Kolompár Orbán: Nem szívesen lennék Farkas Flórián helyében

Börtönbüntetése után visszatér a politikába Kolompár Orbán, aki távol tartaná magát a jobb- és a baloldaltól is

Horváth Csaba László

Horváth Csaba László

2017. december 1., péntek 10:00, frissítve: péntek 12:05

– A napokban írta meg a Romnet portál, hogy visszatér a politikába. Ön már bizonyított e téren, ennek eredményeként 2013-ban egy év tíz hónap börtönbüntetésre ítélte a bíróság jogosulatlan gazdasági előny megszerzése és az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek megsértése miatt. A politikában fontos a bizalom, mit gondol, lehet önnek hinni?
– Ez ki fog derülni. Fontos kérdés, a roma társadalom hogyan gondolkodik a velem szemben hozott bíró ítéletről. Amikor a börtönben ültem, sokat gondolkodtam azon, hogyan kerültem oda, hiszen az első- és másodfokú bíróság, valamint a Kúria ítélete is megállapította, hogy az én ügyemben nem történt károkozás, és nem voltak károsultak. (Az ítélet szerint 109 millió forint uniós pénzt és 36 millió forint hazai forrást szerzett meg jogosulatlanul a Kiskunmajsai Cigány Érdekképviseleti Szervezet és partnerszervezeteik – a szerk.)

– Vagyis ártatlannak tartja magát?
– Az én álláspontom nem változott. Szerintem ez egy koncepciós eljárás volt. Úgy gondolom, hogy Gyurcsány Ferenc volt szocialista miniszterelnök 2006-os őszödi beszéde után 2010-ig egyfajta politikai leszámolás zajlott, amelynek én is áldozatul estem. Nekem nincs miért szégyenkeznem, és az a bírósági ítéletekből is látszik, hogy az én kezeim közt egy forint sem tűnt el.

– Ön politikai leszámolást emleget, arra ugyanakkor nem válaszolt, hogy ártatlannak tartja-e magát.
– Azt nyilvánvalóan nem tagadom, hogy vétettünk szakmai hibákat. De nemcsak én állítom azt, hogy nem tűnt el egyetlen forint sem az általam vezetett szervezettől, hanem a már említett három bíróság is. Ebből következik az, hogy amit a sajtó velem kapcsolatban megírt, nevezetesen, hogy Kolompár Orbán 200-300 millió forintot lopott, nem fedte a valóságot.

– Mire számít? Mi a célja azzal, hogy visszatér a politikába néhány hónappal a 2018-as választás előtt?
– Azóta, hogy 2011-ben átadtam az Országos Cigány Önkormányzat vezetői posztját Farkas Flóriánnak, és az általa vezetett Lungo Drom kétharmados többséget szerzett az újonnan megalakuló Országos Roma Önkormányzatban, azt lehetett látni, hogy romaügyekben senki nem mert megszólalni. Úgy vélem, a cigány társadalom képviselet tekintetében magára maradt. Nincs hangjuk, arcuk, képviseletük, ezért úgy döntöttem, a régi énemhez visszatérve megpróbálom a cigányság érdekeit megfelelő szakmai és politikai keretek között képviselni. Ebben a mögöttem felsorakozott régi és új munkatársaim segítenek.

– Önt korábban a Fidesz és az MSZP is méltatlannak találta a cigány emberek bizalmára. Mit gondol, van esélye újra érvényesülni a politikában?
– Én valójában sosem távoztam a politikából. Az más kérdés, hogy bizonyos politikai csoportok a saját érdekeiknek megfelelően egy kis időre kiiktattak. Én mindig a cigányság szükségleteire építettem a politikámat, és nem jobb- vagy baloldalisághoz kötöttem azt. Távol kívánok maradni a jövőben is a politikai oldalaktól.

