Kegyszoborral a prostitúció ellen?

Lázár Fruzsina

Lázár Fruzsina

2017. július 7., péntek 18:18, frissítve: péntek 19:09

A szexmunka Magyarországon 1999 óta legális, ám mivel a törvényi szabályozás nem egyértelmű, az önkormányzatok furfangos módszerekkel próbálnak megszabadulni a területükön dolgozó prostituáltaktól. A rendőrök – különböző okokra hivatkozva – naponta akár többször is megbüntetik a lányokat. A bírói jogalkalmazás nem egységes, a büntetések mértéke többnyire az ítészek jó- vagy rosszindulatán múlik.

Az alig négyszáz méter hosszú Szabadkai út nem a főváros legvonzóbb helye. A ferencvárosi Gubacsi és Soroksári utat összekötő utca egyik oldalán romos gyárkerítés húzódik, a másikon ligetes, erdős terület. Első pillantásra úgy tűnik, itt a gyorsan áthaladó autósokon kívül senkinek sem lehet keresnivalója.

Micsoda tévedés.

Munk Veronika nemrég megjelent riportkötetében, a bremerhaveni vöröslámpás negyed magyar munkavállalóit bemutató Kéjutcában érzékletes képet fest erről a területről egyik interjúalanya, a korábban a Szabadkai úton is dolgozó Berta nyomán. Ez Budapest egyik úgynevezett nem védett övezete, vagyis olyan területe, ahol legálisan lehet szexmunkát végezni. Legalábbis elvileg. 

Szűz Mária-szobor és út menti keresztek

A hazai prostitúciós helyzet ma is felemásnak mondható. A döntéshozók 1999-ben szavazták meg a prostitúciós törvényt, abból kiindulva, hogy tiltás helyett észszerűbb biztonságos keretek között legalizálni a tevékenységet. Ám az elmélet és a gyakorlat ebben az esetben, úgy tűnik, másképp működik.

A törvény értelmében szexmunkát saját lakásban vagy olyan közterületen lehet végezni, amely nem minősül védett övezetnek, azaz meghatározott (néhány száz méteres) távolságra van közúttól, autóúttól, közintézményektől, személyforgalom célját szolgáló termináloktól, temetőktől, templomoktól és a vallásgyakorlásra rendelt más helyektől. A törvény ezenfelül feljogosítja az önkormányzatot arra, hogy türelmi zónát jelöljön ki (sőt, erre kötelezi is abban az esetben, ha a területén folyamatossá válik a prostitúció), valamint arra is, hogy a területén további védett övezeteket határozzon meg.

Magyar Nemzet hírlevél

Legizgalmasabb cikkeink naponta egyszer az ön e-mail-fiókjában!

A feliratkozással beleegyezik abba, hogy a Magyar Nemzettől hírlevelet vagy cikkeinkről szóló üzenetet kapjon postafiókjába. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.

Ez az emailcím nem érvényes
 
Szexmunkás a Lőrinci úton, a XVII. kerületben
 Google Maps
 

A szexmunkásoknak azonban a legtöbb helyen nem örülnek, az önkormányzatok – a törvény kiskapuit kihasználva – sajátos módon próbálnak megszabadulni a területükön legálisan dolgozó prostituáltaktól. Tavaly például a XVII. kerületi önkormányzat egy Szűz Máriát ábrázoló szobrot épített a Rákosmentét Nagytarcsával összekötő országúton, és arra hivatkozva, hogy ez vallásgyakorlásra rendelt hely, a szexmunkásokat kitiltották a területről.

– A prostitúciós törvény létezik is, meg nem is. Türelmi zónákat a mai napig nem jelöltek ki az önkormányzatok, és azzal kapcsolatban is értelmezési problémák vannak, hogy mi számít védett területnek. Vita tárgyát képezi például, hogy az út mentén felállított keresztek kegyhelynek számítanak-e vagy sem. Borai Ákos – a Belügyminisztérium korábbi jogi főosztályvezetője, a prostitúciós törvény fogalmazójának egyike – szerint a kereszt úti ikon, nem vallásgyakorlásra rendelt hely, ám a bírói gyakorlat mást mutat – fejti ki Makó Klaudia, a Szexmunkások Érdekvédelmi Egyesületének (SZEXE) jogásza.

Nem csak a keresztekre hivatkozva szokták elzavarni a szexmunkásokat. Szintén a XVII. kerületi önkormányzat régebben egy gazos, használaton kívüli területet nyilvánított temetőnek, pedig ott csupán egyetlen ember nyugszik, akit hetven évvel ezelőtt kísértek utolsó útjára. Debrecenben pedig vasúti terminálnak minősítettek egy olyan megállót, ahol jegypénztár nem üzemelt, és főút sem volt a közelben. A IX. kerületi Szabadkai útról – pedig az nem védett övezet – rendszeresen viszik be a rendőrök a szexmunkásokat, arra hivatkozva, hogy 10-15 méterrel odébb álltak, mint szabadna.

