Hamvazószerda: kinek, kitől, mikor jár a szürke homlokkereszt?

2013. február 13., szerda 06:41

Miből van a hamvazószerdai hamu? Hogyan néz ki a hamvazkodás a különböző keresztény felekezeteknél, kell-e hozzá pap a katolikusoknál? Mire számítson, aki nagyböjtben kötne egyházi házasságot? Mi az a közösségi bűn? Igaz-e a „háromszori étkezés egyszeri jóllakással” szabálya? Hamvazkodhatnak-e a nem keresztények? Miből serkent ki a torkos csütörtök? Válaszok az MNO hamvazószerdai összeállításában.

Első hallásra tán furcsa, de a hamvazószerda önállóan sosem került be az egyházi naptárba, léte matematikai szükségszerűség. A húsvét időpontja előtti 40 napos böjt kezdőnapja, a 40 meg úgy jön ki, hogy húsvétvasárnaptól visszaszámlálunk 6 hetet, levonjuk a nem böjti nap vasárnapokat, az így fennmaradó 36-ot kiegészítjük 4-gyel visszafelé, így jön ki a szerda. A keleti kereszténység egy műveletet még betoldott, „odaát” a szombat sem böjti nap, ott ezért egy héttel hosszabb a nagyböjt teljes időszaka.

A 40-es és annak „gyöke”, a 4-es szám nem „csak úgy” jött, úgynevezett archetipikus számként végigvonul a zsidó-keresztény hagyományon a világ teremtésétől kezdve. Az édenkertnek 4 fája, 4 folyója van, ezek a 4 égtáj felé folynak. Később a Bibliában azt is olvassuk, hogy 40 napos özönvízzel pusztítja el Isten a világot (Noé bárkája), és a zsidók pusztai vándorlása Egyiptomból az ígéret földjére is 40 évig tartott, a rabságból a szabadságba. Az anyagi világ bűntől történő megtisztulásának, a rend helyreállásának szimbóluma is ezért a 40-es szám, ennek szellemében köszön vissza az Újszövetségben Jézus Krisztus 40 napos böjtje.

Katolikus, evangélikus, református hamu

A hamvazószerdáról – a nevéből adódóan – értelemszerűen legtöbbünknek a hamvazkodás ugrik be, de a keresztények közül sem ugyanaz mindenkinek a momentum. A katolikus egyházban a hamvazkodás egy úgynevezett szentelmény, ami a hit szerint ugyanúgy Isten kegyelmét közvetíti, mint a hét szentség; különbség, hogy míg a szentségeket Jézus alapította, a szentelményeket az egyház – ilyen a Balázs-áldás is. Az evangélikusoknál egy egyházilag nem szabályozott, úgymond megmaradt szokás csak a hamvazkodás, szent tartalma nincs. A református egyházban nem tartották meg ezt a hagyományt.

Olvasson bele tavalyi ünnepi kérdezz-felelekünkbe is!

A hamvazkodás egyetlen „kelléke” a liturgiában a hamu, ami az előző évi virágvasárnap elégetett barkáiból való. Hogy a hamvazószerdai vagy az azt következő vasárnapi misében mikor van a hamvazkodás aktusa, egyre többféle gyakorlat alakul ki. Eredetileg a szentmise bűnbánati liturgiája helyett, az elején történt, illetve az evangélium felolvasása után, az evangélium ugyanis a legközvetlenebb felhívás a megtérésre a misén belül. „Népszokásként” terjed, hogy a mise végén végzik a hamvazást a késők kedvéért, de ezáltal némileg kiszakad eredeti kontextusából. Talán nem közismert, hogy nem kell hozzá felszentelt pap, „elegendő” hozzá a lelkipásztori megbízott, akinek például áldoztatási engedélye van.

„Emlékezz, ember...” és a II. vatikáni zsinat

A hamu tehát a tűz által keletkezik, a tűz pedig a születés, az újjászületés jelképe, a Bibliában is több helyütt találkozunk vele – a halandóság és a rossz egyszerre ég el, a megtisztulás pedig emlékeztet a halandóság mellett az újjászületés lehetőségére is. Ezért változtatott, pontosabban hozott be a II. vatikáni zsinat egy új hamvazási szövegformulát az ismert „Emlékezz ember, porból lettél és visszatérsz a porba” mellé: „Térj meg, és higgy az evangéliumban!”

Hamvazószerda
Hamvazószerda
Fotó: Europress/AFP

Visszatérve az ókeresztényekhez: egykor szokás volt külön kezelni az egyéni és a közösségre hatással lévő vétkeket, utóbbiak közé tartozott a hittagadás, a gyilkosság és a házasságtörés. A nyilvános bűnöket pedig nyilvánosan is kellett meggyónni, ilyenkor a nagyböjt kezdetén rótta ki a közösség vezetője a vezeklés módját, és húsvétkor került sor a feloldozásra. A vezeklést felvállaló ember hamut szórt a fejére és posztóruhát öltött, a szentmiséken pedig a templom hátuljában vagy a kapun kívül „vett részt”, tehát nagyon komoly elkötelezettséget igényelt.