– A Farkas Flórián vezette Lungo Drom és a Fidesz-kormány erős szövetségesek, Farkas Flórián miniszterelnöki biztos pedig a minap a sikereiről számolt be a kormánysajtóban, s azt mondta, hogy a cigányság csak a Fideszre hajlandó szavazni. Mit gondolt, igaza van?
– Ha cinikus lennék, azt mondanám: ugyan már! Én úgy látom, hogy a kormányzó párt saját szavazótáborának egyben tartásáért kötött szövetséget Farkas Flóriánnal és a Lungo Drommal. Figyelemre méltó, hogy a Fidesz többször is elengedte Farkas Flórián kezét. Kezdve azzal, hogy Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere vizsgálatot rendelt el a botrányos Híd a munka világába felzárkóztatási program miatt, egészen addig, amikor Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter azt mondta Farkas Flóriánról, hogy mehet a lecsóba. De aztán megváltozott a Fidesz álláspontja, ugyanis Magyarországon egy átlag magyar zsebében kinyílik a bicska, ha azt hallja, hogy egy cigány ember valakit meglopott. A Fidesz ezzel a szövetséggel meg akarta nyugtatni a saját szavazóbázisát, ugyanis a Farkas-féle ketyegő bomba akár a Fidesz bukását is maga után vonhatná.

– Úgy gondolja, hogy Farkas Flórián bajba kerülhet a választás után?
– Nem szívesen lennék a helyében. Szerintem az ő támogatottsága a Fideszen belül a választásig tart. Azt gondolom, annak oka van, hogy várhatóan csak a választás után ér véget az a nyomozás, ami a Híd a munka világába program pénzei miatt zajlik. Ugyanakkor az sem mellékes, hogy mindeddig egyetlen olyan konkrétum vagy dokumentum nem került nyilvánosságra, amely alátámasztotta volna Farkas Flórián érintettségét, bűnösségét.

 
Fotó: Béres Attila / Magyar Nemzet
 

– Ez viszont nem igaz, hiszen az Országos Roma Önkormányzat elnökeként ő írta alá a felzárkóztatási programban kötött szerződések többségét, amelyek során nem arra költöttek el 1,6 milliárd forintot, amire kellett volna.
– Ez nem jelenti azt, hogy ő bűncselekményt követett volna el, ugyanis az igazságszolgáltatás részéről mindeddig semmilyen állásfoglalás nem született. Annak idején én is aláírtam számtalan szerződést, és nem követtem el vele bűncselekményt.

– De hát önt börtönbüntetésre ítélték.
– Igen, elítéltek. Meglepő módon.

– Ha már szóba került Farkas Flórián, sok a hasonlóság kettejük között, mindketten vezették az Országos Roma Önkormányzatot, mindkettejüket többször is elítélte a bíróság, önt például orvhalászatért és garázdaságért is. Nagy különbség, hogy ön börtönbe is vonult, Farkas Flórián viszont köztársasági elnöki kegyelmet kapott. Ön is számított arra, hogy amnesztiát kap?
– Nem. Én arra számítottam, hogy az igazságszolgáltatás pártatlanul fog tudni ítéletet hozni. Az fordul a köztársasági elnökhöz kegyelemért, aki tudja, hogy bűnös. Én nem fordulhattam, mert tudtam, hogy nem követtem el azokat a cselekményeket, amiket a terhemre róttak.

– Mit gondol, Farkas Flórián miért kapott kegyelmet?
– Mert az akkori szocialista-liberális kormánynak ez volt az érdeke.

– Nem ez az egyetlen hasonlóság önök között. Ön körülbelül 145 millió forintnyi, főként uniós támogatással, Farkas Flórián pedig 1,6 milliárd forinttal nem tudott elszámolni. Ő mégis érinthetetlennek tűnik. Mit gondol, ezek alapján ön valamit rosszul csinált?
– Erre azt tudom mondani, hogy az általam vezetett szervezet sosem kapott ennyi pénzt. Tehát nem is kellett ezzel az összeggel elszámolni.

