Kiesik az ajtó, az ablak: ezen nem segít a csok

2018. február 13., kedd 09:09, frissítve: kedd 15:05

Senki nem tudja megmondani a Csongrád megyei Ruzsán, hol lehet nagyjából a tanya, amelyet keresünk. Nem csoda, mert szinte átérünk a szomszéd faluba, Üllésre, mire hosszas kanyargás és zötykölődés után előbukkan a bezárt élelmiszerbolt, amelynek alapján tájékozódnunk kellene.

Turcsik Dánielné Katus Erika és a férje 2003-ban vették a tanyát szocpolból. Egy másik, villany nélküli tanyáról költöztek ide; akkor ez nagy előrelépésnek számított. Aztán a férfi inni kezdett. A felesége szerint azért, mert a szomszédok hordták neki az italt. Most a gyermekei ellen elkövetett erőszakos bűncselekmények miatt ül börtönben, legkorábban két év múlva szabadulhat. Katus Erika azóta elvált tőle, egyedül gondoskodik a családról. A gyerekek mind tanulnak, a nagyobbak szakiskolában, hárman már a saját lábukra álltak, dolgoznak. Ezen a környéken nem egyszerű munkát szerezni, de ha van, Erika örömmel megy. A mezőgazdaságba például, vagy akár étterembe kisegítőnek, mosogatónak. Ha épp nincs munkája, akkor 195 ezer forintból élnek. Ennyi támogatás jár a kiskorú gyermekek után. Erikáék mindent megpróbálnak, hogy talpon maradjanak: nyáron dolgoznak a gyerekek is, van konyhakert, baromfiudvar. De a nagyobb kiadások így is problémát jelentenek. Karácsonykor évek óta cipődoboz-ajándékokat kér a baptistáktól, mert ajándékra nem telne. De sokkal nagyobb baj, hogy lassan a tanya is megadja magát az időnek.

 
Erikáék mindent megpróbálnak, hogy talpon maradjanak: nyáron dolgoznak a gyerekek is, van konyhakert, baromfiudvar
Fotó: Nagy Béla / Magyar Nemzet
 

A nyílászárók nagyon rossz állapotban vannak, ősszel pedig azzal szembesült a család, hogy szétesett a bejárati ajtó, és nem tudják kicserélni. „Százezer forintért akartak ajtót csinálni, nem volt annyi pénzünk” – meséli Erika. Egy szobaajtót vettek le végül, azzal pótolták a hiányt. Az ajtó azért nem bírta tovább, mert már eleve nem is volt a keretbe illő szabvány. Azután került ide, hogy 2006-ban tűz ütött ki a tanyán. A gyerekek parazsat ejtettek a padlószőnyegre a fatüzeléses kályhából. A várandós Erika alig tudott kimenekülni. Az egyik szoba teljesen tönkrement, a tetőt nem sikerült helyreállítani, ma is ki van égve. Jön fel a csempe, reped a fal. Eladták volna már, de Erika volt férje – „a volt apjuk”, ahogy ő nevezi – nem egyezett bele.

„Egy gyermekem Londonban dolgozik a párjával, a másik itthon egy étteremben. Van egy lányom, aki pincér. Két fiam Szegeden a kollégiumban van, szakiskolákban, hárman még a helyi iskolában” – sorolja Erika. Egy 22 éves lánya is van otthon. Neki van egy egyéves kisfia, Erika unokája. Óvodába már csak a legkisebb fia, Zalán jár, aki autista. Nem tud beszélni, és nem szobatiszta, bár amióta Szegedre jár az autistaóvodába, tudják fejleszteni. A tanyagondnok hordja be a városba a gyereket. „Ezzel tudtak segíteni, azért is tudtam elmenni dolgozni. Ha nekem kellene hozni-vinni, az egész nap rámenne, messze van” – mondja Erika, aki sokat szaladgált lakás után. Egy önkormányzati otthonnak örült volna a legjobban; Ruzsán és a környékbeli falvakban is érdeklődött, de eddig nem járt sikerrel.

Az utóbbi időben egy étteremben volt konyhai kisegítő, 115 ezret kapott kézhez, de nemrég elbocsátották. Azt mondja, azért, mert táppénzre ment négy napra, a legkisebb fia lett beteg.
„Meg is mondták, hogy ezért küldik el?” 
„Meg, persze. Mondták, hogy ilyen nincs, hogy elmegyek táppénzre a gyerekemmel” – válaszolja. Amíg nem talál új munkát, havi 195 ezer forintból élnek, ennyi támogatást kap a gyerekek után.

