Kertészek lepték el az éjszaka Budapestet

Marosi Adrienn

2016. szeptember 3., szombat 10:36

Magyarországon is egyre népszerűbb a közösségi kertészkedés, a lakótelepek paneljei közt húzódó, kihasználatlan területeken sok helyen alakítanak ki parcellákat. A fővárosi kertek péntek éjszaka összefogtak, hogy együtt mutassák meg: nem csupán hatalmas élmény, hanem társadalmi szempontokból is jelentős a városi kertészkedés.

Tizenegy közösségi kert összefogásával pénteken Magyarországon első alkalommal rendezték meg a Közösségi Kertek Éjszakája nevű eseményt. Az érkezőket finom falatokkal és színes programokkal fogadták: egyebek mellett izgalmas feladatok (például ültetés, locsolás, fűszerfelismerés, kézműves foglalkozások), kiállítások, koncertek és előadások várták a látogatókat.

Az esemény célja elsősorban az volt, hogy a szervezők megmutassák: Budapesten az elmúlt öt évben számos közösségi kert jött létre, ezek pedig nem csupán a növénytermesztésről szólnak, hanem az élményről, a közösségformáló erőről is – mondta el az MNO-nak Kling Ferenc, az esemény egyik főszervezője, a Grundkert koordinátora. „Ezekre a kertekre lakóhelyi kisközösségek épülnek, az emberek itt megismerkednek egymással, gondolatokat cserélnek” – magyarázta. Emellett kiemelte az élelmiszerbiztonság szerepét is, hiszen – mint mondta – ezek a területek teljesen vegyszermentesek, a parcellákon igazán jó minőségű élelmiszert lehet termelni.

A fűszercsokorkötés és a fűszerfelismerés is a programok része volt
A fűszercsokorkötés és a fűszerfelismerés is a programok része volt
Fotó: Végh László / Magyar Nemzet

„Nagyon sok múlik azon, hogy hol nyitnak közösségi kertet: ami belvárosi foghíjtelken vagy valamilyen más rehabilitációs területen létesül, az ideiglenes, hiszen halad a beépítés. Azok, melyek önkormányzati területen nyílnak, talán időtállóbbak, és hosszú távon is fennmaradhatnak” – vélekedett.

Arra a kérdésre válaszolva, hogy miért csak kevés budai kert csatlakozott, közölte: ezek a részek jobban el vannak látva zöldterülettel, így véleménye szerint inkább a pesti oldalon alakult ki az igény egy pici zöld oázisra. Hozzáfűzte, hogy vidéken egy kicsit más rendszerben működik mindez: elsősorban egy közös parcellán, helyi felhasználásra dolgoznak a kertekben.

Hazánkban is egyre népszerűbb a közösségi kertészkedés
Hazánkban is egyre népszerűbb a közösségi kertészkedés
Fotó: Végh László / Magyar Nemzet

Kitért arra is, hogy a Közösségi Kertek Éjszakája egy rendkívül előremutató program, mivel eddig nem volt annyira szoros a kapcsolat a budapesti közösségi kertek között. „Ez az esemény most nagyon jó apropó volt arra, hogy szorosabbra fűzzük a kapcsolatokat” – emelte ki.

Magyar Nemzet hírlevél

Legizgalmasabb cikkeink naponta egyszer az ön e-mail-fiókjában!

A feliratkozással beleegyezik abba, hogy a Magyar Nemzettől hírlevelet vagy cikkeinkről szóló üzenetet kapjon postafiókjába. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.

Ez az emailcím nem érvényes

Az esemény a Nemnövekedés Hét programjaihoz kapcsolódik, melynek keretében konferenciákra, koncertekre, filmvetítésekre is sor kerül. A nemnövekedés-elméle­t egyébként alternatív közgazdasági teória, mely megkérdőjelezi, hogy egy véges rendszerben létezhet-e egyáltalán folyamatos gazdasági növekedés. Arra helyezi a hangsúlyt, hogy az anyagi javak birtoklása helyett inkább a közösségi élmények, a megosztás, a barátságok és ismeretségek adják meg az igazi boldogságot az embereknek – magyarázta Kling Ferenc.

Látogatók a budapesten megrendezett Közösségi Kertek Éjszakáján
Látogatók a Budapesten megrendezett Közösségi Kertek Éjszakáján
Fotó: Végh László / Magyar Nemzet

Kiskert a tömbház tetején

A közösségi kertészkedés az egész világon elterjedt jelenség. A túlélési esélyek növelésére a harmincas évek gazdasági válságát követően, majd a második világháború idején Amerikában és Európában sok helyen minden létező utcarészt megműveltek. Ma egy-egy nagyobb városban sok száz ilyen típusú kert működik, amely lehet egy saroknyi virágágyás, egy zsebkendőnyi földdarabka néhány zöldséggel vagy éppen szociálisan rászoruló családok létfenntartásának színtere. A közösségi kertek esélyt adnak a friss és helyben termelt élelmiszer előállítására, az önellátásra.