– Lényegében ketten uralták a cigányság politikai érdekeinek érvényesítését. Mi a véleménye, Farkas Flórián vagy az ön romafelzárkóztatási stratégiája, politikája volt sikeresebb?
– Úgy látom, hogy az elmúlt hét évben, tehát Farkas Flórán roma önkormányzati elnöksége és jelenlegi miniszterelnöki biztosi posztja idején nem volt romapolitika. Az én időmben próbáltunk a salakos pályáról füves pályára átlépni. Igaz, sok olyan dolog történt, amely a politikai pártok körében nem volt népszerű. Nem volt professzionális a politikánk, Farkas vezetése alatt viszont semmi sincs. Véleményem szerint ez az ő simulékony magatartásának köszönhető. Továbbá szerintem az őt érintő nyomozás – ha tényleg van ilyen – az nem a roma társadalom, hanem a Fidesz belügye.

– Visszatérve az ambícióira, korábban Gyurcsány Ferenc volt szocialista miniszterelnökkel ápolt jó viszonyt a nyilvánosság előtt, aki jelenleg a Demokratikus Koalíció elnöke. Mit gondol, elképzelhető önök között az együttműködés? Esetleg felvették már a kapcsolatot?
– Én legalább tíz éve nem találkoztam Gyurcsány Ferenccel, és ezt nem is bánom. A volt miniszterelnök magára hagyta az embereit az árok szélén, s jött valaki, aki aztán belökte őket oda. Gyurcsány Ferenc az őszödi beszéd után nem volt következetes, és nem állt ki úgy az embereiért, mint ahogyan most a Fidesz kiáll Farkas Flóriánért. Tehát nem áll szándékomban a Demokratikus Koalícióval kapcsolatba lépni.

– Ezek szerint ön üdvözli, hogy a Fidesz kiáll Farkas Flóriánért?
– Igen, üdvözlöm. Tetszik nekem ez a stílus. Ez az önzetlen politikai bizalom, ami az elmúlt húsz évben nem jellemezte a pártokat.

Egy év tíz hónap

Kolompár Orbán Kiskunmajsán született 1963-ban. Politikusi pályafutása – saját elmondása alapján – 1991-ben kezdődött. 1994-ben a helyi kisebbségi önkormányzat elnökévé választották, tagja volt Kiskunmajsa város önkormányzatának is, ahol a vagyongazdálkodási bizottságot vezette. 2003-tól az Országos Cigány Önkormányzat elnökeként tevékenykedett. Az önkormányzatban a napi operatív teendőket látta el. 2005-ben többek között alapítója volt a Magyarországi Cigányszervezetek Fóruma – Roma Összefogás Pártnak, amely elindult a 2006-os parlamenti választáson, de csak néhány százalékot ért el, az Országgyűlésbe nem jutott be. 2013-ban jogerősen egy év tíz hónap börtönbüntetésre ítélték a Kiskunmajsai Roma Érdekképviseleti Szervezet vezetőjeként jogosulatlan gazdasági előny megszerzése és az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek megsértése miatt. (MN)

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2017.12.01.

A szerkesztő ajánlja

Szabó Zsolt

Tarlós István úgy látja, nem feltétlenül kell a mobil gát a Rómaira

Budapest főpolgármestere szerint rendben van a 3-as metró felújítása, és kitart a Fidesz támogatása mellett. Interjú.

Tompos Ádám, Schuszter Csaba

Hazánk riasztó mértékű kettéosztottságáról mesél országszerte a tűzifa

A politikusok tulajdonképpen azzal büszkélkednek, hogy a hozzájuk tartozó falvakban mennyi szegény ember él.

Hutter Marianna

Az első Orbán-kormány jelölte Zaid Naffát a tiszteletbeli konzuli posztra

A jordán üzletember már abban az időszakban is elbukott a magyar állampolgársághoz szükséges nemzetbiztonsági átvilágításon.