Így támadta be Schmidt Mária és a kormányoldal Applebaumot

Lakner Dávid

Lakner Dávid

2017. november 29., szerda 20:43, frissítve: csütörtök 07:30

Bár egy nagyobb cikkhez, esetleg könyvhöz való kutatás részeként interjúzott a Terror Háza Múzeum főigazgatójával Anne Applebaum, Schmidt Mária egyoldalúan nyilvánosságra hozta a beszélgetést. Ezt az interjú készítője a Twitter-oldalán osztotta meg Széky János újságíróval, hozzátéve: nem érti, mi motiválta a Schmidt Máriát. Applebaum megjegyezte, valószínűleg jövőre hozhatja ki ezt a kutatást. Ráadásul úgy tűnik, Schmidt már egy szerkesztett szöveget hozott le – tette még hozzá az amerikai történész.

A kormányközeli média által is átvett beszélgetést azzal vezeti fel a Terror Háza Múzeum vezetője, hogy Applebaum régi barátja, ezért is vállalhatta a beszélgetést. Mindezt „annak ellenére, hogy Anne írásaiban az elmúlt években annyi méltatlan támadást intézett régiónk és Magyarország ellen” – jegyezte meg. Schmidt szerint Applebaumnak nem fontos ennek a térségnek a függetlensége és szabadsága.

A főigazgató egyébként mindezzel nincs egyedül: a kormányközeli sajtó az utóbbi időben keményen nekiment Applebaumnak, miután bírálta az Orbán-kormány működését. (Nem pedig régiónkat vagy épp Magyarországot.) A Pesti Srácok „az orbanofóbia minősített esetéről” cikkezett, a 888 pedig azt írta, a The Washington Post szerzője „masszív sivalkodást hajtott végre”. Blogjában Kovács Zoltán kormányszóvivő is „irracionális Orbán-fóbiát” emlegetett, és durva jelzőkben bővelkedett a Magyar Idők és a Mandiner írása is.

Említett cikkében egyébként az amerikai történész azt írta, száz év elteltével visszatért a bolsevizmus, Trumpnak, Orbánnak, Farage-nak és Le Pennek kevés köze van ahhoz a jobboldalhoz, ami a második világháború óta a nyugati politika része volt. Egy világ választja el őket az angolszász konzervativizmustól is, amely a szabad piacokat, a szólásszabadságot és a burke-i konzervativizmust hirdette – jegyezte meg. 

A kormányközeli médiában korábban még hivatkozási pont lehetett a történész, aki Radoslaw Sikorski lengyel exkülügyminiszter felesége. Applebaumot 2010 decemberében még Petőfi-díjjal is kitüntették a Terror Házában.

Magyar Nemzet hírlevél

Legizgalmasabb cikkeink naponta egyszer az ön e-mail-fiókjában!

A feliratkozással beleegyezik abba, hogy a Magyar Nemzettől hírlevelet vagy cikkeinkről szóló üzenetet kapjon postafiókjába. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.

Ez az emailcím nem érvényes

A most Schmidt Máriával készült beszélgetést Applebaum azzal nyitja: abszurdnak tartja, hogy Soros György dominálná a baloldalt és az amerikai Demokrata Pártot. Az amerikai történészt érdekelte, mi volt az a vízválasztó, amikortól másként kezdtek gondolkozni. „Obama hivatalba lépése volt az, amit különbözőképpen értékeltünk. Számunkra, magyarok számára Barack Obama nyolcévnyi elnöksége vízválasztó volt: másképp kezdtünk gondolkodni az Egyesült Államokról” – jelentette ki Schmidt.

Ezzel szemben a helyzet az, hogy Obama még idén is a második legnépszerűbb nemzetközi politikai vezető volt a magyarok körében. A Závecz Research év eleji felmérése szerint az első helyet elérő Ferenc pápát a volt elnök követte, aki a százas skálán hetven pontot ért el. Úgy tűnik, Schmidt inkább a saját álláspontját tolmácsolta a magyaroké helyett. Applebaum ugyanakkor nem várta messiásként Obamát: 2011-ben a Mandinernek adott interjújában azért dicsérte az elnököt, mert szerinte nem hajtott végre radikális változást.

