Iskolaigazgatók leváltása: érveket akar a szakma

2017. július 24., hétfő 06:00, frissítve: hétfő 16:40

– Jó lenne, ha az iskolaigazgatói pályázaton elutasított jelöltek nem egy egyszerű „nemet” kapnának, hanem egy rövid indoklást is, ezt a Nemzeti Pedagóguskar (NPK) kezdeményezte is a döntéshozóknál – erről beszélt lapunk megkeresésére az elmúlt időszak vitatott intézményvezetői kinevezései kapcsán Horváth Péter, az NPK elnöke. Mint ismeretes, a közelmúltban országszerte több iskolában is felháborodást váltott ki, hogy nem a helyi tantestületek és a közösség által támogatott intézményvezető-jelöltek kinevezésére bólintott rá az Emberi Erőforrások Minisztériuma. Vitatott döntésre volt példa egyebek közt Algyőn, Makón, Keszthelyen, de a fővárosban is.

Horváth Péter elmondta, évente hozzávetőleg 800 intézményvezetőt neveznek ki a közoktatásban, ehhez képest tíz alatti a vitatott esetek száma. – Ez nem sok, de bosszantó, hogy nem lehet tudni, mi miatt utasítják el a jelölteket – folytatta, hozzátéve, hogy a magyarázat segítene megérteni a problémát azon sikertelenül pályázó intézményvezető-jelöltek számára, akik a jövőben is megméretnék magukat.

Felvetésünkre: elképzelhetőnek tartja-e a sajtóban forgó esetek kapcsán, hogy politikai motivációból utasítottak vissza egy-egy jelöltet, úgy válaszolt: találgatni nem akar, pontosan ezeket a vádakat oszlathatná el egy rövid indoklás. Az NPK egyébként már 2015-ben jelezte az akkori köznevelésért felelős államtitkárnak, Czunyiné Bertalan Juditnak, hogy szükséges lenne a módosítás, ám lépések azóta sem történtek. – Sok esetben megelőzhető lenne a rosszízű pletyka, ha ilyen értelemben picit korrektebben zajlana az igazgatóválasztás – hangsúlyozta Horváth Péter.

– Egyfajta komisszárrendszert igyekszik a kormány kiépíteni, hiszen az iskolán keresztül a társadalom jelentős rétegét lehet elérni és befolyásolni. Ezért kellenek a hatalomhoz lojális igazgatók – ezt már Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke nyilatkozta. Úgy vélte, az igazgatói kinevezések feltételeit úgy kellene módosítani, hogy az iskolai tantestület, a szakmai munkaközösségek, a szülők és a diákönkormányzatok véleménye megkerülhetetlen legyen. Hiszen bár most is kikérik az érintettek véleményét, de aztán „magasról tesznek rájuk”, semmi nem kötelezi őket, hogy figyelembe vegyék. Hozzátette: a kormány megteremtette azokat a feltételeket, hogy ez törvényes legyen, „jog szerint minden le van zongorázva”. Azt pedig Mendrey is aggályosnak tartotta, hogy az igazgatójelöltek visszautasítását akkor sem kötelező megindokolni, ha maga az érintett kéri. Felhívta ugyanakkor a figyelmet: egyedül akkor nem kerülhető meg az indoklás, ha az iskolában van szakszervezet, és az kér felvilágosítást, így érdemes lehet élni a lehetőséggel.

Magyar Nemzet hírlevél

Legizgalmasabb cikkeink naponta egyszer az ön e-mail-fiókjában!

A feliratkozással beleegyezik abba, hogy a Magyar Nemzettől hírlevelet vagy cikkeinkről szóló üzenetet kapjon postafiókjába. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.

Ez az emailcím nem érvényes

Az NPK-hoz és a PDSZ-hez hasonlóan a Tanítanék Mozgalom is elfogadhatatlannak tartja, hogy indoklás nélkül utasíthatják vissza az intézményvezetői posztra pályázókat. A mozgalom egyik vezetője, Törley Katalin azt nyilatkozta: a Tanítanék hamarosan Facebook-oldalt indít, hogy a felületen keresztül információt gyűjtsön a vitatott esetekről, és hogy kifejezze szolidaritását az érintettekkel. – Arra szoktuk biztatni az iskolákat, hogy a helyi közösség álljon ki saját magáért. A Tanítanék abban tud segíteni, hogy ezt kihangosítja – mondta.

– Mindegyik politikai indíttatású történet, nincsenek tiszta ügyek. Egészen biztos, hogy nem szakmai alapon döntenek az iskolaigazgatók kinevezéséről – vélekedett Pukli István, a Tanítanék Mozgalomból kilépő, majd Polgári Világ néven pártot alapító egykori iskolaigazgató. Ugyanakkor hozzátette: tény az is, hogy az igazgatóknak az intézményvezetéssel töltött esztendők után torzulhat a szemléletük, pedig el kellene fogadniuk, hogy a megbízatásuk öt évre szól, nem tovább. Ezért az intézményvezetői pályázáshoz úgy kéne hozzáállniuk, mintha akkor indulnának a posztért először.

Pukli egyébként úgy véli, hogy jelenleg az igazgatóválasztási rendszer teljesen hibás. Mindegyik, a kérdésben véleményt alkotó szervezet – legyen szó például a tantestületről, a szülőkről, a diákokról vagy az önkormányzatokról – álláspontja megkérdőjelezhető. Ugyanis a véleményezők legtöbbször vagy érzelmi alapon közelítenek a kérdéshez, vagy nincs meg a szakmai tudásuk a döntés meghozatalához, vagy pusztán csak politikai szempontok vezérlik őket.

Ezért az egykori igazgató azt szorgalmazta: aki intézményvezetői pozícióra szeretne jelentkezni, annak legalább hatéves szakmai múlttal és a vezetéshez szükséges diplomával kellene rendelkeznie. Ezenfelül szükséges lenne az is, hogy egy éven át vezetői asszisztensi feladatot lásson el abban a tankerületben, ahol a későbbieken betöltené az igazgatói megbízást. A tanév végén minősítenék az intézményvezető-jelölt munkáját, s ha alkalmasnak találják, várólistára kerülne. A tankerületben megüresedő iskolaigazgatói pozíciókat pedig erről a listáról töltenék fel. Pukli szerint fontos lenne annak bevezetése is, hogy egy igazgatót legfeljebb két ciklusra lehessen megválasztani.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2017.07.24.

A szerkesztő ajánlja

Molnár Csaba

176 millió kamera kereszttüzében: a kínai Nagy Testvér mindenkire odafigyel

Az, ami Orwell idejében még disztópiának tűnt, a mindent látó kamerának hála szép lassan valósággá válik.

Pethő Tibor

1938. augusztus 25. – 2018. április 11.

Elhallgatni nem fogunk. Várunk, reménykedünk, imádkozunk. Mert lehet egy újságnak bárki is a tulajdonosa, azt pontosan tudjuk, hogy a mi igazi „gazdánk” az olvasó.

Stier Gábor

Szomorú búcsú Eraszt Fandorintól

Borisz Akunyin húsz év után nemcsak világhírű regényhősét, hanem a kilencvenes években az orosz jövőről szőtt álmait is eltemeti.

Lakner Dávid

Lajcsika, ha te mindig játszol, miből éltek?

Inkey Alice Szőts Istvánról, Latinovits jókedvéről és Kosztolányi Dezső fekete pöttyös nyakkendőjéről.