Így tart meg az okos magyar egymillió forintot

2015. április 13., hétfő 19:00, frissítve: hétfő 19:01

Ehhez persze fel kell találni valamit, a találmánnyal pedig pár kattintással a szabadalmi hivatalhoz kell fordulni – a Magyar Szellemi Tulajdonvédő Egyesületen keresztül, amely új kezdeményezésével megszabadítja a magyar lángelméket a horribilis ügyvivői munkadíjtól. Így lett például ivókút a tűzcsapokból néhány gondolkodó egyetemista lány elgondolására.

Az sosem volt elég, ha valakinek „csak esze” volt, a legtöbb esetben talpraesettség és nemritkán kapcsolatrendszer is kellett ahhoz, hogy a szürkeállomány érvényesülni is tudjon a világban. Vegyük csak az Attraction esetét, amit hiába találhatott volna ki bármely gimnáziumi osztály és fejleszt tökélyre a nulladik órák félhomályában, az árnyékszínházas csapat ruházott be ténylegesen a brit tehetségkutatós indulásba és hajtotta fel azokat a menedzsereket, akik a produkció útját egyengetik.

A vállalkozó szellem persze nincs meg mindenkiben, de kár volna veszni hagyni a magyar szürkeállomány kipattanó szikráit. Ezt ismerte föl a Magyar Szellemi Tulajdonvédelmi Egyesület (MSZTE). Sőt!

– A magyar innovációvédelem a tavalyi év végére érte el mélypontját, csupán 619 magyar szabadalmi bejelentést tettek – ad helyzetjelentést az MNO-nak Pintz György, az MSZTE vezetője. Az ebből fakadó innovációs versenyhátrányt érzékeltetendő elég látnunk, hogy a Magyarország lélekszámához képest ötször nagyobb Dél-Koreában például 220 ezer szabadalmat jelentenek be egyetlen év alatt.

 

De miért van egyáltalán szükség arra, hogy megvédjük a találmányokat? Mint Pintz mondja, az anyagi tulajdont automatikusan védi a törvény, a szellemi tulajdont, technológiai innovációt viszont csak akkor, ha szabadalmaztatásra bejelentik. És az sem mindegy, hogy ez hogyan történik. – A gyenge szabadalom megkerülhető és önmagában kevés – fejtegeti Pintz, aki azt is elmondja, mi jelenti egy szabadalom erősségét: – A védelmet nem a színes okirat, hanem a műszaki-jogi nyelven megfogalmazott szabadalmi igénypont tartalma adja. Amíg egy ingatlanszerződésnél a lakás akkor is 60 négyzetméteres marad, ha rossz az ügyvéd, addig egy szabadalomnál a „lakás” 30–120 négyzetméter között is lehet, és ebben a szabadalmi ügyvédnek, szabadalmi ügyvivőnek döntő szerepe van. A kis területű „lakásra” könnyebben megadják a szabadalmat, viszont nem ér sokat, mert megkerülhető. Ebből következően egy jó szabadalomhoz elengedhetetlen egy jó szabadalmi ügyvivő megbízása, ha valóban csak mi szeretnénk annak gyümölcsét szüretelni – fejtegeti Pintz György, aki maga is egy nemzetközi szabadalmi irodát vezet.

Magyar Nemzet hírlevél

Legizgalmasabb cikkeink naponta egyszer az ön e-mail-fiókjában!

A feliratkozással beleegyezik abba, hogy a Magyar Nemzettől hírlevelet vagy cikkeinkről szóló üzenetet kapjon postafiókjába. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.

Ez az emailcím nem érvényes

Okosaknak, szegényeknek

Mi tegyen az, akinek nincs elég pénze szabadalmi ügyvivőre? Hogyan fogjon hozzá tehát egy vállalkozás, és mi vár rá tennivalói során?

– Az okos, de tőkeszegény kisvállalkozások számára indult be a Szegények szabadalma, amely elérhető a Szegények szabadalma weblapján, hozzáférési kód vásárlásával. Ingyen kap azonban hozzáférési kódot a Magyar Szellemi Tulajdonvédelmi Egyesület valamennyi pártoló tagja. Ennek éves díja havi egy villamosjegy áraként van meghatározva, tehát gyakorlatilag ez is ingyenes. A csatlakozás interneten keresztül pár perc alatt elvégezhető, a hozzáférési kód birtokában pedig ingyen elérhető a Szegények szabadalma biztonságos felülete.

A feltalálónak csupán kérdésekre kell válaszolnia a találmánnyal kapcsolatosan. A weblapon aztán – mint Pintz folytatja – minden részletinformációt, segítséget megkap, a kész szabadalmi bejelentést pedig a szoftver automatikusan legyártja.

– Az elfogadható szabadalmi bejelentés feltétele, hogy a feltaláló összeszedetten, értelmesen válaszoljon, csak ekkor lesz szabadalmi bejelentése elfogadható. A titkosított protokoll miatt ugyanis a feltalálón kívül senki sem láthatja, senki sem ellenőrzi bejelentés előtt a válaszokat – figyelmeztet Pintz György.

