis a beruházást?
– Nem az én politikám változott, Orbán a legoroszellenesebb politikusból oroszbarát lett. Nagyon jó véleményem volt róla 1989–1990-ben. A június 16-ai beszédét például Bajnai Gordonnal közösen néztem a tévében. Ma viszont már nagyon rossz a véleményem róla. Az én kormányom csak azt kérte a parlamenttől Paks ügyében, hogy indulhassanak el azok a nyilvános hatástanulmányok, amelyek megállapítják, hogy van-e szükség erre, és ha igen, akkor milyen feltételekkel. Mi ennyit tettünk. Ezt a parlament megszavazta igen nagy többséggel, de nem döntöttünk Paks bővítéséről. Az eszembe sem jutna, hogy dönteni lehet egy ilyen kérdésben nyilvános versenytárgyalás nélkül, illetve azt is elképesztőnek tartom, hogy mindenfajta előkészítés nélkül kimegy a magyar miniszterelnök Moszkvába, és anélkül, hogy csak sejteni lehetne, hogy erről lesz szó, hazajön, és azt mondja, hogy megállapodtak az oroszokkal. Ez a puccs. És nem az, amiről Orbán Viktor beszélt, amikor nyilvános tárgyalások után megállapodtunk a Déli Áramlattól. Akkor egyébként még ő is azzal kampányolt, hogy nem leszünk a Gazprom legvidámabb barakkja.

– Ön szerint minek a következménye az egyre erősebb orosz befolyás?
– Putyin tudatosan az Európai Unió destabilizálására tör. Kitervelten támogatja az EU-ellenes radikális szervezeteket, és Magyarország ebben a leggyengébb láncszem. Orbán Viktor pálfordulása logikailag mással nem magyarázható, mint hogy feltételezzük, valamivel megzsarolták az oroszok. Ez nem áll messze tőlük, és biztosan van olyan momentum Orbán életében, ami erre alkalmas lehet.

– Tudna példát említeni?
– Tudok.

– Kérem, tegye meg.
– Nem teszem.

– Miért nem?
– Csak olyanokat állítok, amiket százszázalékosan be tudok bizonyítani, és nemcsak feltételezni.

– Mégis segítsen legalább annyit, hogy rendszerváltás előtti vagy utáni ügy.
– Utáni.

– Közéleti vagy magánéleti témájú lehet a zsarolás tárgya?
– Közéleti biztos, és nem zárom ki a magánéletit sem.

– Orbán Viktor vagyonával kapcsolatban is kételyeik vannak?
– Azt látni kell, hogy a mai magyar miniszterelnök abból a jövedelméből, amelyet hivatalosan keres, nem tud eltartani egy ötgyerekes családot, még akkor sem, ha az egyik már a saját lábára állt. Higgyék el nekem – nekem is ennyi gyerekem van. Azt állítom, hogy vannak más jövedelmei Orbán Viktornak, amelyek nincsenek feltüntetve a vagyonnyilatkozatában. Nem lehet ennyi pénzből fenntartani egy szabadság-hegyi házat, én ismerem a saját házam rezsijét, tudom, mennyibe kerül a gyerekek taníttatása. Közben ráadásul néha magánrepülővel elutazik Olaszországba megnézni egy focimeccset. Ilyen nincs, a mai miniszterelnök minden bizonnyal lop. Soha nem volt más, mint politikus. Ha pedig valaki politikus, és a Szabadság-hegyen van villája úgy, hogy korábban nem volt, akkor valószínűleg lopott. És ez nem csak a miniszterelnökre vonatkozik.

A szerkesztő ajánlja

Molnár Csaba

176 millió kamera kereszttüzében: a kínai Nagy Testvér mindenkire odafigyel

Az, ami Orwell idejében még disztópiának tűnt, a mindent látó kamerának hála szép lassan valósággá válik.

Pethő Tibor

1938. augusztus 25. – 2018. április 11.

Elhallgatni nem fogunk. Várunk, reménykedünk, imádkozunk. Mert lehet egy újságnak bárki is a tulajdonosa, azt pontosan tudjuk, hogy a mi igazi „gazdánk” az olvasó.

Stier Gábor

Szomorú búcsú Eraszt Fandorintól

Borisz Akunyin húsz év után nemcsak világhírű regényhősét, hanem a kilencvenes években az orosz jövőről szőtt álmait is eltemeti.

Lakner Dávid

Lajcsika, ha te mindig játszol, miből éltek?

Inkey Alice Szőts Istvánról, Latinovits jókedvéről és Kosztolányi Dezső fekete pöttyös nyakkendőjéről.