A Terror Háza Múzeum főigazgatója későbbi válaszaiban sem tagadta meg önmagát, és André Goodfriend nevét a nomen est omen megjegyzéssel illette, sérelmezve, hogy az amerikai nagykövetség ideiglenes ügyvivője „kioktatta” őt Horthy Miklósról. Schmidtnek nem tetszett az sem, hogy Obama véleményt alkotott a székesfehérvári esetleges Hóman Bálint-szoborról, miközben „ki sem tudta ejteni a város nevét”. Hozzátette: reméli, Trump tud változtatni az amerikaiak eddigi megítélésén. Ezzel szemben a Pew Research harminchét országban végzett felmérése szerint világszerte romlott az Egyesült Államok és az új elnök megítélése. Nálunk Trump még Putyinnál is népszerűtlenebbnek bizonyul: az orosz elnökben 34, az amerikaiban 29 százalékunk bízik.

Applebaum rákérdezett, hogyan akadályozták az amerikaiak a Hóman-szobor állítását vagy a Horthy-rendszer kutatását, amire Schmidt válaszként elsőre annyit mondott, hogy „vegyük egymást komolyan”. Emlékeztetett, hogy diplomáciai nyomásról volt szó, és nem vagyunk ugyanabban az erőcsoportban. Mindenképp érdekes történészi álláspont az is, hogy Schmidt megközelítése alapján jobb volt, mikor egy történelmi alakunk nevét kevesebb magyar hallotta. „Hóman Bálint nevét Magyarországon ezer emberen kívül senki nem ismerte, most mindenki megismerte, mert Obama elnök úr bemondta, és ezzel érdekessé vált” – jegyezte meg. 

Az amerikai Demokrata Párt és Soros kapcsolatát Schmidt egyebek között a szatirikus Saturday Night Live műsor alapján látja bizonyítva, lényegében egy viccet a valóságként feltüntetve. Ezután hosszú sorosozás következett, amelynek során a főigazgató kifejtette, hogy szerinte a milliárdos tönkre akarja tenni Európát. A CEU-ügy kapcsán Schmidt elismételte a kormány álláspontját, végül beismerve, hogy azt sem tudja, miről és mit tárgyal most a két fél. 

Az interjú során szóba került a keletnémetek nyugatra özönlése is, amelynek kapcsán a magyar történész szintén erősen nyitott: „Csak gonoszkodásból említem meg, hogy amikor a fal leomlott, Merkel, saját elmondása szerint, éppen szaunázott.”

A Népszabadság bezárásáról is sajátos Schmidt véleménye, miután azt az álláspontot ismételte, hogy az osztrák befektető csupán nem látott benne üzletet. Ezzel szemben emlékezetes, hogy a médiatanács csak azután engedélyezte az Axel Springer és a Ringier magyarországi fúzióját, hogy megszabadultak a Népszabadságot, a Nemzeti Sportot és a Világgazdaságot magába foglaló médiaportfóliótól. Előbbinek ez lett a veszte, utóbbi kettő kormányközeli körökhöz került.

Saját lapjáról, a kormányközelivé fazonírozott Figyelőről is érdekes Schmidt Mária véleménye: „annyira ronda volt, annyira elavult volt, hogy nem véletlenül ment csődbe” – mondta. Szerinte ezzel szemben most a legtrendibb és „legfancybb” a hetilap, amely már Lánczi Tamás főszerkesztése alatt jelenik meg, és amely legutóbb szakértőként adta el a büntetett előéletű botrányhőst, Katona Nasrint.

A szerkesztő ajánlja

Tompos Ádám, Schuszter Csaba

Hazánk riasztó mértékű kettéosztottságáról mesél országszerte a tűzifa

A politikusok tulajdonképpen azzal büszkélkednek, hogy a hozzájuk tartozó falvakban mennyi szegény ember él.

Hutter Marianna

Az első Orbán-kormány jelölte Zaid Naffát a tiszteletbeli konzuli posztra

A jordán üzletember már abban az időszakban is elbukott a magyar állampolgársághoz szükséges nemzetbiztonsági átvilágításon.