Gyakran a lakótelepek paneljei közt húzódó, kihasználatlan területeken alakítanak ki parcellákat
Gyakran a lakótelepek paneljei közt húzódó, kihasználatlan területeken alakítanak ki parcellákat
Fotó: Végh László / Magyar Nemzet

Finta Sándor, Budapest főépítésze korábban közölte: a ma már világszerte elterjedt közösségi kertészkedés különféle módon és formában alakult ki. Budapesten – hasonlóan a nyugati trendekhez – a gazdasági világválság hatására megrekedt ingatlanfejlesztések által üresen maradt, úgynevezett „foghíjtelkeken”, míg például Szentpéterváron a lakótelepek tetején jönnek létre ezek a területek. Mint megjegyezte, a hazai közösségi kertek egy része a piaci szereplők és a közösség összefogásának, míg mások az önkormányzati szektorok és a civilek együttműködésének köszönhetően jelenhetnek meg. Budapesten jelenleg négy négyzetméter körüli az egy főre jutó közösségi használatú zöldterület, azonban a WHO által kilenc négyzetméter lenne javasolt. Éppen ezért az is fontos szempont, hogy miként lehetne a zöldterületek nagyságát növelni, ezzel pedig színesebbé tenni a fővárost is – fűzte hozzá.

Közösségteremtés

Kertész Mónika, a közösségi kertészkedést itthon meghonosító Kortárs Építészeti Központ (KÉK) alapító tagja és kurátora, valamint a Közösségi kertek program vezetője kérdésünkre válaszolva elmondta: szerinte a közösségi kertek jelentősége leginkább generációkon átívelő, közösségteremtő erejében rejlik, a segítségükkel elvesznek a társadalmi határok és korlátok, erősödnek a bizalmi kapcsolatok, erre pedig nagy szükség van a mai magyar társadalomban.

Azzal kapcsolatban, hogy mi nehezítheti meg a közösségi kertek fennmaradását, közölte: Budapest első közösségi kertje, a Millenárison létrehozott Lecsós kert például azért szűnt meg, mert a tulajdonos parkrekonstrukciót tervezett – ami egyébként a mai napig nem valósult meg. „Gyakran nem végleges zöldövezeti besorolású területen jönnek létre közösségi kertek, hanem például egy foghíjtelek vagy egy építészeti beruházási telek ideiglenes hasznosításaként” – magyarázta.

Számos gyermekprogramra is sor került a Közösségi Kertek Éjszakáján
Számos gyermekprogramra is sor került a Közösségi Kertek Éjszakáján
Fotó: Végh László / Magyar Nemzet

Társadalmi jelentőség

A városi kertmozgalom bizonyos szempontból átalakulóban van, hiszen napjainkban egyre nagyobb a hangsúly a kertészkedés szociális előnyein: egyfajta támogatási formát biztosít, hiszen vetőmagok adományozásával vagy a termés felajánlásával alacsonyabb jövedelmű családok, hátrányos helyzetű lakosok juthatnak élelmiszerhez.

A tanórák kihelyezésével az oktatás szerepe is megjelenik, a főváros IV. kerületében található Homoktövis Általános Iskola például ugyancsak létrehozott egy közösségi kertet. A 640 négyzetméteres területen – a tanulói csoportkertek mellett – családi kertek is működnek, ahol mindenki saját elképzelése szerint, saját fogyasztásra ültethet. A fő cél azonban az volt, hogy a városi gyerekek is megértsék, hogyan hasznosíthatják azt, ami a környezetükben van, ami körülveszi őket. A tanárok a gyerekekkel leginkább olyan növényeket próbálnak ültetni, amelyek viszonylag gyorsan hoznak virágot és termést, vagy általuk könnyen nyomon követhetik a ciklikus fejlődés folyamatát. Egy-egy alkalommal, az órai témához kapcsolódva könnyen be lehet vonni a kertet az oktatásba: az ötödik osztályosok például így a tankönyv helyett a természetben, élőben nézhették meg, melyik növénynek milyen a gyökere.

A területek vegyszermentesek, a parcellákon igazán jó minőségű élelmiszert lehet termelni
A területek vegyszermentesek, a parcellákon igazán jó minőségű élelmiszert lehet termelni
Fotó: Végh László / Magyar Nemzet

Emellett például a fogyatékossággal élők bevonásával is pozitív eredmények könyvelhetők el: a makkosházi közösségi kertben rendszeresen fogyatékkal élő fiatalok is  kertészkednek. A cél, hogy a megértsék, hogyan lesz a magból termés, és ne csak a tányérjukon lássák a zöldségeket és a gyümölcsöket úgy, ahogy az intézetben kapják. Ráadásul így egy kicsit közelebb is kerülhetnek a természethez.

A szerkesztő ajánlja

Molnár Csaba

El sem tudja képzelni, mennyi vér tapad egy avokádós pirítóshoz

Fegyveres bandák támadják a farmokat Mexikóban, ahol a drogcsempészet mellett az avokádótermesztés a legjövedelmezőbb üzlet.

Pápay György

Pápay György

Nem bojkott kell, hanem mozgósítás

A választástól való távolmaradásról szóló vitáknak a Fideszben örülnek a legjobban.

Vass Norbert, Hegyi Zoltán, Vékony Zsolt

Egy mosókonyhából neki a világnak – Ma lenne 75 éves Cseh Tamás

Zenész, indián, rajztanár, egyszálgitáros, színpadra lépni izguló rendkívül összetett kulturális jelenség.

Stier Gábor

„Nem tiltakoznék amiatt, ha Ungvár felett magyar zászló lengene”

Az új hidegháború áldozatának tartja magát Oleg Bondarenko, az EU-ból lengyel döntésre kitiltott moszkvai politológus. Interjú.