Ha szétszakad a budai Várhegy, ők előre szóltak + Videó

2012. január 27., péntek 20:16

Repedések szabdalják a budai várnegyed falát, amerre csak járunk, láthatjuk. Annak árnyékában, hogy a hetekben kiírták a fejlesztések első közbeszerzési pályázatát a Várkert bazárra, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem kutatócsoportja előállt egy javaslatokat is tartalmazó tudományos munkával. Az MNO elkísérte dr. Hajnal Gézát a Vár zegzugos gyomrába és a veszélyes falszakaszokhoz is, a szakember pedig kendőzetlenül beszélt arról, hogy mekkora a gond.

Úgy tűnik, mintha hiányos volna a budai Várhegy hosszú távú fejlesztési koncepciója, legalábbis egy fontos szempont biztosan nem szerepel benne elég nagy hangsúllyal, méghozzá a városrész geológiai szerkezete. A Műegyetem kutatói – oktatók és hallgatók – csütörtökön bemutattak egy könyvet (Mérnöki kutatások a budai Várhegyen), amelyben részletes mérésekkel bizonyítják, hogy a várnegyed támfalrepedései, pinceüreg-beszakadásai, vízelöntései nem elszigetelt jelenségek, egységes folyamatként az évszázadok óta zajló falcsúszásokkal átgondolásra kell, hogy kényszerítsék a városrész fejlesztési elképzeléseit. Röviden: számtalan ponton folyamatosan omlik befelé a Várhegy, s nem lehet pusztán építészeti kérdésnek tekinteni a terület rehabilitációját. Dr. Hajnal Géza, a vízépítési és vízgazdálkodási tanszék docense pénteken az MNO-nak részletesen is elmagyarázta és meg is mutatta, mi zajlik a vári „paplan” alatt.

Titkos térképekbe botlottak

A Mérnöki kutatások a budai Várhegyen kötet összeállításában részt vett szakemberek: Farkas Dávid, Görög Péter, Hajnal Géza, Karay Gyöngyi, Kőszely Ágnes, Török Ákos, Vasvári Vilmos. A kiadványban szereplő mérések, tanulmányok kiváló műegyetemi tudományos diákköri és szakdolgozatok gerincét alkotják.

– Húsz éve foglalkozom mérnöki kutatói szinten azzal, ami a felszín alatt történik a Várban, de mivel most már közbeszerzést is kiírtak a Várkert bazárra, az építőiparban nagyon sokakat elkezdett érdekelni ez a terület, és szerzőtársaimmal mi is összeállítottuk a kiadványt – indokolja dr. Hajnal Géza a munka időzítését. A kezdetek kezdetén, közvetlenül a rendszerváltozás hajnalán még olyan akadályokkal is szembe kellett nézni, hogy a Vár gyomrában titkosítottak voltak azok a helyek – például a nagy labirintus –, ahonnan a legértékesebb mérések elvégezhetők voltak, de Hajnalék éppen így tettek szert értékes térképekre, no meg olyan, számukra kevésbé fontos dokumentumokra, amelyek az egykori katonai kiképzőközpont működését, a NATO moszkvai bombázásának lehetőségét, illetve egy atomtámadás elleni védekezés mikéntjét tartalmazták…

Dr. Hajnal Géza – MNO-fotó

A papírok valahogy azóta tőlük is elkerültek, de a mérnökcsapat figyelmét ez nem tántorította el eredeti céljától: feltérképezni ezt a zegzugos hegyi gyomrot az Ördög-árok és a Duna közében.

 

Elhíresült omlások a közelmúltban

1994: Táncsics Mihály utca
1994, 2010: Szentháromság tér
2004: Bécsi kapu tér
2005: Szent György tér

– Gazdag irodalma van annak, hogy miért volt ez annyira kedvelt élőhely az Árpád-kor óta. IV. Béláról tudjuk, hogy miért telepítette ide a palotát a Táncsics utca területére; volt ivóvíz, barlangi kutakból nyerték az itt lakók. Celebi, a török utazó mintegy 150 ilyen kútról tesz említést ezen a részen. Mi tizenegyet is megvizsgáltunk ezek közül.

Hosszanti repedés, futni kell

Dr. Hajnal Géza hosszan sorolta azokat a rendszerváltozás óta történt beszakadásokat, amelyek ráirányíthatták volna a döntéshozók figyelmét arra, hogy itt nem csak építészetileg van mit átgondolni.