– Az ORFK utasítása szerint a rendőröknek GPS-szel pontosan ki kell mérniük, hogy hol állt a szexmunkás. Nem szokták. A bíróságon indítványozni szoktuk, hogy csatolják ezeket a dokumentumokat. Van olyan bíró, aki bekéri az iratokat, más meg azt mondja, hogy neki elég az, ha két rendőr tanúsítja, hogy rossz helyen állt a szexmunkás, és ez alapján szabja ki a büntetést – mondja az ügyvédnő.

A védett övezetek határának megállapítása, illetve a szexmunkások ellen indult szabálysértési eljárások kapcsán a rendőrséget is megkerestük emailben, de mindeddig nem érkezett válasz a kérdéseinkre.

Fojtogatók, kunsztok és hatalmas bírságok

A szexmunkások helyzete azóta romlott jelentősen, mióta a rendőrök is kiszabhatnak helyszíni bírságot, egyebek mellett prostitúcióval kapcsolatos szabálysértésekért. (Korábban ezeket az ügyeket bíróság előtt, védőügyvéd jelenlétében kellett tisztázni. És fellebbezésre is volt lehetőség.) A 2012-ben érvénybe lépett törvény értelmében a bírság maximális összege 300 ezer forint lehet, ám 450 ezerre is felmehet, ha visszaeső az elkövető. És hogy mi számít szabálysértésnek? Zsanett szerint, akivel a Szexmunkások Érdekvédelmi Egyesületének Andrássy úti irodájában találkozom, szinte minden. Zsanett harmincéves, tizenegy éve dolgozik szexmunkásként, végzettsége szerint bolti eladó, a vidéken élő családja most is úgy tudja, hogy egy fővárosi üzletben dolgozik. Albérletben lakik, az óvodás kisfiát egyedül neveli, keresetéből a vidéken élő rokonait is segíti. Nem messze Budapest határától, egy mellékútnál dolgozik néhány másik lánnyal együtt.

– Reggel kilenckor indulok, fél tizenegykor már kint állok, este hétig, nyolcig tart a munka. A kisfiamat a nagynéném hozza el az óvodából – meséli.

Régebben jól megélt a szexmunkából, most már egyre kevésbé. Árat nyolc éve nem emelt. Egyszer megpróbálta, de akkor még a visszajáró vendégei is elmaradtak. Az ok szerinte az, hogy egyre több a szexmunkás, és a fiatalabbak mindent „bevállalnak”, azt is, amihez neki nincs gyomra. Már többször előfordult, hogy megverték, kirabolták, de olyan is volt, hogy ki kellett menekíteniük a kolléganőjét a bozótosból, akit a kuncsaft fojtogatott. Hiába hívtak rendőrt, még a bántalmazó rendszámát sem volt hajlandó felírni.

 
Zsanett
Fotó: Végh László / Magyar Nemzet
 

– Annyit mondott, hogy nem kell kiállni az utcára, akkor ez nem fog megtörténni – magyarázza. Zsanettet sokszor bevitték a rendőrök, volt, hogy csütörtöktől hétfőig ült őrizetben.

– Mindig találnak rá okot, hogy megbírságoljanak, például szemetelésért, pedig sosem szemetelünk. A legújabb, hogy kitesznek az útra egy keresztet, és akkor az már védett övezetnek számít, háromszáz méterrel odébb kell menni. Régebben 50 ezer forintos csekkeket adtak, mostanában már 150 ezer körül alakul a limitem, mert régi motoros vagyok a szakmában, szerintük nekem ennyi jár. Az is előfordult, hogy olyan rendőr tanúskodott ellenem a bíróságon, akit korábban sosem láttam. A bíró persze a rendőrnek hitt.

És bár aki a kiskorú gyerekét egyedül neveli, azt a törvény értelmében nem lehet előzetes letartóztatásba helyezni, a szexmunkások általában meg sem merik mondani, hogy gyermekük van, mert azzal fenyegetik őket a rendőrök, hogy a gyámügy majd elveszi tőlük – tudom meg Zsanettől. Pedig a gyámhatóság – ezt az ombudsman és az Emmi államtitkára is megerősítette – pusztán amiatt, hogy a szülő szexmunkával foglalkozik, nem indíthat eljárást.

