Kvótaper: elutasították a keresetünket, a magyar kormány tovább csatázik

, ,

2017. szeptember 6., szerda 09:57, frissítve: csütörtök 15:48

Az Európai Bíróság szerint a menedékkérők áthelyezése jogszerű és hatékony eszköz, ezért elutasította a döntés ellen beadott magyar és szlovák keresetet. Pozsonyban beletörődnek a döntésbe, Budapesten a kormány nem adja fel, és tovább harcol.

A magyar kormány szerint az Európai Bíróságon, a kvótaperben született döntés felháborító és felelőtlen. Politikai döntés született, „a politika megerőszakolta az európai jogot” – közölte a külgazdasági és külügyminiszter szerdán budapesti sajtótájékoztatóján. Szijjártó Péter hangsúlyozta, „az igaz csata csak most kezdődik el”, Magyarország minden jogorvoslati lehetőséget igénybe vesz, hogy a magyar emberek akarata ellenére ne lehessen az országba telepíteni senkit.

A miniszter úgy vélte,

a bíróság döntése veszélyezteti egész Európa jövőjét, biztonságát, és ellentétes az európai nemzetek, így a magyar nemzet érdekeivel.

A döntés - az alapszerződésekkel ellentétesen – kimondja az Európai Bizottság hatalmát az uniós tagállamok felett. Ez elfogadhatatlan, és mindent megtesznek azért, hogy megvédjék az országot – közölte Szijjártó Péter.

Lapunk kérdésére a tárcavezető közölte, az Európai Bizottság kettős mércét alkalmaz Magyarországgal szemben, amikor kötelezettségszegési eljárást indít hazánk ellen, mivel a brüsszeli testület azt a tagállamot nem kéri számon, amelyik Szijjártó szerint csupán csak hat menekültet fogad be. A miniszter hozzátette, a visegrádi országok szolidaritására továbbra is számíthat Magyarország.

 
Szijjártó Péter és Trócsányi László közös sajtótájékoztatója
Fotó: Nagy Béla / Magyar Nemzet
 

Trócsányi László igazságügyi miniszter közölte: jogi vitát, jogi csatát kezdeményez uniós szinten hazánk a bíróság döntése nyomán, melynek lényeges szempontja a tagállamok egyenjogúsága és az önrendelkezés lesz.

A miniszter a magyar kormány jogi érveit felvonultatva leszögezte: a bíróság döntése, s az Európai Bizottság álláspontja kvótaügyben valójában módosította a közösségi jogot.  Abban ugyanis

nem szerepel kötelező betelepítési kvóta, s korábban a tagországok kormányfőit tömörítő Európai Tanács is csak önkéntes kvótáról határozott.

Márpedig ha ezen uniós szinten változtatni akartak volna, azt a tanácsnak, illetőleg az Európai Parlamentnek, továbbá a nemzeti parlamenteknek is tárgyalnia kellett volna, s erről meg kellett volna egyezni. 

Az igazságügyi tárca vezetője kifejtette azt is, a szolidaritás fogalma nem szerepel az uniós szerződésekben, ennek értelmezése ezért különböző lehet, vagyis emiatt sem lehet hazánkat támadni kvótaügyben. 

 
Migránstömeg indult el gyalog a határ felé a Keleti pályaudvarnál lévő ideiglenes táborból 2015 májusában
Fotó: Nagy Béla / Magyar Nemzet
 

Trócsányi László szerint a bíróság azt sem kérdőjelezhette volna meg, hogy 2015 őszén-telén volt-e migrációs szükséghelyzet Magyarországon. Hazánknak erre alapozva ugyanis volt egy speciális keresete, amit a testület elutasított. Pedig 2015. december 31-ig 391 348 migráns lépte át a magyar határt, így a miniszter szerint nem kérdés, hogy ekkor szükséghelyzet volt.

Elutasított kereset

Az Európai Bíróság a menedékkérők tagállamok közötti elosztását szolgáló uniós mechanizmus ellen benyújtott magyar és szlovák keresetet utasította el. A luxembourgi székhelyű testület döntése szerint a kvóták „hatékonyan és arányosan” hozzájárulnak Görögország és Olaszország terheinek csökkentéséhez, ezért alkalmasak a kitűzött célok elérésére.

