Kormánytúlsúly a hírműsorokban, alig rúgnak labdába az ellenzéki politikusok

Szabó Zs. László

Szabó Zs. László

2017. szeptember 25., hétfő 16:25, frissítve: hétfő 19:00

Alig-alig rúgnak labdába az ellenzéki politikusok a Fidesz képviselői mellett a különböző televíziók és rádiók hírműsoraiban – derült ki a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) politikusok médiamegjelenéseiről készített második negyedéves felméréséből. A jelentés szerint a legtöbb híradóban összesen nem kaptak annyi szereplési lehetőséget az ellenzékiek, mint a Fidesz- és a kormánytagok együtt. Ráadásul ha ehhez hozzáadjuk a Fidesszel pártszövetségben álló KDNP-s politikusok megszólalási lehetőségeit, akkor a kormányoldal fölénye még kirívóbb.

A felmérésből kitűnik, hogy a kormányoldal az Andy Vajna-féle TV2 Tények című műsorában kapta a legtöbb időt mindhárom vizsgált hónapban. A politikusi nyilatkozatok nyolcvan százalékát kormánypártiak adták, ennyit még az M1 esti Híradójában sem beszéltek. Utóbbi adat annak fényében különösen figyelemre méltó, hogy a Kökény-Szalai Vivien által igazgatott Tényekben jelenik meg a legkevesebb politikus: a műsorban megszólalóknak mindössze tizede politikai szereplő. E tekintetben a konkurens RTL Klub Híradójában közel kétszer annyi politikus szólalt meg, ám tíz szereplő közül így is mindössze kettő politikus.

A 80 milliárd forint költségvetési forrásból működő állami média vizsgált hírműsorai (az M1 és Duna Tv Híradó, a Kossuth rádió 180 perc, Esti és Déli krónika című műsorai) nagyjából hasonló számokat mutatnak. Az M1 állami hírcsatornánál a megszólalások háromnegyede származik kormánypárti szereplőtől. A Déli és Esti krónikában ugyan valamivel kevesebb „teret” kaptak a fideszesek, mint az M1-en (és a TV2-nél), de – áprilist leszámítva – itt beszélhettek a legtöbbet a kormánytagok.

A jelentés alapján a politikailag „legszínesebb” hírműsorokat mindhárom hónapban a Hír TV és az ATV készítette mind a pártok szereplését, mind pedig a megszólalók beszédidejét tekintve. Mindkét televízió esetében akadt olyan hónap, amikor az ellenzék több szereplési lehetőséghez jutott, mint a kormányoldal. Összességében viszont nagyjából ugyanannyit beszélhettek a felek. Fontos viszont leszögezni: az NMHH azt nem vizsgálta, hogy a hírműsorok milyen kontextusban szóltak a politikusokról. A híradók fő témája – hasonlóan márciushoz – a kormány migrációs politikája volt. Igaz, áprilisban leszorította az első helyről a társadalmi egyeztetés nélkül módosított felsőoktatási és civiltörvény, illetve az ennek okán szervezett tüntetések, ám így is a hatodik legtöbbet tárgyalt téma maradt. Nem meglepetés ugyanakkor, hogy mindhárom hónapban jelentős figyelmet kaptak a hírműsorokban az erőszakos bűncselekmények, balesetek, amelyek a nagy nézettségű kereskedelmi csatornák híradóinak kiemelt hírei.

 

Érdemes kitérni a rezsicsökkentésről és a civil szervezetekről tartott tavaszi nemzeti konzultációra is. A kormányzati kérdőívek történetében ugyanis a kabinet állítása szerint ekkor küldték vissza a legtöbben – 1,7 millióan – az íveket. Ehhez az kellett, hogy a csapból is a konzultáció folyjon: áprilisban ez volt a 8. legnépszerűbb téma volt a híradókban. Visszaköszön ez a kormányzati kommunikációért felelős államtitkár, Tuzson Bence médiaszerepléseiben is: áprilist az ötödik legtöbbet beszélő (46 perc) fideszes politikusként zárta.

Magyar Nemzet hírlevél

Legizgalmasabb cikkeink naponta egyszer az ön e-mail-fiókjában!

A feliratkozással beleegyezik abba, hogy a Magyar Nemzettől hírlevelet vagy cikkeinkről szóló üzenetet kapjon postafiókjába. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.

Ez az emailcím nem érvényes

A médiaszereplések első helyét „természetesen” a miniszterelnök szerezte meg – a Kossuth rádió 180 perc című műsorában rendszeresen közel félórás interjúkat ad. Orbán Viktor áprilisban és májusban is csaknem két-két órát beszélhetett a hírműsorokban, júniusban azonban még ezt is megfejelte: 2 óra 16 percnyi műsoridőt kapott. Az ellenzéki pártok elnökeivel viszont nem ilyen nagyvonalúak a szerkesztők: júniusban a jobbikos Vona Gábor és az LMP-s Szél Bernadett is csak bő 17-17 percet beszélt, pedig a zöldpárt társelnöke a megelőző két hónapban is mintegy fél órát kapott a tévéktől, rádióktól.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2017.09.25.

A szerkesztő ajánlja

Molnár Richárd

Titkos kommunikációs stratégia oldalanként 450 ezerért Cegléden

A város fideszes önkormányzata hivatalosan üzleti érdekből rejtegeti méregdrága tervét.

Tompos Ádám, Schuszter Csaba

„Jelentsen fel, úgysem fog történni semmi”

A Központi Nyomozó Főügyészség előtt a fideszes „jelölt” karácsonyi csomagjának ügye.

Majláth Ronald

Szélesedő szakadék, és egy elveszett nemzedék

Egyre nehezebb tapasztalatlan fiatalként boldogulni a globalizált világban.

Pallagi Marianna

Aggódnak a magyarok, amiért ukrán katonákat telepítenének Kárpátaljára

A helyi magyarok úgy vélik, hogy a nacionalisták után a frontot megjárt harcosok is célba vennék őket.