– Nemcsak olyan ürügyekkel bírságolják meg, vagy viszik be a rendőrök a szexmunkásokat, hogy rossz helyen álltak, vagy szemeteltek, hanem kihívó öltözék viselése miatt, vagy a közlekedési szabályok megsértéséért is. Nemrég per is lett abból, hogy a rendőrök zaklató jellegű felajánlkozás miatt feljelentették a szexmunkásokat, pedig ott, ahol álltak, 80 kilométeres sebességgel közlekedhetnek az autók. Hogy lehet valakit zaklatni, aki nyolcvannal megy? Aki pedig megáll, az önszántából áll meg – fejti ki Földi Ágnes, a SZEXE elnöke.

Gyakran előfordul, hogy néhány hónap alatt több millió forint bírságot gyűjtenek össze a szexmunkások. Ha nem fizetik be, akkor vagy „eltűnnek” két évre, és ezalatt a szabálysértés elévül, vagy pedig a bíróság elzárásra változtatja a pénzbírságot.

– A fotón látható szexmunkás fiatalember (talán nem köztudott, de a szexmunkások között férfiak is vannak) éppen Baracskán ül, napi ötezer forintért számítják be neki a több százezer forintos bírságot, miközben az adófizetőknek napi 8-9 ezer forintba kerül mindez – mutat egy, az iroda falán lógó képre Földi Ágnes. – 2012-ben, amikor életbe lépett a törvény, hatszor annyi, a szexmunkásokat érintő szabálysértési eljárás indult, mint egy évvel korábban. Ugyanebben az évben összesítve több mint egymilliárd forintnyi helyszíni bírságot szabtak ki prostituáltakra. A rendőrök általában azzal fenyegetik a szexmunkásokat, hogy ha nem veszik át a csekket, akkor 72 órára őrizetbe veszik őket, ám, ha átveszik, azzal elismerik, hogy szabálysértést követtek el, és egyúttal a fellebbezés jogáról is lemondanak. Nem véletlen, hogy Magyarországon a rendőr az utolsó, akitől a szexmunkás segítséget kér, ha bajba kerül. Sokszor perelünk, majdnem mindig veszítünk. A rendőr szava áll a szexmunkás szava ellenében, szinte soha nem hisznek nekünk – teszi hozzá az elnök.

„Imádkozhatsz, hogy a főbérlő ne jelentsen fel”

Bár egyes vélemények szerint az utcai munka jövedelmezőbb (ugyanis a lányok állandóan szem előtt vannak, így az is kedvet kap az intim együttlétre, aki nem ezzel a céllal indult el otthonról), a szexmunkások többsége lakásban dolgozik, a szolgáltatásait az interneten hirdeti. A rendőrséggel általában ritkábban találkoznak, mint az utcán dolgozó kollégáik, ám nekik sincs könnyű dolguk, ha be akarják tartani a törvényeket.

Erika telefonszámát az egyesületben kapom meg. Szívesen nyilatkozik. Úgy érzi, hogy nincs mit szégyellnie, szégyellje magát az az ország, amelyik hagyta, hogy ő ide jusson. Erika a negyvenes évei végén jár, hat éve szexmunkás, egy ismert szexpartnerkereső oldalon hirdeti a szolgáltatásait. Korábban húsz évig dolgozott a vendéglátásban, jól éltek a férjével, aki szintén vendéglátós volt. Aztán a férje meghalt, a munkahelye pedig egyik napról a másikra megszűnt. A negyvenes évei elején járt, amikor egyedül maradt a gyermekével társ, munka és pénz nélkül.

– Hónapokon keresztül kerestem állást, legalább száz helyre küldtem el az önéletrajzomat, ám hiába beszélek két idegen nyelvet, hiába rendelkezem nagy szakmai tapasztalattal, a legtöbb helyről azzal utasítottak el, hogy kizárólag 35 éven aluliak jelentkezését várják – mondja. Amikor már nem volt mit enniük, és a fűtést is kikapcsolták, feladott egy hirdetést az egyik szexpartnerkereső oldalon.

– Sokan azt hiszik, hogy a szexmunkából gyorsan meg lehet gazdagodni, pedig egyáltalán nem ez a helyzet. Először is lakást kell bérelni, mert otthon – főleg, ha gyereke van – nyilván nem dolgozik az ember. Az első részlet, egy hónap plusz két havi kaució, minimum 300 ezer forint. És imádkozhatsz, hogy a szomszédok vagy a főbérlő ne jelentsen fel – meséli.