Eközben reagált Pozsony a bíróság ítéletére: az MTI tudósítása szerint a szlovák kormány tudomásul veszi, tiszteletben tartja, részleteiben áttanulmányozza az Európai Bíróság ítéletét, s ezt követően foglal állást – közölte Miroslav Lajcák szerdán. A szlovák diplomácia vezetője kijelentette: a kvótaperben hozott döntésből Szlovákia számára semmilyen szankció és semmilyen új kötelezettség nem keletkezik, ugyanakkor elképzelhetetlennek nevezte, hogy Pozsony ne fogadná el a luxemburgi bíróság döntését. A szlovák belügyminiszter, Robert Kalinák pedig úgy reagált: a kvótaperben hozott döntés semmit sem változtatott azon a tényen, hogy a kötelező kvótákról hozott döntés helytelen volt, hiszen a tapasztalat megmutatta, hogy a kötelező kvóták rendszere működésképtelen, ellentétben a "határok kemény védelmével", amelyről bebizonyosodott, hogy helyes és a leghatékonyabb megoldás.

Robert Fico is megnyilvánult, ezt mondta:

Szlovákia tiszteletben tartja az Európai Bíróság kvótaügyben hozott döntését, de a kormány nem változtat eddigi álláspontján, és tovább munkálkodik majd azon, hogy a tőle elvárt szolidaritás ne a migránsok kényszerű befogadásában öltsön testet.

Az MTI tudósítása szerint Fico a külső határok védelmének tekintetében nyújtandó segítséget a szolidaritás és a segítség olyan reális formájának nevezte, amelyben Szlovákia kötelezettségein felül is hajlandó részt vállalni.

A szlovák kormányfő egy, a magyar határvédelmi költségekhez való brüsszeli hozzájárulást firtató újságírói kérdésre válaszolva közölte: Magyarország a határvédelem terén tett intézkedéseivel nagyon jó munkát végzett, Magyarország egy bizonyos pillanatban a gazdasági migránsok megállításának kulcs országa volt. "Orbán Viktor és kormánya megtette azt, ami tőle elvárt volt, megvédte a schengeni határt" - szögezte le a szlovák miniszterelnök.

Magyarország és Szlovákia 2015 decemberében fordult az Európai Unió Bíróságához, miután az EU bel- és igazságügyi tanácsának szeptember 22-én elfogadott határozata 120 ezer plusz 40 ezer menedékkérő szétosztásáról – és a velük kapcsolatos menekültügyi eljárás lefolytatásáról – rendelkezett. Kötelező kvóták alapján 120 ezer embert kellene szétosztani a tagállamok között, így Magyarországnak 1294 embert kellene átvennie Görögországból és Olaszországból.

– Ha az Európai Bíróság hazánk számára kedvezőtlen döntést hoz a kvótaperben, akkor 1294 menedékkérőt be kell fogadni, illetve a menekültügyi eljárásukat itt kell lefolytatni. Az Európai Unió már meghozott döntéseit sem népszavazással, sem alkotmánymódosítással nem lehet felülírni – ezt mondta Orbán Viktor még októberben parlamenti sajtótájékoztatóján a Magyar Nemzet kérdésére. Az idén júniusban viszont már úgy fogalmazott a parlamentben:

„Amíg én állok itt, és én vagyok Magyarország miniszterelnöke, addig a déli határon is állni fog a kerítés, és elutasítjuk a kötelező betelepítési kvótát.”

Két héttel később pedig megismételte, Magyarország a szeptemberben várható európai bírósági döntés után is el fogja utasítani a kvótákat.

Erre azóta többféle magyarázattal is előálltak kormánypárti politikusok. Lázár János miniszter például a múlt heti kormányinfón az fejtette ki, hogy az Európai Bíróság valójában most csak arról határoz, hogy a kvótadöntés megfelel-e az európai jognak vagy sem. Ha pedig a magyar kormány továbbra sem jut dűlőre az Európai Bizottsággal, vagy lesznek kételyei, az ügy újra a bíróság elé kerül – fogalmazott.