Templomi esküvő nagyböjtben

Hamvazószerdától egyébként a templom és a liturgia „tónust vált”, visszább vesz a fényességből, így készíti elő a húsvét fényének eljöttét, teret adva a bűnbánat időszakában. A pap húsvétig lila miseruhát visel, az orgonajátékból kivész a díszesség, a templomtérből pedig eltűnnek a virágok, csak a gyertya marad díszként, jelképként, illetve a misézéshez szükséges eszközök. Böjtidőben, a farsangi szak után házasságot sem szokás kötni, noha ezt szabály nem tiltja – csak senki ne számítson nagyböjtben fényűző díszítésre vagy káprázatos orgonajátékra, mert ez az időszak az egyház számára nagyböjt, és nem lakodalmi, bál- vagy buliidőszak.

Az étkezési szokásokkal kapcsolatban kissé tévesen terjed, hogy „háromszor ehet és egyszer lakhat jól” a 18 és 60 év közötti felnőtt hívő hamvazószerdán és nagypénteken. Az előírás úgy szól pontosan, hogy egyszer lehet étkezni, és még legfeljebb kétszer valamit magunkhoz vehetünk. A péntekenkénti hústilalom viszont áll. Ma már így is szabadabb a rend, régen minden, állati zsiradékkal kapcsolatos eledel fogyasztása tilos volt; a mostani „liberalizáció” arra szolgál, hogy az ember nagyon tudatosan értse meg, hogy nem méregtelenítő vagy fogyókúra a böjt, hanem aszkézis, amely során az akaratunkat tesszük próbára. A tavaszi böjtölés lehet, hogy még jól is esik valakinek, ilyenkor viszont valami mást (is) ki kell találni, amiről lemondunk. Gondoljunk bele, aki amúgy sem fogyaszt húst, a nagyböjt nem nyújtana a lemondás értelmében „pluszt”; neki a lelki karakterének megfelelően lehet mást találnia.

És a nem keresztények?

Izgalmas kérdés még, és a válasz sem kapott eddig talán túl nagy sajtót arra, hogy hamvazkodhatnak-e nem keresztények, nem hívők. A dolog úgy áll, hogy mint szentelmény, elsősorban a katolikusoknak „jár” a hamvazás, de mivel nem szentség, megengedett, hogy a balázsoláshoz hasonlóan kiszolgáltassák nem katolikus keresztényeknek, de meg nem keresztelkedetteknek is – utóbbinak azonban vannak feltételei. Aki kéri, annak hittel kell kérnie, tehát ha nem is keresztény, a keresztény hit felé kell fordulnia, hisz a hamvazkodás nem valamiféle babonás cselekmény, folklór, hanem a hit eszköze. Zárójeles megjegyzés: az egyházi temetés is szentelmény.

Extra információ, hogy a torkos csütörtök hagyománya, amikor ugye ma féláron „zabál” a fél ország egy sereg étteremben – egy praktikus népi hagyományon alapszik: a farsangkeddről (húshagyó keddről) megmaradó húsételeket nem dobjuk ki, valamikor el kell fogyasztani, de pénteken ugye nem lehet, hát marad a csütörtök. De ez semmi esetre sem jelenti, hogy hamvazószerda után még neki lehet állni főzőcskézni, a torkos csütörtök voltaképpen egy tőről metszett népi „morzsabál”. Idén külön pikáns, hogy a torkos csütörtököt előrébb hozták a Valentin nap miatt, ne legyen fogyasztói szempontból a kettő egymás konkurenciája: két nap, kétszeres profit.

A szerkesztő ajánlja

Molnár Csaba

176 millió kamera kereszttüzében: a kínai Nagy Testvér mindenkire odafigyel

Az, ami Orwell idejében még disztópiának tűnt, a mindent látó kamerának hála szép lassan valósággá válik.

Pethő Tibor

1938. augusztus 25. – 2018. április 11.

Elhallgatni nem fogunk. Várunk, reménykedünk, imádkozunk. Mert lehet egy újságnak bárki is a tulajdonosa, azt pontosan tudjuk, hogy a mi igazi „gazdánk” az olvasó.

Stier Gábor

Szomorú búcsú Eraszt Fandorintól

Borisz Akunyin húsz év után nemcsak világhírű regényhősét, hanem a kilencvenes években az orosz jövőről szőtt álmait is eltemeti.

Lakner Dávid

Lajcsika, ha te mindig játszol, miből éltek?

Inkey Alice Szőts Istvánról, Latinovits jókedvéről és Kosztolányi Dezső fekete pöttyös nyakkendőjéről.