– A Táncsics Mihály utcában 1994-ben szakadt be egy üreg, mészkőtömbök csúsztak el, az utcai támfal szétrepedt. Később is egyre-másra tapasztaltunk átvizesedett üregeket, elöntéseket, és a nagy labirintus tömbjéből is kivált egy nagyobb mésztömb. Ez sem történhetett mástól, csakis a víztől. A legnagyobb bajt a függőleges repedések okozzák, statikából is tanuljuk, hogy ha ilyen van, futni kell – sorolta tényszerűen a szakember, aki a Várhegy keletkezését egy paplan felfektetéséhez hasonlította, ami alatt ott a levegő, jelen esetben egy mésztufa-üregrendszer. – A hévíztevékenység a hegy létrejötte után sem állt le, így keletkeztek ezek a nagy üregek, barlangok, repedések, és bizony így jöttek mozgásba a lejtők a Várhegy csaknem minden oldalán – figyelmeztet Hajnal.

68 üreg

A Várhegy anyaga főképpen a budai márga nevű kőzet, amelynek tetején egy édesvízi mészkő „paplan” helyezkedik el – ez utóbbi alkotja azt a platót, amelyre, illetve amelyből őseink építkezni tudtak. (A magasba emelkedő, ellenálló kőzettel fedett plató jellegzetes képződmény, amely más tájakon is jól védhető települések építésére adott alkalmat; ilyen például az egri és a veszprémi várhegy, valamint a prágai Hradzsin és a párizsi Montmartre is.) A mészkőben a víz viszonylag könnyen alakít ki üregeket – illetve mesterséges üregek, pincék kialakítása is egyszerű –, és ezek kedvezőtlen körülmények között megrepedhetnek, beszakadhatnak. A budai várnegyed alatt valóságos „város alatti várost” alkot ez az üregrendszer.

Hogy kell ezt elképzelnünk? 68 különálló üreget számláltak meg a mérnökök, ennek összterülete körülbelül 4 ezer négyzetméter, a nagy labirintus 18 ezer négyzetmétere ehhez jön hozzá. Az, hogy az ember elkezdte az üregek egy részét pinceként és egyéb célokra használni, sok gubancot okozott, mert beleavatkozott a természet rendjébe. A létrejött kamrák, termek folyamatosan beáznak és omlanak össze. A földfelszín alatti omlásveszély – mint Hajnal rámutat – főként a Várhegy északi oldalán van jelen.

– Folyamatos állékonysági problémák vannak. A Bécsi kapu téri evangélikus templom alatt is korrodálódott a pince, folyamatos karbantartást igényel. Ami vizsgálatokat mi el tudtunk végezni, az az úgynevezett víztelítés-vizsgálat, a nyomó- és húzóvizsgálat, valamint a pontszilárdság-vizsgálat. Sajnos ma általában, ha omlást tapasztalnak, hívnak egy statikust, aki berakat egy pillért, de ezek a megerősítések a mélyebb gondok áttekintése nélkül esetlegesek.



A szakemberek felismerték, hogy ha „beköltöznek” valahova, eljuthatnak addig nem feljegyzett földtani eredményekre is. A Mátyás-templomhoz közeli Hadik-szobor alatt elhelyezkedő Mamutfogas teremre esett a választás az úgynevezett numerikus modellezés elvégzésére. Részletes méréseket még a Táncsics utca 17–21. alatti, különálló üregben és két támfalponton is végeztek a Fehérvári-rondellánál, illetve az Ellyps-támfalon.

Minden hasznosítható

– Annyit tudtunk, hogy komolyan mérni a 70-es években kezdték a vízviszonyokat. Kiderült, hogy annyi víz jut be az üregekbe, amennyi természetes úton nem is képződik. Aztán az áramlással is foglalkoztunk, egy nem fertőző, színes anyag segítségével következtettünk a víz útjára – adott ízelítőt a munka gyakorlati részéből a docens.

Hogy mit kellene szerinte szem előtt tartani, mielőtt bármit megépítenek, helyrehoznak a Várban, arra már nyújtja is a receptet.

Lapozzon tovább!
---- Oldal címe ----

– Nyitottá kell tenni mindent, ne legyen semmi sem hozzáférhetetlenül lezárva. A másik, hogy a veszélyeztetett helyeknek is lehet funkciót találni. A Mátyás-templom pincéje például szintén vizes, viszont urnatemetőnek megfelelő lenne, és a régi polgári családok szívesen temetkeznének oda.