Ezzel párhuzamosan a kormányzati kommunikációban folyamatosan napirenden tartják a sorosozást,

mondván, Brüsszelben Soros György bevándorlási tervét hajtják végre, és helyes, ha a magyarok tudnak erről (július elején a többi között ez volt a hivatalos magyarázat a Ne hagyjuk, hogy Soros nevessen a végén! feliratú plakátokra).

Kétségei aligha lehettek bárkinek is, de az csak a hét végén vált egyértelművé, hogy miért kérte Orbán Viktor – épp a szolidaritás elvére hivatkozva – múlt csütörtökön a 800 millió eurós (270 milliárd forintos) határvédelmi költségek megfelezését az Európai Bizottságtól. Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter az állami rádióban vasárnap lényegében elismerte,

a közelgő pervesztéssel áll összefüggésben a kormányfő ötlete a kerítés számláinak benyújtásáról.

Ha ott számonkérik Magyarországon a szolidaritást, akkor „nekünk is ki kell mondani: a szolidaritásnak van az a fajtája, amikor egy tagállam védelmezi az összes többit” – fogalmazott. Az Európai Bizottság szinte azonnal jelezte, nem ad pénzt a kerítésre. Ez pedig nyilván kapóra jöhet a kormánynak a vereség után.

„Lassan elegünk van a szolidaritásról szóló frázisokból, miszerint nem szabad szemezgetni és minden országnak be kell fogadnia a menekülteket” – ezt már Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter mondta a Wiener Zeitung című osztrák lap szerdai számában megjelent interjújában. Az MTI szemléje szerint a miniszter leszögezte: azáltal, hogy Magyarország megvédi az Európai Unió külső határát, az egész uniót védelmezi. Szijjártó úgy vélte, Magyarország eddig több mint 800 millió eurót költött határvédelemre – beleértve az infrastrukturális, személyi és kiképzési kiadásokat.

A határvédelem miért nem tartozik bele a szolidaritás kategóriájába?

Nem vagyunk szolidárisak, ha Szlovéniába és Bulgáriába küldünk segítséget?” – tette fel a kérdést a tárcavezető. Szijjártó hangsúlyozta, az EU ereje az egységben rejlik, amelyet meg kell őrizni. Indoklása szerint ezért nem tudja Magyarország már meghallani az uniós pénzekkel kapcsolatos fenyegetéseket és zsarolási kísérleteket.

 

Dimitrisz Avramopulosz migrációs politikáért felelős biztos brüsszeli sajtótájékoztatóján közölte: fontos, hogy minden tagállam, különösen Lengyelország, Magyarország és Csehország, valamint a kvótáikat még nem teljeskörűen teljesítő tagállamok fokozzák erőfeszítéseiket az összes jogosult kérelmező áthelyezésére. Az áthelyezési kötelezettséget pedig szeptember 26-áig Görögországba vagy Olaszországba érkező valamennyi jogosult személlyel kapcsolatban alkalmazni kell. Kiemelte, ha egyes tagállamok nem változtatják meg a kvóták szerinti befogadással kapcsolatos álláspontjukat, az ellenük indított kötelezettségszegési eljárás következő szakaszába léphet, s heteken belül az uniós bíróság elé kerülhet az ügy, amelynek végén pénzbüntetést róhatnak ki a tagállamokra, amelyet mindaddig fizetniük kell, míg jogi kötelességüknek eleget nem tesznek. 

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke Orbán Viktornak küldött levelével kapcsolatban újságírói kérdésre válaszolva elmondta, a bizottság kész arra, hogy minden tagállamnak támogatást nyújtson ahhoz, hogy megvédjék az Európai Unió külső határait és kezeljék a migrációt. Ugyanakkor nem szabad elfelejteni azt, hogy a szolidaritás kétirányú és kölcsönös, amelyből minden tagállamnak ki kell vennie a részét. A közösen vállalt kötelezettségeknek mindenkinek meg kell felelnie – húzta alá.

Sigmar Gabriel, a német külügyminiszter leszögezte: az ítéletet mindenkinek be kell tartani, Németország ezt valamennyi európai partnertől elvárja. A menedékkérők elosztásának ügyében az „európai szolidaritásról” szóló döntés „nemcsak európai értékeinkkel, hanem az európai joggal is teljes mértékben összhangban van”.

