Kudarcba fulladt a tervezett elszámoltatás

Horváth Csaba László, Lőrincz Tamás

2017. október 17., kedd 05:46, frissítve: kedd 10:02

Úgy tűnik, végleg csődöt mondott a Fidesz által a 2010-es választási kampányban meghirdetett elszámoltatás, ugyanis két újabb emblematikus ügy végére került pont, méghozzá felelősségre vonás nélkül. A Magyar Nemzet értesülései szerint maratoni eljárásnak vetett véget néhány hónapja a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK), csaknem hét év nyomozás után megszüntették a sanghaji világkiállítás kétes kifizetései miatt indult nyomozást. A hivatali visszaélés gyanúja miatt 2010-ben megkezdett eljárás végén a rendőrök arra jutottak, hogy nem volt megállapítható a bűncselekmény elkövetése, ráadásul az ügymenet folytatásától sem várható eredmény.

Emlékezetes, a sanghaji expó ügyében először 2010 júliusában egy magánszemély, majd a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) tett feljelentést a vélelmezett túl- és fiktív számlázások miatt.

A magyar részvételre a Gyurcsány-, majd a Bajnai-kormány összesen 3,2 milliárd forintot költött, ebből kétszintes, 2000 négyzetméteres alapterületű pavilont kellett volna létesíteni, ám csupán egyszintes, 1000 négyzetméteres pavilon készült el. A gyanú szerint előre lefutott volt az épület kivitelezésére és üzemeltetésére kiírt közbeszerzési eljárás, amelyet a Genexpo 2010 Hungary Kft. annak ellenére nyert meg, hogy a kiírási feltételeknek nem felelt meg. A cég ügyvezetője Dégen István volt, aki a hetvenes években az Elnöki Tanács munkatársaként tevékenykedett, majd a III/1-es csoportfőnökség szigorúan titkos tisztjeként nemzetközi hírszerzéssel, illetve elhárítással foglalkozott.

A Kehi vizsgálata az ügyben számos visszásságot tárt fel, akadt példa arra is, hogy a 800-850 forintos izzókat 13 ezer forintért szerezték be, valamint nyilvánvalóan felesleges tanácsadói pénzeket fizettek ki. A kancellária összesen 140 millió forintot szórt el a világkiállításhoz kapcsolódó tanácsadásra, amelyből jutott például Medgyessy Péter és Gyurcsány Ferenc volt tanácsadójának is.

Figyelemre méltó, hogy kudarcba fulladt egy másik üggyel kapcsolatos nyomozás is: a Központi Nyomozó Főügyészség ugyanis arról tájékoztatta lapunkat, hogy augusztus közepén megszüntették a nyomozást a VII. kerületi ingatlaneladásokkal kapcsolatban is. Az ügyben Vattamány Zsolt erzsébetvárosi polgármester – akkor még csak fideszes frakcióvezetőként – tett feljelentést 2010-ben, mert állítása szerint több százmilliós kár érte a kerületet három ingatlan eladása, illetve apportálása miatt.

Magyar Nemzet hírlevél

Legizgalmasabb cikkeink naponta egyszer az ön e-mail-fiókjában!

A feliratkozással beleegyezik abba, hogy a Magyar Nemzettől hírlevelet vagy cikkeinkről szóló üzenetet kapjon postafiókjába. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.

Ez az emailcím nem érvényes

A politikus akkor azt nyilatkozta lapunknak, hogy az Almássy téri Szabadidőközpont eladásával több mint 300 milliós, a Kertész utcai épület elidegenítésével pedig több mint 100 milliós kár érte Erzsébetvárost. Azt is kifogásolta, hogy az Akácfa utcai idősotthont 2008 januárjában apportálta az önkormányzat az Akácfa Udvar Építőipari és Ingatlanforgalmazási Kft.-be, mert – álláspontja szerint – mindezt áron alul, 176 milliós értéken tették. Vattamány szerint ezután az önkormányzatot kisebbségi tulajdoni szintre szorították vissza, majd a kft. másik tagja az általa vállalt törzsbetét összegét, 177 millió forintot – a kerület jóváhagyásával – kölcsönként visszavette. A Fidesz akkori frakcióvezetője mindezt úgy értékelte: felmerül a sikkasztás gyanúja.

 
Az Almássy téri egykori Szabadidőközpont
Fotó: Nagy Béla
 

A Fővárosi Főügyészség a feljelentés megtétele után nem késlekedett, és különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanújával nyomozást rendelt el. Az erőfeszítéseket azonban nem kísérte siker, sőt, végül – a sanghaji ügyhöz hasonlóan – azt állapították meg, hogy „a nyomozás adatai alapján nem állapítható meg bűncselekmény elkövetése, és az eljárás folytatásától sem várható eredmény”. A hétéves nyomozás alatt nem volt példa gyanúsítotti kihallgatásra sem. Sokat elárul az ügy megalapozottságáról, hogy a KNYF döntése ellen nem éltek panasszal, így az már jogerőre is emelkedett.

Az Almássy téri Szabadidőközpont helyén egyébként az eredeti tervek szerint szálloda nyílt volna, ám – mint ahogyan arról júliusban beszámoltunk – az ötletből végül a gazdasági válság miatt nem lett semmi. A tulajdonosok nyáron azt közölték, hogy hamarosan eldőlhet az épület sorsa, és az is előfordulhat, hogy visszatérnek az eredeti szállodaprojekt ötletéhez.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2017.10.17.

A szerkesztő ajánlja

Hutter Marianna

Az első Orbán-kormány jelölte Zaid Naffát a tiszteletbeli konzuli posztra

A jordán üzletember már abban az időszakban is elbukott a magyar állampolgársághoz szükséges nemzetbiztonsági átvilágításon.