Mitől ilyen olcsó?

Az emberben bujkál a kisördög, hogy hogyan lesz megkerülve az eddigi, térségünkben példátlan milliós tétel, amibe eddig az egész szabadalmazási folyamat került.

– A feltaláló szinte tényleg semmit sem fizet. A szabadalmi ügyvivői munkadíj jelentős kezdeti költségét takarítja meg a feltaláló. Ha elkészül az említett internetes procedúrával, a kinyomtatott iratokat postán vagy személyesen kell eljuttassa a szabadalmi hivatalba. A bejelentés után két hónapon belül még következik egy hatósági illetékfizetés, ez ma általában 9350 forint.

Az egyesületet a Pintz és Társai Szabadalmi, Védjegy és Jogi Iroda Kft. szponzorálja ingyenes hozzáférési kódokkal. Az egyesület pedig ingyen adja a kódot a pártoló tagoknak, számos további ingyenes szolgáltatás mellett.

Rossz hír ugyanakkor, hogy a szabadalmaztatási folyamat nem egy pár munkanapos dolog: – Megadás csak évek múlva várható. A Szegények szabadalma csak egy szoftveres eszköz, amelynek segítségével a feltaláló közvetlenül képes lehet szabadalmi leírás szakszerű készítésére. Ilyen módon bejelentés után a hivatal is közvetlenül a feltalálóval kommunikál.

Befektetők is kellenek

Az MSZTE hosszabb távú törekvése, hogy a feltalálók befektetőpartnereket is találjanak. De ennek először a biztonsági oldalát kell teljesen letisztázni, nehogy adott esetben egy nagy cég már magát az ötletet is lenyúlja a világhálón vagy – ne adj’ Isten – a szabadalmi hivatalon keresztül.

– A befektetőszervezéshez olyan online felületet kívánunk készíteni, amely nem nyilvános, csak a potenciális befektetők láthatják. A már bejelentett találmányhoz – fordítja vissza a feltaláló oldalára Pintz – egy újdonságkutatási jelentést is be kell majd csatolni, hogy a befektető lássa, nem zsákbamacskát vesz.

Hogy mely réteg lehet a célcsoportja a március derekán életre hívott kezdeményezésnek, Pintz Györgynek erről is határozott elképzelése van: – A szabadalmi levédés elsősorban a magánfeltalálókat, továbbá a startup cégeket érdekelheti, amelyek manapság zömmel az elektronikai és műszeripari ágazathoz kötődnek.

De a leghétköznapibb példáról már tud is a közvélemény: a Szegények szabadalma segítségével valósult meg az Ivócsap kezdeményezés, amelynek köszönhetően ivókút lesz a tűzcsapokból – erről részletek a Válasz.hu videós összeállításában.

Magyar szabadalmak nélkül hiába fordítunk akármennyi pénzt kutatás-fejlesztésre és hiába is dől a pénz az EU-ból, ha a fejlesztés gyümölcsét más is szüretelheti, akkor a haszon is távozni fog az országból.

– Mintha az EU adna facsemetét, mi adjuk a földet és a gondoskodást hozzá, a gyümölcs pedig másé úgy, hogy ez még csak nem is más hibája, hanem a saját információhiányunk áldozatai vagyunk – no meg persze a pénztelenségé, ami szintén akadály az ész–késztermék úton.

Pintz György szerint a Szegények szabadalmával egymásra találhat a pénz és az ötlet, amelynek haszna a fejlesztőnél, befektetőnél maradhat, adója pedig lendületbe hozhatja a fejlesztési szektort.

Megpróbáljuk a magyar vállalkozók, a magyar emberek kreativitását felszínre hozni. Nagyon okosak, de bátortalanok, nem tudják, hogy meg lehet védeni magukat vagy hogy a találmányuk sikeres lehet. Az is célunk, hogy a kockázati tőkét összehozzuk a feltalálóval, minél előbb áteshessen a piac szűrőjén egy-egy jó ötlet.

A szerkesztő ajánlja

Molnár Csaba

176 millió kamera kereszttüzében: a kínai Nagy Testvér mindenkire odafigyel

Az, ami Orwell idejében még disztópiának tűnt, a mindent látó kamerának hála szép lassan valósággá válik.

Pethő Tibor

1938. augusztus 25. – 2018. április 11.

Elhallgatni nem fogunk. Várunk, reménykedünk, imádkozunk. Mert lehet egy újságnak bárki is a tulajdonosa, azt pontosan tudjuk, hogy a mi igazi „gazdánk” az olvasó.

Stier Gábor

Szomorú búcsú Eraszt Fandorintól

Borisz Akunyin húsz év után nemcsak világhírű regényhősét, hanem a kilencvenes években az orosz jövőről szőtt álmait is eltemeti.

Lakner Dávid

Lajcsika, ha te mindig játszol, miből éltek?

Inkey Alice Szőts Istvánról, Latinovits jókedvéről és Kosztolányi Dezső fekete pöttyös nyakkendőjéről.