Hárommillióval lehetünk kevesebben

A legújabb előrejelzések szerint 44 év múlva akár 6,7 millió főre apadhat hazánk népessége ○ A férfiakat erőteljesebben érinti a népességfogyás, mint a nőket

2016. december 17., szombat 06:20, frissítve: szombat 20:42

Az elmúlt harmincöt évben összesen 882 ezer fővel csökkent hazánk népessége, és a Népességtudományi Kutatóintézet népesség-előreszámításának alapváltozata szerint 2060-ra további kétmillió, a pesszimista verzió szerint pedig több mint hárommillió fővel apad a magyarok száma – derül ki a lapunk által megismert elemzésből. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Népesedési helyzetkép című kiadványa szerint Magyarországon az Európai Unió átlagánál valamivel alacsonyabb az eltartottak aránya, de ez nem a kedvező születésszámmal, hanem a magas halandósággal és az várható alacsony élettartammal magyarázható. A népességfogyás ezer lakosra vetített aránya nálunk a második legmagasabb a 28 tagország közül.

Magyarország lakosságszáma változó intenzitással, de folyamatosan csökken. Idén január 1-jén 9,830 millió ember élt hazánkban, ez 882 ezer fővel kevesebb az 1981-es adatnál. A kutatóintézet népesség-előreszámításában három lehetőséget vázolt fel: az alapváltozat szerint 2060-ban várhatóan 7,9 millió fő körül alakul az ország népessége. A különböző hipotézisek alapján ugyanakkor a legmagasabb várható népességszám 8,690 millió fő, a legalacsonyabb pedig 6,7 millió fő lesz 44 év múlva. Az tehát a kutatók szerint egészen bizonyos, hogy a magyar népesség csökkenése a következő években is folytatódni fog, és 2060-ban még akkor is kilencmillió alá csökken a magyarok lélekszáma, ha sikerül jelentősen növelni a termékenységet, és a következő években számottevő bevándorlási nyereséget könyvelhetünk el.

A kutatóintézet előrejelzésében leszögezi: egyre kevesebb lesz a szülőképes korú nő, a jelenlegi 2,3 milliós létszámról 2030-ra várhatóan körülbelül 1,7 millióra apad a számuk. Ezt figyelembe véve a jelenlegi kilencvenezer körüli születésszám csak jelentősen növekvő gyermekvállalási hajlandóság mellett tartható fenn, hosszabb távon azonban még ekkor is a születések számának csökkenése valószínűsíthető. Változatlan gyermekvállalási hajlandóság mellett a születésszám jelentős visszaesésére lehet számítani már a közeljövőben, 2060-ra pedig ez a szám akár hatvanezerre csökkenhet. Bár a halandóság várhatóan mérséklődik, ezzel együtt nő az idősek száma, így a halálozások száma tartósan évi 120 ezer fő közelében maradhat, vagyis évente akár 60 ezerrel lehetünk kevesebben, ami majdnem a kétszerese a jelenlegi, átlagosan évi 35 ezer fős fogyásnak.

A népességszámot egy harmadik tényező, a nemzetközi vándorlás is befolyásolja. Bár ennek egyenlege hazánk számára jelenleg pozitív (2001 óta plusz 209 ezer fő a mérleg), ez csak mérsékelni tudta az azóta bekövetkező 553 ezer fős fogyást. A jelenlegi, pozitív vándorlási egyenleg azonban a kutatók szerint 2030-ig negatív értéket vesz fel, vagyis többen hagyják majd el Magyarországot, mint ahányan ideköltöznek, és ez tovább fokozza a népességcsökkenést.

 
MN-grafika
 

A népességfogyás ráadásul már most is évről évre erőteljesebb: míg az 1980-as években átlagosan 16 200 fővel csökkent évente a magyarok lélekszáma, az ezredfordulót követő tíz évben az éves népességcsökkenés 35 800 főre nőtt, 2010 óta pedig átlagosan évi 38 800 főre emelkedett. A tavalyi ráadásul az átlagosnál is rosszabb év volt: a halálozások száma 40 ezer fővel haladta meg a születésekét, amire a szakemberek szerint hatással volt az év eleji, szokatlanul erős influenzajárvány.

Magyar Nemzet hírlevél

Legizgalmasabb cikkeink naponta egyszer az ön e-mail-fiókjában!

A feliratkozással beleegyezik abba, hogy a Magyar Nemzettől hírlevelet vagy cikkeinkről szóló üzenetet kapjon postafiókjába. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.

Ez az emailcím nem érvényes

A születésszám évek óta tartó jelentős csökkenése, majd alacsony szinten való stagnálása következtében a magyarok egyre kisebb csoportját alkotják a gyermekek: 1981 óta a 14 év alattiak száma a népesség egészét meghaladó (!) mértékben, közel 932 ezer fővel, azaz 40 százalékkal csökkent. Ugyancsak visszaesett a fiatal felnőtt lakosság (15–39 évesek) létszáma. Náluk 17 százalékos csökkenést mértek, ami 658 ezer fős mínuszt jelent. A középkorú lakosság (40–59 évesek) létszáma gyakorlatilag változatlan a 35 évvel ezelőtti adatokhoz képest, miközben több mint egyharmadával, közel 673 ezer fővel emelkedett a 60 éves és idősebb népesség száma.

