Hiába az új szűrés, hónapokat kell várni a csecsemők korai fejlesztésére

Kuslits Szonja

Kuslits Szonja

2017. október 11., szerda 09:40, frissítve: szerda 14:00

A védőnők megszakadnak, a központi adattovábbító rendszer gyakorlatilag működésképtelen, miközben változatlanul hosszúak várólisták, így a babák most sem jutnak hamarabb kezeléshez.

Bár szeptember 1-jén elindult az új típusú szűrés a csecsemőknél, amelynek célja, hogy gyakrabban és minél előbb észre vegyék a babák fejlődési rendellenességeit, a rendszer működésével komoly gondok vannak. A terhelést pedig nem bírják a védőnők – többek között erről beszélt lapunknak Varga Andrea védőnő, egészségügyi menedzser, az Autonóm Területi Szakszervezet elnökségi tagja.

Mint mondta, a tavalyi év első felére ígért rendszer jelentős csúszással indult csak, de úgy tűnik, így sem sikerült megfelelően felkészülni az átállásra. – A jogszabályok sincsenek összhangban, éppen ezért sok a bizonytalanság a kollégák között. Nem tudok pozitívumokat mondani, szinte csak problémákat hallok a védőnőktől – mondta Varga Andrea.

Az új típusú szűrés keretében egyébként a kötelező védőnői vizsgálatok számát négyről hétre emelték a csecsemő születésétől egyéves korig. Ezenkívül speciális kérdőívek segítik a fejlődésbeli problémák felismerését, amelyeket a gyermek egy hónapos és hatéves kora között 12 alkalommal kell kitöltenie a szülőnek. Azoknál a babáknál, akiknél egyéves korban rizikó is felmerült, 15 hónaposan újabb vizsgálat szükséges.

A problémát az okozza, hogy nincs megfelelő informatikai háttér, és a védőnők központi rendszere, ami biztosítja az egységes adatátadást, gyakorlatilag működésképtelen. Emellett nagyon sok papírt kell fénymásolni, ami Varga Andrea szerint bizonyos szempontból visszalépés is, hiszen vannak, akik nagyon jól működő védőnői szoftverekkel dolgoztak. Az új típusú kérdőívvel elképesztően megnőtt a papírmunka is, és nem tudni, hogy az ezzel járó megnövekedett költségeket fedezi-e a munkáltató.

Emellett a szűrővizsgálatok számának emelkedése azt eredményezte, hogy sokszor egy tanácsadásnyi idő már nem elég arra, hogy a védőnő elvégezze ezeket a feladatokat. A kérdőívek kitöltése miatt hosszabb időt vesz igénybe egy-egy vizsgálat is. Az időbeli csúszások miatt pedig gyakran már egy másik védőnő munkaidejébe csúszik át a vizsgálat, aki így nem tudja idejében átvenni az erre a célra rendelkezésre álló helyiséget.  A védőnők Varga Andrea szerint gyakran kivitelezhetetlennek látják az összes feladat lelkiismeretes elvégzését.

Magyar Nemzet hírlevél

Legizgalmasabb cikkeink naponta egyszer az ön e-mail-fiókjában!

A feliratkozással beleegyezik abba, hogy a Magyar Nemzettől hírlevelet vagy cikkeinkről szóló üzenetet kapjon postafiókjába. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.

Ez az emailcím nem érvényes

A cél ráadásul, amit a változtatásokkal el akarnak érni, egyelőre nagyon távol van, ugyanis a szakember szerint hiába minden igyekezet, továbbra sem kezdik el időben a gyerekek korai fejlesztését. Attól ugyanis, hogy időben kiszűrik a babákat, az ellátásra továbbra is hosszú, akár több hónapos is lehet a várólista. Ez pedig egy rendellenességgel küzdő csecsemő esetében kritikus lehet. A szakma tehát hiába hangoztatja évek óta, hogy hatékonyabbá kell tenni a korai fejlesztést, ez még várat magára, az ellátórendszerben egyelőre nem látnak jelentős változást. Korai fejlesztésre csak a nagyobb városokban van lehetőség, a falvakból szinte elérhetetlen a szolgáltatás.

Czeizel Barbara, a kora gyermekkori intervencióért felelős miniszteri biztos a témával kapcsolatban korábban azt mondta, minden ötödik-tizedik kisgyermekkel van valamilyen, a fejlődését érintő teendő, és a legfőbb kérdés az, hogy a szülők mielőbb eljutnak-e a megfelelő szakemberhez. Magyarországon számtalan fejlesztési módszer létezik, de a szülők nem tudják, mely problémával, milyen életkorban kikhez lehet fordulni. A miniszeri biztos szavai is mutatják, milyen fontos volna, hogy egy gördülékeny rendszert alakítsanak ki hazánkban.

Tavaly Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere bejelentette, hogy a kormány 5,7 milliárd forintot biztosít a kora gyermekkori intervenció fejlesztésére egy uniós program keretében. Ennek célja, hogy a szűréssel és a rendellenességek diagnosztizálásával minél hamarabb megtalálják a megfelelő szakembert és terápiát a gyerekek számára. Az országos szintű program során az egyes ágazatok közötti informatikai rendszereket kötik össze.

Varga Andrea ezzel kapcsolatban úgy nyilatkozott: egyelőre nem tud arról, hogy ezen a területen jelentős változás következett volna be.

Csordás Ágnes, a Magyar Védőnők Egyesületének elnöke a változásokkal kapcsolatban tavaly azt mondta lapunknak: évente legalább ötezer gyermeknek van szüksége korai fejlesztésre, és fontos lenne, hogy a lehető leghamarabb segítséget kapjanak a családok. 

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2017.10.10.

A szerkesztő ajánlja

Tölgyesi Gábor

Meggyógyítani a törött szárnyú lelkeket – interjú Vásáry Tamással

A zongoraművész, karmester Cziffra Györgyről, a zenén túli jótékonysági koncertjéről és a kalandos hangversenyekről.

Lázár Fruzsina

Mennyit ér ma egy emberélet?

Ismeretségen vagy a jó szerencsén múlik az életben maradás, ha valaki gyors egészségügyi ellátásra szorul?

Vég Márton

Maffiamódszerekkel dolgozhattak Tiborcz Istvánék

Az ellenzék szerint az Elios csalásgyanús pályázatai az utolsó szöget jelenthetik az Orbán-rendszer koporsójába.

Szabó Zsolt

Félig üres korsó: egyelőre nem lesz csendes a bulinegyed

Érvénytelen lett a helyi népszavazás a bulinegyedről, az egész VII. kerületben 43 520 ember szavazhatott. Riport.