Javaslatok

– A koncepciók és tervek kialakításához érdemes olyan szakértői csapatot létrehozni, amelyben építész, történész, jogász, közlekedési és környezetvédelmi szakemberek mellett a mérnökgeológiához, hidrogeológiához és talajmechanikához értő, a numerikus modellezési módszer alkalmazásában jártas mérnökök is részt vesznek.

– Érdemes lenne a várnegyed területén olyan monitoringrendszert kiépíteni, amely a talajmozgásokat és vízáramlásokat folyamatosan figyeli, és amely a problémák (repedések, vízbetörések stb.) esetén olyan adatokat szolgáltat, amelyekkel a leggazdaságosabb és a hosszú távú hasznosítási célokat nem veszélyeztető beavatkozásokat idejében meg lehet tenni.

– A várnegyed, illetve a Várhegy problémáit, fejlesztési koncepcióit érdemes lenne egységesen, összefüggéseiben kezelni.

– A hasznosítással kapcsolatos elképzelések – mint arról fent is szó esett – minden esetben rendkívül fontosak: egyrészt a nem megfelelő műszaki beavatkozások beszűkíthetik a későbbi hasznosítási lehetőségeket. Más megközelítésben: a hasznosítás eleve feltételezi, hogy a hasznosító gondoskodik a megfelelő műszaki állapotról, észleli az esetleges hibákat (például repedéseket) és intézkedik, így nem alakulhat ki nagyobb baj.

Dr. Hajnal Gézának – így, az első konkrét vári fejlesztés kezdetén és egy nagyobb, 25 éves renoválási időszak elején – nem volna ellenére, ha összeállna egy olyan grémium, amely a várnegyed állapotát minden szakma vonatkozásában áttekintené. A világörökség ugyanis nem arról szól, hogy van valamink, és vigyáz rá a világ. – Azt is egy kicsit veszélyesnek tartom, hogy most csak a Várkert bazárral foglalkozunk, és közben a mellette lévő támfal összedől – jegyzi meg halkan.

Sokszereplős történet

A várnegyed speciális világörökségi terület a docens szerint, hiszen idegenforgalmi (vendéglátó-ipari, múzeumi) központ és lakónegyed egyszerre. A már napvilágot látott Várkert bazár tervek közül – meglátása szerint – mind Potzner Ferenc, mind Zoboki Gábor elképzelései nyitottak a hidrogeológiai szempontokra, és a vári fejlesztésekért felelős kormánybiztos, Zumbok Ferenc is ismeri a BME-s csapat munkáját. Ha említettek összehangolják „hangszerüket” a Műegyetem által vert dobbal, akkor már csak a várnegyed tulajdoni, kezelési viszonyait kell majd minél gyorsabban rendbe tenni; a vidékfejlesztési tárca alá tartozó Duna-Ipoly Nemzeti Park, a magyar állam fejlesztési terveit vivő Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, valamint az I. kerület és a főváros önkormányzata kell, hogy közös nevezőre jusson. Az okos ember házát sziklára építi – nem mindegy, milyenre.

Képek: Mérnöki kutatások a budai Várhegyen – Görög Péter, Hajnal Géza (szerk.), Hantken Kiadó, 2012.

A szerkesztő ajánlja

Molnár Csaba

176 millió kamera kereszttüzében: a kínai Nagy Testvér mindenkire odafigyel

Az, ami Orwell idejében még disztópiának tűnt, a mindent látó kamerának hála szép lassan valósággá válik.

Pethő Tibor

1938. augusztus 25. – 2018. április 11.

Elhallgatni nem fogunk. Várunk, reménykedünk, imádkozunk. Mert lehet egy újságnak bárki is a tulajdonosa, azt pontosan tudjuk, hogy a mi igazi „gazdánk” az olvasó.

Stier Gábor

Szomorú búcsú Eraszt Fandorintól

Borisz Akunyin húsz év után nemcsak világhírű regényhősét, hanem a kilencvenes években az orosz jövőről szőtt álmait is eltemeti.

Lakner Dávid

Lajcsika, ha te mindig játszol, miből éltek?

Inkey Alice Szőts Istvánról, Latinovits jókedvéről és Kosztolányi Dezső fekete pöttyös nyakkendőjéről.