Harmadik védvonal: „okoskerítés” épül a határon

2016. október 24., hétfő 16:56, frissítve: hétfő 20:56

Egy illetékes kormányzati forrásunk szerint a lehető legmodernebb technikával felszerelt kerítés épülhet a szerb–magyar határon „harmadik védvonalként” – ahogy Orbán Viktor még augusztusban bejelentette.

Egyelőre keveset hallani a szerb–magyar határ megerősítéséről, pedig Orbán Viktor még augusztusban bejelentette, hogy egy „harmadik védvonalat” is felhúznak majd a határszakaszon, mivel a kormányfő szerint fennáll a veszélye annak, hogy Törökország esetleg ismét tömegével engedi majd át Görögországba a menekülteket.

A török kormány az Európai Unióval megkötött egyezmény értelmében hárommilliárd eurós támogatásért és a török állampolgároknak beígért vízummentességért cserébe vállalta, hogy feltartóztatja a területére érkezett menekülteket. A pénz megjött, a vízummentesség ügye azonban szinte reménytelennek látszik, mivel több tagállam is elutasítja. Bár Recep Tayyip Erdogan már többször fenyegetőzött, hogy a feltételek nem teljesülése esetén ismét menekültek tömegei jelenhetnek meg az EU keleti határát jelentő Görögországban (a legújabb határidő az év vége), egy külügyminisztériumi forrásunk szerint az EU-ban általános a vélemény, hogy ha vízumkönnyítés nem jön is, újabb pénzekkel meg lehet vásárolni Ankara együttműködését, így jelenleg senki nem tart a válság ismételt elmélyülésétől.

Ráérnek

Információink szerint nem sietnek különösebben az új kerítés munkálatainak előkészítésével sem, egy kormányzati szakpolitikus-forrásunk legalábbis azt mondta, jelenleg nincs határideje annak, hogy mikor kell az építkezést elkezdeni. (A hivatalos verzió szerint akkor, amikor a Belügyminisztérium elkészül a tervekkel.)

Egy védelmi ügyekre rálátó, már idézett szakpolitikus szerint az új rendszer fő célja egyébként az lesz, hogy kevesebb katonát és rendőrt kelljen határőrizetre bevetni. Jelenleg ugyanis az odavezényelt egyenruhások az ország más részeiről hiányoznak, arról nem is beszélve, hogy a túlóráik kifizetése, elszállásolásuk, étkeztetésük is sokba kerül – még úgy is, hogy a határon sok helyen még mindig kalyibákban húzzák meg magukat.

Emiatt kormányzati szándék a lehető legmodernebb technikával felszerelt „védelmi vonal” megépítése, amelyet forrásunk már egyszerűen csak „okoskerítésnek” nevezett. Vagyis a gyoda és a mögé tavaly felhúzott második kerítés mellé egy olyan harmadik épülhet, amelyet hőérzékelős és éjjellátó kamerákkal, mozgásérzékelőkkel látnak el, hogy ha valahol határsértést tapasztalnak, akkor hamar a helyszínre érjenek a rendőrök, a katonák. Így kevesebb embert kellene folyamatosan szolgálatban tartani és a kerítés mentén járőröztetni.

Magyar Nemzet hírlevél

Legizgalmasabb cikkeink naponta egyszer az ön e-mail-fiókjában!

A feliratkozással beleegyezik abba, hogy a Magyar Nemzettől hírlevelet vagy cikkeinkről szóló üzenetet kapjon postafiókjába. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.

Ez az emailcím nem érvényes

Nagyon drága

Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő szerint ugyanakkor ez a megoldás sem jelentene önmagában biztonsági garanciát, viszont mindenképpen rengeteg pénzbe kerülne. (A mostani kerítés megépítése és a védelemre fordított költségek a kifizetett bérekkel együtt is nagyságrendileg hetvenmilliárd forintot tesznek ki.)

 

– Nincs áthatolhatatlan kerítés, ha a személyi állományt nem erősítik meg, és nem lesznek külön határvédelemre kiképzett embereink, akkor nem lesz hatékony a rendszer – mondja megkeresésünkre a biztonságpolitikai szakértő, aki korábban maga is részesült határőrkiképzésben. Tarjányi szerint jelenleg a déli határszakasztól függetlenül sem megoldott a hatékony határvédelem – amelybe beletartozik például a csempészet elleni fellépés is. A szakértő úgy véli, összesen nagyságrendileg 12 ezer fős, határellenőrzési feladatokra is kiképzett állományra lenne szükség, természetesen nemcsak a déli szakaszra, hanem az ország teljes, 2011 kilométeres határára. (Közülük szükség szerint 3000-5000-en dolgoznának egy-egy műszakban.)

