Korlátozná az analfabéták szavazását a Jobbik, a Fidesz elitizmust emleget

MN

2017. augusztus 3., csütörtök 13:08, frissítve: csütörtök 13:18

A szavazatvásárlás visszaszorítása érdekében alapfokú iskolai végzettséghez kötné a választójog gyakorlását a Jobbik, vagyis megvonná a szavazati jogot az írni-olvasni nem tudóktól – írta saját Facebook-oldalán Dúró Dóra, a párt alelnöke. Szerinte ugyanis az elmúlt évtizedekben bevett gyakorlat volt, hogy az alacsony iskolázottságú emberek szavazatait megvásárolták, ami ellentétes a demokratikus normákkal.

A választójog korlátozása Dúró szerint nem idegen a magyar jogrendszertől, hiszen például jogosítványt sem lehet szerezni általános iskolai végzettség nélkül. „Az ország vezetésébe való beleszóláshoz pedig ugyanúgy elvárható az alapfokú iskolai végzettség” – írta a képviselő, aki szerint a választójog most sem korlátlan, hiszen például a kiskorúak, sem szavazhatnak, még akkor sem, ha tizennyolc éves koruk előtt már dolgoznak.

A kormánypártok részéről Hollik István KDNP-s képviselő reagált, aki szerint a Jobbik több tízezer embertől vonná el az egyik legalapvetőbb állampolgári jogot, illetve „megszégyenítené, kirekesztené a kevésbé iskolázottakat”. ,„Aki nem végezte el az általános iskolát, az a Jobbik számára tulajdonképpen nem is létezik” – mondta az MTI tudósítása szerint Hollik, aki még hozzátette azt is:

Ez az elitista elképzelés még az SZDSZ-t is megszégyeníti.

Korábban a kormánypártoktól sem volt idegen az az ötlet, hogy adminisztratív eszközökkel korlátozzák a választójog gyakorlását, pont erről szólt az előzetes választói regisztráció. Ezt 2012-ben fogadták el, szakítva a korábbi gyakorlattal, amely szerint a választói névjegyzéket automatikusan, a népesség-nyilvántartás alapján állítják össze. A regisztráció végül az Alkotmánybíróságon vérzett el: Áder János köztársasági elnök kezdeményezésére a testület úgy találta, hogy a regisztráció korlátozza a választójogot.

A regisztrációról szóló vitában ugyanakkor a kormánypárti politikusok is nagyon hasonló érveket vetettek be, mint most a Jobbik. Kósa Lajos, a Fidesz mai frakcióvezetője például egy, a Bibó István Szakkollégium által szervezett vitán azt mondta: több választáson is az utolsó pillanatban döntő, kétes módon választásra bírt, politikailag nem tudatos szavazók döntöttek az ország sorsáról.

Magyar Nemzet hírlevél

Legizgalmasabb cikkeink naponta egyszer az ön e-mail-fiókjában!

A feliratkozással beleegyezik abba, hogy a Magyar Nemzettől hírlevelet vagy cikkeinkről szóló üzenetet kapjon postafiókjába. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.

Ez az emailcím nem érvényes

Kósa az Origo korabeli tudósítása szerint arról beszélt: Magyarországon egymillió embernek nincs meg a nyolc általánosa, még többen pedig funkcionális analfabéták, és szerinte el lehetne várni egy választótól, hogy két hétre előre tudjon gondolkozni. Derültséget és értetlenséget váltott ki Kósa egy másik érve, amely szerint a mostani eljárás kevésbé korlátozza majd a választókat, kevesebb aktivitást vár majd el a választóktól.

A szerkesztő ajánlja

Molnár Csaba

176 millió kamera kereszttüzében: a kínai Nagy Testvér mindenkire odafigyel

Az, ami Orwell idejében még disztópiának tűnt, a mindent látó kamerának hála szép lassan valósággá válik.

Pethő Tibor

1938. augusztus 25. – 2018. április 11.

Elhallgatni nem fogunk. Várunk, reménykedünk, imádkozunk. Mert lehet egy újságnak bárki is a tulajdonosa, azt pontosan tudjuk, hogy a mi igazi „gazdánk” az olvasó.

Stier Gábor

Szomorú búcsú Eraszt Fandorintól

Borisz Akunyin húsz év után nemcsak világhírű regényhősét, hanem a kilencvenes években az orosz jövőről szőtt álmait is eltemeti.

Lakner Dávid

Lajcsika, ha te mindig játszol, miből éltek?

Inkey Alice Szőts Istvánról, Latinovits jókedvéről és Kosztolányi Dezső fekete pöttyös nyakkendőjéről.