Magyarországon 1990-ben még a népesség egyötöde volt gyermekkorú, ez mára 15 százalék alá csökkent. Ezzel párhuzamosan az időskorúak aránya 13-ról 18 százalékra emelkedett. 2006 óta már több az időskorú, mint a gyermek. Utóbbiak létszáma a kutatók szerint 2060-ig egymillió főre apad, arányuk 13 százalékra csökken, míg az időskorúak száma 2,6 millióra duzzadhat, arányuk egyharmadra nő.

A nemek aránya sem egyformán alakult: bár több fiú születik, mint lány, mégis kisebb a férfiak népességen belüli aránya, mint a nőké. Ennek legfőbb oka a férfiak magasabb halandósága és alacsonyabb várható élettartama. Az 1981 óta tartó népességcsökkenésben nagyobb volt a férfiak érintettsége, mint a nőké. Előbbiek mintegy ötszázezer fővel, 9,6 százalékkal lettek kevesebben, míg a nők létszáma „alig” 383 ezer fővel, 6,9 százalékkal csökkent. Így idén januárban a népesség 47,7 százalékát alkották a férfiak.

Az öregedési index (gyerekek idősekhez viszonyított aránya) tekintetében is jelentősek a különbségek a férfiak és a nők között: míg jelenleg száz leánygyermekre több mint másfélszer annyi, 162 időskorú nő jutott, addig a fiúk többségben vannak, és száz fiúgyermekre 92 időskorú férfi jut.

Életkor szerint is változatos képet mutat a nemek arányának alakulása. A születéskori fiútöbblet az idő előrehaladtával egyre mérséklődik, majd 47 éves korban kiegyenlítődik a nemek aránya. Ahogy emelkedik az életkor, úgy válik egyre jelentősebbé a nőtöbblet, a 80-as éveikben járó nők már több mint kétszer, a 90 év felettiek pedig háromszor annyian vannak, mint a férfiak.

A gyermekek és idősek (hatvanöt év felettiek), vagyis az eltartottak együttes aránya 2007-ig még mérséklődött az aktív korú népességhez viszonyítva, vagyis csökkent az aktív korú népességre nehezedő eltartási teher. Ez annak volt köszönhető, hogy a kilencvenes évektől elérték az aktív életkort a hetvenes években született fiatalok, miközben az ötvenes években született szüleik (Ratkó-gyerekek) még munkaképes korban voltak. A baj azonban még ezután jön: amikor a mai harmincasok-negyvenesek szülei betöltik a 65. életévüket, és kilépnek az aktív korú népesség köréből – ez hamarosan bekövetkezik –, dinamikusan emelkedni fog az időskorúak aránya, amely egyre növekvő terhet jelent majd a csökkenő számú aktív korú népességnek.

Az Európai Unió statisztikai hivatala a medián életkort használja az országok korösszetételének összehasonlítására. A medián életkor a vizsgált népesség azon tagjának életkora, akinél idősebbek és fiatalabbak egyenlő számban fordulnak elő. Az Eurostat adatai alapján az EU-28 népességének medián életkora 2015-ben 42,4 év volt, amely 2,9 évvel magasabb a tíz évvel korábbinál. A tagállamok közül Írországban mérték a legalacsonyabb medián életkort (36,4 év), és Németországban a legnagyobbat (45,9 év). Magyarország az uniós lista középén helyezkedik el (41,6 év).

Tavaly egyébként az unió 17 tagországában emelkedett, 11-ben pedig csökkent a népességszám. Létszámában Olaszország, arányában pedig Litvánia és Lettország szenvedte el a legnagyobb csökkenést, a legjelentősebb növekedés pedig Németországban (964 ezer fő) következett be. Az illegális bevándorlás egyik legfőbb célpontjává váló országnak egyébként úgy gyarapodott közel egymillió fővel a lakossága, hogy 2015-ben kevesebb gyerek született az országban, mint ahányan meghaltak, vagyis természetes fogyást mértek. Így ott népességnövekedés kizárólag a pozitív vándorlási mérleg miatt következett be: 2015-ben összesen 1,150 millió ember telepedett le az országban, akiknek nagy része Ázsiából menekültként érkezett.

Az ezer lakosra jutó természetes szaporodás változatlanul Írországban volt a legmagasabb, a legnagyobb mértékű természetes fogyás pedig Bulgáriát jellemezte. A bolgárokat a képzeletbeli dobogó második fokán azonban már sajnos Magyarország követi holtversenyben Horvátországgal, 4 ezrelékes természetes fogyási arányszámmal. A legnagyobb létszámú elvándorlási veszteség Görögországot és Romániát érte (35–36 ezer fő), a lakossághoz viszonyított arányában pedig Litvániát és Lettországot.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016.12.17.

A szerkesztő ajánlja

Molnár Csaba

176 millió kamera kereszttüzében: a kínai Nagy Testvér mindenkire odafigyel

Az, ami Orwell idejében még disztópiának tűnt, a mindent látó kamerának hála szép lassan valósággá válik.

Pethő Tibor

1938. augusztus 25. – 2018. április 11.

Elhallgatni nem fogunk. Várunk, reménykedünk, imádkozunk. Mert lehet egy újságnak bárki is a tulajdonosa, azt pontosan tudjuk, hogy a mi igazi „gazdánk” az olvasó.

Stier Gábor

Szomorú búcsú Eraszt Fandorintól

Borisz Akunyin húsz év után nemcsak világhírű regényhősét, hanem a kilencvenes években az orosz jövőről szőtt álmait is eltemeti.

Lakner Dávid

Lajcsika, ha te mindig játszol, miből éltek?

Inkey Alice Szőts Istvánról, Latinovits jókedvéről és Kosztolányi Dezső fekete pöttyös nyakkendőjéről.