Magyar Nemzet hírlevél

Legizgalmasabb cikkeink naponta egyszer az ön e-mail-fiókjában!

A feliratkozással beleegyezik abba, hogy a Magyar Nemzettől hírlevelet vagy cikkeinkről szóló üzenetet kapjon postafiókjába. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.

Ez az emailcím nem érvényes

A 2006-os tűzeset után úgy-ahogy rendbe tették a házat, az állapota mégis egyre romlik.  „Bent voltam a bankban, hátha felvehetném a csokot, de azt mondták, hogy 2,2 milliót vehetek fel, és 30 százalék önerő kell” – meséli Erika. A tízmilliós csokot biztosan nem vehetik fel, mert az csak új építésű lakásra használható. Ennyiért viszont új építésű lakást nem lehet kapni, és Erika sokakhoz hasonlóan nem tud önerőt felmutatni. Még annyit sem, amennyiből egy ajtót megcsinálnak. Tízmillióból házat építeni sem lehet. Amúgy sem fenyegeti Turcsiknét az, hogy véletlenül megkapja: ahhoz, hogy felvehesse, két év folyamatos munkaviszonyt kellene felmutatnia. Itt, a Szeged melletti tanyákon nem biztos, hogy sokan tudnak ilyet felmutatni.

Használtan már 7-8 millióból is nagyon szép házat lehetne venni Rúzsán, de az erre a célra igényelhető csok ennél jóval szerényebb: legfeljebb 2,7 millió forintos támogatás vehető fel. Ruzsán egy komfort nélküli, felújítandó tanyát is 3,2 millióért hirdetnek. A hirdetés végén azt írja a hirdető: „Csok igénybe vehető.”

 
Amíg nem talál új munkát, havi 195 ezer forintból élnek, ennyi támogatást kap a gyerekek után
Fotó: Nagy Béla / Magyar Nemzet
 

A lakhatással foglalkozó civil szervezet, a Habitat for Humanity szakpolitikai menedzsere szerint ilyen esetekben az önkormányzat a legkézenfekvőbb lehetőség egy családnak. – Rendkívüli élethelyzetben adhatnak egyszeri támogatást, illetve lakhatási támogatást is. Utóbbit viszont csak jellemzően rezsi vagy bérleti díj kifizetésére, felújítási munkákra nem – mondja lapunknak Kováts Bence. A korábbi lakásfenntartási támogatás megszűnt 2015-ben, helyette most olyan keretet kapnak az önkormányzatok, amelyet szociális célokra költhetnek el; nemcsak lakhatásra, hanem más szociális célra is fordíthatják – teszi hozzá a szakember. Tapasztalataik szerint sokszor nincs meghatározva, hogy milyen feltételekkel adnak támogatást az önkormányzatok, így az odaítélés is szubjektív lehet (erről kutatást is végzett a civil szervezet).

Lakásfelújításra jóval kevesebb támogatás érhető ma el Magyarországon, mint ingatlanvásárlásra, és ezek a szűkös támogatási keretek is többnyire csak önerő felmutatásával igényelhetők. Kováts Bence szerint érdemes azt is mérlegelni, hogy megéri-e a lakásfelújítást támogatni egy olyan vidéken, ahol esetleg tartósan nincs munkája az ingatlantulajdonosoknak. „Megoldás lehetne az is, hogy az állam szociális bérlakást biztosít olyan helyen, ahol több munkalehetőség van. Ez – bár a családok számára nehézségekkel járhat – az államnak hosszú távon kevésbé költséges, mint helyben segíteni” – mondja a szakpolitikai menedzser.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2018.02.13.

A szerkesztő ajánlja

Molnár Csaba

176 millió kamera kereszttüzében: a kínai Nagy Testvér mindenkire odafigyel

Az, ami Orwell idejében még disztópiának tűnt, a mindent látó kamerának hála szép lassan valósággá válik.

Pethő Tibor

1938. augusztus 25. – 2018. április 11.

Elhallgatni nem fogunk. Várunk, reménykedünk, imádkozunk. Mert lehet egy újságnak bárki is a tulajdonosa, azt pontosan tudjuk, hogy a mi igazi „gazdánk” az olvasó.

Stier Gábor

Szomorú búcsú Eraszt Fandorintól

Borisz Akunyin húsz év után nemcsak világhírű regényhősét, hanem a kilencvenes években az orosz jövőről szőtt álmait is eltemeti.

Lakner Dávid

Lajcsika, ha te mindig játszol, miből éltek?

Inkey Alice Szőts Istvánról, Latinovits jókedvéről és Kosztolányi Dezső fekete pöttyös nyakkendőjéről.