Beata Szydlo lengyel kormányfő úgy reagált, erre számítottak. Az ítélet nem változtatja meg a lengyel kormány migrációs politikáját. Úgy látja, a visegrádi csoportét sem. 

Az Európai Néppárt frakcióvezetője, Manfred Weber a Twitteren üzente, az Európai Bíróság ítéleteit végre kell hajtani. Hozzátette: „a migrációs válság hosszú távú megoldása érdekében minden félnek készen kell állnia a kompromisszumra, a szolidarás nem egyirányú utca”. 

Gianni Pittella szociáldemokrata frakcióvezető mérföldkőnek nevezte az ítéletet, amelynek nyomán kötelező jellegű, állandó áthelyezési mechanizmust kellene létrehozni. Szerinte ha Magyarország és Szlovákia nem tesz eleget a kötelezettségeinek, büntetést kell kiszabni rájuk.

A Zöldek társelnöke, Ska Keller kijelentette: „Azoknak az országoknak, amelyek eddig bojkottálták a döntést, teljesíteniük kell azt. Az olyan kormányfők, mint Orbán Viktor, nem követelhetnek egyszerre pénzt határvédelemre, miközben blokkolják az olaszországi és görögországi menekültek befogadását.”

Claude Moreas szocialista politikus, az állampolgári jogi, bel- és igazságügyi bizottság elnöke szerint ez az ügy rámutatott arra, hogy az áthelyezések kapcsán a tagállamoknak vállalniuk kell a felelősséget.

A Liberálisok szakpolitikusa, Cecilia Wikström lapunk munkatársának elmondta, az ítélet Magyarországot és Szlovákiát is szolidaritásra szólítja fel más tagállamokkal szemben, ez ugyanis az uniós tagságból eredő kötelezettség.

A hazai politikai élet képviselői is reagáltak a döntésre. Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője sajtótájékoztatóján úgy kommentált: az Európai Bíróság megnyitotta az utat az Európai Bizottságnak a Soros-terv végrehajtására, melynek lényege, hogy az Európai Uniót nyitva kell tartani a migránsok előtt, évi egymillió bevándorlót kell befogadni.

Mirkóczki Ádám, a Jobbik szóvivője, országgyűlési képviselője közölte: a párt az Európai Bíróság kvótaperben hozott döntésére válaszul ismét benyújtja a parlament elé azt az alaptörvény-módosító javaslatát, amely a „szegény és gazdag migránsok” magyarországi letelepedését is megtiltaná.

A Demokratikus Koalíció szerint a kormány egy tudatos terv részeként veszítette el a kvótapert, mert Orbán Viktor erre az ítéletre fog hivatkozni, amikor majd bejelenti, hogy Magyarország kilép az Európai Unióból.

A Párbeszéd szerint a bírósági döntést végre kell hajtani. EP-képviselőjük, Jávor Benedek közleményében leszögezte, az elutasítás az EU-tagság megkérdőjelezését jelentené, elszigetelve Magyarországot. Jávor leszögezte: a letelepedési kötvénybizniszt kell véglegesen megszüntetni, mert az valódi kockázatokat és korrupciót jelent. 

(MTI, MN)

A szerkesztő ajánlja

Molnár Csaba

176 millió kamera kereszttüzében: a kínai Nagy Testvér mindenkire odafigyel

Az, ami Orwell idejében még disztópiának tűnt, a mindent látó kamerának hála szép lassan valósággá válik.

Pethő Tibor

1938. augusztus 25. – 2018. április 11.

Elhallgatni nem fogunk. Várunk, reménykedünk, imádkozunk. Mert lehet egy újságnak bárki is a tulajdonosa, azt pontosan tudjuk, hogy a mi igazi „gazdánk” az olvasó.

Stier Gábor

Szomorú búcsú Eraszt Fandorintól

Borisz Akunyin húsz év után nemcsak világhírű regényhősét, hanem a kilencvenes években az orosz jövőről szőtt álmait is eltemeti.

Lakner Dávid

Lajcsika, ha te mindig játszol, miből éltek?

Inkey Alice Szőts Istvánról, Latinovits jókedvéről és Kosztolányi Dezső fekete pöttyös nyakkendőjéről.