Hiába alakult át a Klik, egyre több iskolát vennének át az egyházak

Hutter Marianna

Hutter Marianna

2017. október 17., kedd 11:27, frissítve: kedd 14:59

Csaknem 140 kérelmet adtak be az egyházak 2013 óta idén tavaszig azért, hogy átvehessék egy-egy állami iskola fenntartását – derült ki a Klebelsberg Központ adataiból. Az intézmények listáját a Magyar Nemzet jogi úton kényszerítette ki az állami fenntartótól, ugyanis a szervezet megtagadta a közérdekű adatok kiadását. Lapunk március végén fordult a Klebelsberg Központhoz, miután jelentős sajtóvisszhangot kapott, hogy több budapesti intézmény fenntartását is átvették volna az egyházak, ám ezt az érintett iskolákban tanuló diákok szülei nem szerették volna. Az, hogy az intézményfenntartó miért akadályozta meg az információk kiadását, már csak azért is érthetetlen, mert a saját honlapjukra feltöltött közérdekű adatok között is találni egy korábbi – igaz, évek óta nem frissülő – listát az egyházaknak átadott iskolákról.

Nem mellékes ráadásul, hogy az intézményfenntartó által kiadott adatok pontossága is megkérdőjelezhető, ugyanis információink szerint van olyan egyházi kérelem, amely egészen biztosan hiányzik a szóban forgó listáról. Például

a Klebelsberg Központ nem tüntette fel, hogy a budapesti Deák Diák Általános Iskolát szívesen átvette volna a Hajdúdorogi Főegyházmegye.

Igaz, később, látva a szülők tiltakozását, saját maguk álltak el szándékuktól még azelőtt, hogy az érintetteknek szavazni kellett volna a kérdésről. Bár szerettük volna tisztázni az ellentmondást az intézményfenntartóval, hiába küldtünk kérdéseket, múlt hétfő óta nem kaptunk válaszokat. Ez ugyanakkor nem meglepő, hiszen mióta tavaly év végén szigorított a Balog Zoltán vezette, adófizetők pénzén fenntartott Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) a hozzá tartozó intézmények nyilatkozati rendjén, azóta jellemzően az intézményfenntartó sem válaszol kérdéseinkre.

A kiperelt adatokból mindenesetre kitűnik, hogy az elmúlt években több iskola is élt az egyházak ajánlatával.

A 138 kérelem hozzávetőlegesen 74 százalékára bólintottak rá a helyi közösségek, így a humántárca is.

Az adatokból az is kivehető, hogy azzal párhuzamosan nőtt meg az egyházi kérelmek száma, hogy kiderült: a 2013-ban létrehozott Klebelsberg Intézményfenntartó Központ rendszere működésképtelen és súlyosan forráshiányos, ami miatt országszerte másról sem lehetett hallani, mint hogy nincsen elég kréta és WC-papír az intézményekben. A helyzetet jól mutatja, hogy míg 2014-ben összesen csak kilenc iskolát vettek volna át az egyházak, ez a szám 2015-re már 39-re ugrott, a tavalyi évre pedig 45-re.

Magyar Nemzet hírlevél

Legizgalmasabb cikkeink naponta egyszer az ön e-mail-fiókjában!

A feliratkozással beleegyezik abba, hogy a Magyar Nemzettől hírlevelet vagy cikkeinkről szóló üzenetet kapjon postafiókjába. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.

Ez az emailcím nem érvényes

Úgy tűnik, a tendenciát az sem állította meg, hogy időközben az oktatásirányításban felismerték, több pénzt kell biztosítani a Klebelsberg Központtá alakult Kliknek és a tankerületi központoknak. Bár ezután a napi működési problémák zöme a jelek szerint megszűnt, csak az idei év első három hónapjában 21 egyházi kérelem érkezett állami iskolák átvételére. A 138 kérelem közül egyébként mindössze hat irányult fővárosi iskolára.

Ami a jelentkezőket illeti, az oktatási feladatok iránt az Egri Főegyházmegye mutatkozott a leglelkesebbnek, ők az elmúlt négy év során összesen 40-szer fejezték ki szándékukat köznevelési intézmények átvételére, vagyis az összes kérelem közel harmada tőlük származott. Érdekesség, hogy

a katolikus, a református és az evangélikus egyházon túl például a Hit Gyülekezete és a Magyar Iszlám Közösség is szeretett volna iskolát kapni.

Míg a Hit Gyülekezete jelentkezését elfogadták, az iszlám közösség fenntartói szolgálatára nem tartottak igényt.

Az egyházi iskolák előtörésének az is kedvez, hogy a kormány az elmúlt években nemcsak, hogy egyre nagyobb összegekkel támogatja az ilyen típusú intézményeket, hanem az is, hogy az elmúlt években fokozatosan visszaszorították az alapítványi iskolákat. A Tárki által készített Társadalmi riport 2016 című tanulmánykötetből például kiderül: folyamatosan csökken a magániskolák aránya 2010 óta. Míg 2010 és 2014 között az alapítványi iskolák aránya 20 százalékkal csökkent, az egyháziaké 68 százalékkal nőtt. Így például míg a 2001/2002-es tanévben csak 144 egyházi általános iskola volt, ez a szám a 2015/2016-os tanévre 346-ra nőtt. Ehhez hasonlóan az egyházi fenntartású gimnáziumok száma is 88-ról 159-re nőtt, míg a szakgimnáziumoké (korábbi nevén: szakközépiskola) 23-ról 91-re, a szakközépiskoláké (korábbi nevükön: szakiskolák) pedig 19-ről 50-re.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2017.10.17.

A szerkesztő ajánlja

Tompos Ádám, Schuszter Csaba

Hazánk riasztó mértékű kettéosztottságáról mesél országszerte a tűzifa

A politikusok tulajdonképpen azzal büszkélkednek, hogy a hozzájuk tartozó falvakban mennyi szegény ember él.

Hutter Marianna

Az első Orbán-kormány jelölte Zaid Naffát a tiszteletbeli konzuli posztra

A jordán üzletember már abban az időszakban is elbukott a magyar állampolgársághoz szükséges nemzetbiztonsági átvilágításon.