– A déli szakasz védelme azonban önmagában ezzel még mindig nem lenne megoldott, ha a menekültválságot nézzük. Én azon csodálkozom, hogy Pintér Sándornak bőven lenne tapasztalata a helyzet kezelésében, hiszen a délszláv válság idején, 1991–1996 között országos rendőrfőkapitányként ő volt az egyik illetékes vezető” – mondja Tarjányi Péter, aki szerint a 90-es évek elején a belügyi és a honvédelmi tárca a társszervezetekkel szorosan együttműködve dolgozott a menekülők helyzetének megoldásán, de akkor a legnagyobb hangsúlyt az érintettek speciális kiképzése kapta, és jelentősen megemelték a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal dolgozóinak létszámát is, most azonban ezekre alig helyeznek hangsúlyt. Így viszont önmagában nem sokat számít majd az a 3500 fős határvadászegység sem, amelyet a tervek szerint 2017 májusában állítanak fel – már ha sikerül addigra feltölteni a létszámot.

Nem egy kerítés kellene, de nem is kettő…

Egy valóban hatékony határzár egyébként a szakértő szerint nem is egy, hanem három kerítést feltételezne, jelen esetben a már meglévő kettő mellé. A rendszer első eleme egy nem átvágható szilárdságú drótból készült, mélyen a földbe nyúló alapú kerítés, majd ettől hat-nyolc méterre egy másik, amelyet érintésre aktiválódó érzékelőkkel láttak el. Ha ezen a kettőn valaki mégis átjutna, akkor a második kerítéstől újabb hat-nyolc méterre felhúzott harmadik lenne hivatott meggátolni az átjutást addig, amíg az érzékelő által riasztott katonák, rendőrök a helyszínre érnek. Az érzékelők mellett hőkamerák vagy éjjellátó kamerák is a rendszer részei, ezeket a kerítésre vagy külön oszlopokra is fel lehetne szerelni. A védvonal eleme lehet még egy, a lábnyomokat láthatóvá tévő homoksáv és egy út a kerítések mentén. Ennyiből egy laikusnak is láthatóvá válhat, hogy egy ilyen rendszer kiépítése a sokszorosa lenne az eddigi kerítésekre költött pénznek; Tarjányi Péter szerint a technikai felszerelés minőségétől függően „a határ a csillagos ég”.

Innentől az a kérdés is felmerül, hogy a költségvetésben honnan lesz erre pénz. A 2017-es büdzsét már júniusban elfogadták, akkor még szó sem volt „harmadik védvonalról” vagy „okoskerítésről”. Az Országvédelmi Alap 60 milliárd forint, az általános tartalék pedig 110, vagyis a kettő együtt sem lehet elég egy ilyen beruházásra. A számokat persze lehet módosítani, de ehhez újabb parlamenti szavazásra lenne szükség, és a kormánynak nyilván magyarázkodnia kellene, hogy honnan vesz el pénzt.

A drágaság az egyik oka annak is, hogy egyelőre a jelek szerint nem lesz semmi a román–magyar határon felhúzott kerítésből sem. Egy külügyminisztériumi forrásunk szerint legalábbis radikális változásnak kellene bekövetkeznie a menekültügyi helyzetben ezen a szakaszon ahhoz, hogy zöld jelzést kapjon az építkezés.

A szerkesztő ajánlja

Molnár Csaba

176 millió kamera kereszttüzében: a kínai Nagy Testvér mindenkire odafigyel

Az, ami Orwell idejében még disztópiának tűnt, a mindent látó kamerának hála szép lassan valósággá válik.

Pethő Tibor

1938. augusztus 25. – 2018. április 11.

Elhallgatni nem fogunk. Várunk, reménykedünk, imádkozunk. Mert lehet egy újságnak bárki is a tulajdonosa, azt pontosan tudjuk, hogy a mi igazi „gazdánk” az olvasó.

Stier Gábor

Szomorú búcsú Eraszt Fandorintól

Borisz Akunyin húsz év után nemcsak világhírű regényhősét, hanem a kilencvenes években az orosz jövőről szőtt álmait is eltemeti.

Lakner Dávid

Lajcsika, ha te mindig játszol, miből éltek?

Inkey Alice Szőts Istvánról, Latinovits jókedvéről és Kosztolányi Dezső fekete pöttyös nyakkendőjéről.