Közösen dönthetnek a pedagógus-érdekképviseletek

Hutter Marianna

Hutter Marianna

2017. augusztus 17., csütörtök 19:30, frissítve: csütörtök 19:36

– Még augusztusban egyeztet a két legjelentősebb pedagógus-szakszervezet egymással arról, hogy a jövőben részt vegyenek-e a kormány köznevelés-stratégiai kerekasztalának a munkájában – tudta meg a Magyar Nemzet. Lapunknak Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) vezetője arról beszélt: hamarosan megbeszélést tartanak erről a Pedagógusok Szakszervezetével. A PDSZ elnöke szerint érdemes lenne egységes döntést hozniuk a részvételről, vagyis vagy mindkét szakszervezetnek részt kellene vennie a munkában, vagy egyiknek sem. Mint emlékezetes, a kerekasztalt eredetileg tavaly februárban alakította meg az Emberi Erőforrások Minisztériuma, miután egyre élesebbé váltak a közoktatás helyzetével kapcsolatos tiltakozások. Ám sokan azzal kritizálták a szervezetet, hogy csak látszategyeztetésekre szolgál. Bár a kerekasztal működését idén nyáron szabályozták, ajánlásai továbbra sem lesznek kötelezők a kormányra.

Mendrey Lászlót lapunk azzal kapcsolatban is kérdezte, hogy a PDSZ-elnök tegnap nyílt levélben fordult az iskolaigazgatókhoz. Ennek oka, hogy bár korábban arról volt szó, hogy minden tanár számára egységesen jár a pedagógusbér emelésének idén ősszel esedékes utolsó részlete is, a kormány változtatott a feltételeken. Eszerint az adott intézmény vezetője dönthet arról, hogy melyik pedagógus mekkora mértékben jogosult a béremelésre. A PDSZ szerint a differenciálás több szempontból is aggályos. Például azért, mert az életpályamodell bevezetésével megnövelt munkaterhelés minden pedagógust érint, vagy mert a különbségtétel „komoly ellentéteket, feszültségeket” okozhat a tanárikban, „tovább növelve az egyébként is jogos elégedetlenséget, megosztva, szétzilálva a napjainkra kialakult pedagógusegységet”. Bár Mendrey levelében hangsúlyozza: tisztában vannak azzal, hogy a rendelet módosítása jogszerű, ám ettől még súlyosan etikátlannak tartják.

„Éppen ezért – nyomatékosan – kérem Önt, hogy ne hagyja magát megtéveszteni, s most ne differenciáljon” – írta. Mendrey a nyílt levéllel kapcsolatban arról beszélt a Magyar Nemzetnek: a béremelés utolsó részlete „nem túlságosan magas összeg, de mindenki számít rá”. Ez a gyakorlatban nettó 4–12 ezer forintos emelést jelenthet. Ezért Mendrey szerint az igazgatók csapdahelyzetbe kerültek, hiszen végre valódi munkáltatónak érezhetnék magukat a differenciálással, ám eközben egyáltalán nem biztos, hogy az intézkedés azokat érintené jól, akik valóban jobban dolgoznak. A szakszervezeti vezető leszögezte, hogy a differenciálásra szükség van, de úgy vélte, ezt nem ebből a pénzből kellene végrehajtani.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2017.08.17.

A szerkesztő ajánlja

Radványi Benedek

Burján Csaba: Amikor kijöttünk Phjongcshangba, korizni alig tudtam

Az aranyérmes gyorskorcsolyázót már az általános iskolában azzal cukkolták, hogy olimpiai bajnok lesz. Interjú.

B. Kovács Gergely

A magyar falu, ami kis túlzással a fél világnak készít fakanalat

Pedagógiai fenyítőeszköz, konyhai alapfelszerelés és a nemzeti minimum. Egy nógrádikum nyomában.

Szathmáry István Pál

Öt deka szerencse

Gyulai Líviusz a Székelyföldre keveredő olasz kőfaragókról, patkányinváziókról és egy befalazott motorbicikliről.

B. Molnár László

Egyre csak ömlik az állami támogatás a fociba

A taorendszer megjelenése óta csak a színvonal nem lett jobb. Kirívóan sok jut Felcsútnak.