Erika a vállalkozói igazolványt kiváltotta, a kötelező egészségügyi vizsgálatot rendszeresen elvégezteti. (A vizsgálat az öt leggyakoribb nemi betegséget szűri ki, háromhavonta kell megismételni.) A családjában, a baráti körében mindenki tudja, hogy miből él, sajnálják őt, de senki nem tud neki segíteni, sőt még ő támogatja a hozzátartozóit. A legjobb időszakban 8-900 ezer forintot keresett havonta, de akkor éjjel-nappal dolgozott, vidékre is elment, szállodákba járt. Most már jóval kevesebb pénz jön össze, ennek szerinte az az oka, hogy túlkínálat van, ezért a szexmunkások egyre lejjebb viszik az árakat. Erika nemrég úgy döntött, hogy végleg abbahagyja a szexmunkát. Kitanulta a masszőr szakmát, már van néhány ígéretes állásajánlata.

Erika még nem került összeütközésbe a törvénnyel, ám ez inkább csak a szerencsének köszönhető. Ugyanis Magyarországon a szexmunkások – a vállalkozók közül egyedüliként – nem bérelhetnek ingatlant a tevékenységükhöz.

– Ez a törvény nemcsak diszkriminál, hanem az ágazat kifehérítése ellen is hat. A lakás tulajdonosa akár három év szabadságvesztést is kaphat azért, ha kiderül, hogy a tudtával végeznek szexmunkát a lakásában, ennek ellenére a szexmunkások többsége bérelt lakásban dolgozik. Bűncselekménynek számít az is, ha valaki anyagi eszközöket szolgáltat a szexmunkásnak, de hogy mi számít anyagi eszköznek, azt sehol nem írták le pontosan. A szexmunkás kizárólag egyéni vállalkozóként dolgozhat, azaz munkavállalóként és társas vállalkozási formában sem, mert az már bordélyház-üzemeltetésnek számítana. Ám a vonatkozó ítéletek alapján azt látom, hogy a bírói gyakorlat sem tudja pontosan meghatározni, hogy mi a bordélyház, ahogy azt sem, mi a kitartottság vagy a kerítés – mondja Makó Klaudia.

„Volt, aki sírva hívott fel, hogy most azonnal szexmunkás akar lenni”

A SZEXE felmérései szerint a szexmunkások túlnyomó többsége a gyermekét vagy gyermekeit egyedül nevelő nők közül kerül ki. Földi Ágnes szerint nincs miért csodálkozni, az albérletben élő, egyedülálló nők, egy-két gyerekkel, sok esetben nem tudnak megélni a fizetésükből.

 
Földi Ágnes, a SZEXE elnöke
Fotó: Végh László / Magyar Nemzet
 

– A gazdasági válság idején rengeteg olyan 40 év feletti nő kezdett szexmunkásként dolgozni, aki elveszítette az állását, közben pedig fizetnie kellett a devizahitelt. Volt, aki sírva hívott fel minket kora reggel, hogy most azonnal szexmunkás szeretne lenni, mert délután már nem tud enni adni a gyerekeinek. Munkát persze nem közvetíthetünk, mert az törvénybe ütközik, de adtunk neki kétezer forintot.

Makó Klaudia szerint az államnak a szexualitáshoz való viszonya egyik oldalról sem megfelelő.

– Ha valaki önszántából végez szexmunkát, abba beleszól, jogtalanul büntetgeti, viszont a szexuális erőszak áldozatainak nem tud igazságot szolgáltatni. Sokan éppen a hatóságok hozzáállása miatt állnak el a feljelentéstől – fejti ki. Az ügyvédnő szerint változtatni kellene a prostitúciós törvényen, a szabálysértési jog nagy hiányossága pedig az, hogy nincs lehetőség a felülvizsgálatra. A jogalkalmazás nem egységes, ha elindul egy ügy, nem lehet tudni, hogy mi lesz a vége. – Amikor Boraiék a prostitúciós törvényt megfogalmazták, az volt a fő cél, hogy mivel a prostitúciót eltüntetni lehetetlen, inkább biztonságos keretet kell adni a tevékenységnek. Sajnos, ez a mai napig nem sikerült – véli a SZEXE ügyvédje.

A szerkesztő ajánlja

Stier Gábor

Nyugat-Európa a csecsen maffia szorításában

Két évtizede Európa még keblére ölelte a szabadságukért küzdő csecseneket. Azóta változott a róluk alkotott kép.

B. Kovács Gergely

A készülő harang olyan, mint egy matrjoskababa

Ahol tojásból, cukorból, mosott agyagból és emberi hajból készül a köpeny – az ország egyetlen öntödéjében jártunk.

Pintér Bence

„A rendszerváltás ígérgető politikusjelöltjei tudatlanok vagy demagógok voltak”

Romsics Ignác Mária Terézia átértékeléséről, a konstruktív mítoszrombolásról és a történész feladatáról. Interjú.