Javul a magyarok iskolázottsága

Csókás Adrienn

2015. január 7., szerda 04:00

Magyarországon nyolcszorosára nőtt a diplomások aránya 1960 óta, a lakosság 12 százalékának azonban még általános iskolai végzettsége sincs – derül ki a Központi Statisztikai Hivatalnak a népesség iskolázottságát vizsgáló tanulmányából. A népszámlálási adatokat feldolgozó kiadvány szerint folyamatosan javul a lakosság iskolázottsága és az idegen nyelvet beszélők aránya. Kiderült ugyanakkor az is, hogy míg Budapesten minden harmadik ember diplomás, addig a leghátrányosabb helyzetű térségekben – így Nógrádban és Szabolcsban – a lakosság harmada csak a nyolcadik osztály elvégzéséig jut el.

Folyamatosan javult a magyar lakosság iskolai végzettsége az elmúlt fél évszázadban; míg öt évtizeddel ezelőtt a népesség 71 százaléka általános iskolánál alacsonyabb végzettségű volt, 2011-re ez az arány 12 százalékra mérséklődött – olvasható a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) iskolázottságot vizsgáló tanulmányában. Az elemzés szerint töretlenül nőtt az érettségit vagy ennél magasabb végzettséget szerzettek száma és aránya az elmúlt ötven év alatt: az érettségizettek aránya a vizsgált időszakban öt és félszeresére, a felsőfokú iskolai végzettségűeké pedig nyolcszorosára növekedett. Ezzel együtt még mindig vannak olyan hátrányos helyzetű térségek – Nógrád, illetve Szabolcs-Szatmár-Bereg megye –, ahol a harminc százalékot is eléri a mindössze nyolc osztályt végzettek hányada.

 

 

A legutóbbi mérés adatai szerint országosan a lakosság 15,5 százaléka diplomás, de óriásiak a területi eltérések. Az egyetemet vagy főiskolát végzettek többsége a fejlett ipari térségekben és a felsőoktatási intézmények környékén él, a legkevesebb felsőfokú végzettségű pedig a gazdaságilag elmaradottabb, aprófalvas jellegű, jellemzően mezőgazdasági termeléssel foglalkozó területeken. Az adatok szerint míg a fővárosban lakók 29 százalékának, a megyeszékhelyeken pedig átlagosan 25 százaléknak van felsőfokú végzettsége, addig a községekben ez az arány a 10 százalékot sem éri el. Országos összehasonlításban egyébként Nógrád megyében van a legkevesebb diplomás.

A népesség iskolai végzettségének javulását jelzi, hogy az elmúlt évtizedben minden korcsoportban csökkent azok aránya, akiknek alapfokú végzettségük sincs – emeli ki a tanulmány. E szerint a 2011. őszi népszámláláskor egymillió-négyszázharminckilencezer embernek volt felsőfokú oklevele Magyarországon, doktori fokozatot pedig tizenötezren szereztek.

Magyar Nemzet hírlevél

Legizgalmasabb cikkeink naponta egyszer az ön e-mail-fiókjában!

A feliratkozással beleegyezik abba, hogy a Magyar Nemzettől hírlevelet vagy cikkeinkről szóló üzenetet kapjon postafiókjába. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.

Ez az emailcím nem érvényes

Az elemzés rámutatott arra is, hogy végzettség nélkül szinte képtelenség elhelyezkedni: 2011-ben a csaknem négymillió foglalkoztatottnak mindössze fél százaléka (húszezer ember) volt olyan, aki általános iskolai bizonyítványt sem tudott felmutatni. A nyolc osztályt sikerrel elvégzőknek ezzel szemben már ötöde talált munkát, az érettségizetteknek több mint fele (54 százaléka) tudott elhelyezkedni, a diplomások körében pedig hetvenszázalékos foglalkoztatottságot mértek.

Kiderült az is, hogy az elmúlt három évtizedben a műszaki, ipari és építőipari jellegű képzések voltak a legnépszerűbbek a szakmunkások és a szakiskolát végzettek között, emellett növekvő tendenciát mutattak a szolgáltatási területek is (például turizmus és szórakoztatás, fodrászat és szépségápolás). Az oktatási és a mezőgazdasági végzettségűek arányában ugyanakkor csökkenést tapasztaltak az elemzők. A felsőfokú végzettségűek között a társadalomtudományok, gazdaság, jog, illetve az oktatás bizonyult a legkedveltebb szakterületnek.

A népesség iskolázottságának javulásával párhuzamosan emelkedett az idegen nyelvet beszélők száma és aránya is. A kilencvenes évek folyamán megduplázódott az anyanyelvükön kívül más nyelvet is beszélők hányada: Budapesten 17-ről 33 százalékra nőtt az arány, a megyékben pedig 7-ről 16 százalékra. A 2000-es években folytatódott, de már nem volt olyan számottevő a növekedés: 2011-re a főváros lakosságának 34, a megyékben élőknek nem egészen 19 százaléka nyilatkozott úgy, hogy legalább egy idegen nyelven képes kommunikálni, elsősorban angolul vagy németül.

Forrás: Magyar Nemzet

A szerkesztő ajánlja

Tölgyesi Gábor

Meggyógyítani a törött szárnyú lelkeket – interjú Vásáry Tamással

A zongoraművész, karmester Cziffra Györgyről, a zenén túli jótékonysági koncertjéről és a kalandos hangversenyekről.

Lázár Fruzsina

Mennyit ér ma egy emberélet?

Ismeretségen vagy a jó szerencsén múlik az életben maradás, ha valaki gyors egészségügyi ellátásra szorul?

Vég Márton

Maffiamódszerekkel dolgozhattak Tiborcz Istvánék

Az ellenzék szerint az Elios csalásgyanús pályázatai az utolsó szöget jelenthetik az Orbán-rendszer koporsójába.

Szabó Zsolt

Félig üres korsó: egyelőre nem lesz csendes a bulinegyed

Érvénytelen lett a helyi népszavazás a bulinegyedről, az egész VII. kerületben 43 520 ember szavazhatott. Riport.