Kormányinfó: az idén már 50 menekültnek adott nemzetközi védelmet Magyarország

MN

2018. január 18., csütörtök 14:03, frissítve: csütörtök 18:36

Befejeződött a 107. kormányinfó. Lázár János az idén először Mit miért tesz a kormány? címmel tájékoztatott.

A kormányinfó témái voltak:

  • a Stop, Soros! kampány, amelynek csütörtökön kezdődik meg a társadalmi egyeztetése, már a törvénycsomag tervezete is olvasható;
  • adócsökkentések, béremelések;
  • a közvilágítási beruházásokat vizsgáló OLAF-jelentés;
  • Magyarország energetikai függetlensége;
  • a hódmezővásárhelyi képviselőjelölt-állítás kérdései és a helyi kampány fejleményei.

Stop, Soros! törvénycsomag, migráció. Könnyebb a határt megvédeni, mint a migrációval kapcsolatos csatákat megvívni az EU-val szemben – vezette be a sajtótájékoztatóját Lázár János. Hangsúlyozta, hogy a migráció kezeléséről szóló nemzeti konzultációs kérdőívet sokkal többen küldték vissza, mint ahányan a Fidesz–KDNP-kormányra szavaztak. A miniszter ebből azt a következtetést vonta le, hogy a betelepítések megakadályozása össznemzeti ügy.

Elmondta: a kormány ezért terjeszt be az Országgyűlés elé három új törvényt februárban.  Az új jogszabályokkal azt szeretné elérni, hogy a migrációt támogató szervezetek nagyobb társadalmi nyilvánosság előtt működjenek. A 25 százalékos illetéket e civil szervezeteknek a kormány szándéka szerint azért kell befizetniük, hogy a pénzt a határvédelmi feladatok megerősítésére költhessék. Lázár János emlékeztetett, hogy Magyarország nem kapott külön forrásokat a schengeni határok megvédésére az Európai Uniótól.

A harmadik törvény pedig, ismertette a miniszter, mindazoknak a schengeni határtól való távoltartását célozza, akik ott helyben az illegális bevándorlást segítő tevékenységet végeznének. Lázár János kiemelte: a kormány meggyőződése, hogy a migráció „nem önmagától van, hanem szervezik”. 

A Miniszterelnökséget vezető miniszter kifejtette azt is, hogy a kormány álláspontja szerint az Európába máshonnan tömegével érkezők két csoportját kell megkülönböztetni. Először is azokat, akik háborús helyzet miatt, az életüket mentve menekülnek ide, ők a kabinet szerint nemzetközi védelemben részesítendők. Másodszor a gazdasági bevándorlókat, akik a jobb élet reményében vándorolnak be az EU-ba, az ő befogadásukat minden törvényes eszközzel meg akarja akadályozni a kormány.

Hozzátette: a Magyarországra befogadott menekültek nemzetközi védelemben részesültek, mert az számukra indokolt volt. Elmondta, hogy tavaly csaknem 1300, 2018-ban pedig eddig 50 főt részesített Magyarország nemzetközi oltalomban.

Adócsökkentés, béremelés. Lázár János ezután a kormány adócsökkentési lépéseiről számolt be. Mint mondta, tavaly nettó tíz százalékkal nőttek a reálkeresetek, és a kormány e tendenciát tovább erősítő lépéseket foganatosított ez évtől. Ezek között említette, hogy a minimálbér összege 2018. január 1-jétől 138 000 forint, a garantált bérminimum pedig 180 500 forint lett. Ide sorolta egyes élelmiszerek és éttermi szolgáltatások áfacsökkentését, valamint az internetszolgáltatási díjak áfacsökkentését is. Lázár szerint a a bruttó átlagkereset átlépte a 300 ezer forintot, és 60 milliárd forint marad az idei új adótörvények miatt az embereknél.

Lázár János hangsúlyozta a kormány eltökéltségét a munkahelyvédelmi akcióterv folytatására. Becslése szerint ennek következtében az első fél évben „jó eséllyel” akár négy százalék alá is csökkenhet a munkanélküliség. Felsorolta, hogy az idén béremelést terveznek az oktatásban, a szociális szférában, valamint az egészségügyben is. Bejelentette, hogy a kormány tárgyal a szakmai képviseletekkel a novemberre tervezett egészségügyi béremelés előrehozásáról. 

Gazdaság és infrastruktúra. Lázár János a kormányinfót folytatva kijelentette: „Mi a függetlenség kormánya vagyunk.” Részletezte, hogy a kormány mindig is az ország energetikai függetlenségéért hozott gazdaságpolitikai intézkedéseket és tett meg külgazdasági lépéseket. 

Elmondta, hogy az ország áramfogyasztásának drasztikus és folyamatos növekedése miatt új prioritásokról döntött a kabinet az energetikai fejlesztésekben. A jövőben a kormány a források 50 százalékát az atomerőmű-fejlesztésre, a másik felét pedig a megújuló energia felhasználását elősegítő beruházások támogatására szeretné fordítani. Így a napelem-felhasználást, a napelemerőművek és naperőműparkok létesítését is támogatni fogja a kormány – mondta a miniszter.

A Budapest és Kolozsvár közötti gyorsvasút kiépítését is támogatásban részesíti a kormány, a projektet Romániával közösen szeretné megvalósítani. Lázár János emlékeztetett, hogy szintén gyorsvasutat szeretnének kiépíteni a Liszt Ferenc repülőtér és a budapesti belváros között, a kormány most ennek támogatását is jóváhagyta.

Lázár János beszélt arról is, hogy a kormány 90 PPP-beruházást örökölt a korábbi kabinetektől, amelyek közül 46 szerződés állami kötelezettségvállalását 1200 milliárd forint értékben már kifizették. 44 beruházás esetében azonban még fennáll 2100 milliárd forintos tartozás, amelyet a magyar államnak még rendeznie kell. Az eddig elszámolatlan projektek között K+F-fejlesztés, diákotthon-építés, autópálya-beruházás és börtönépítés is van.

OLAF-jelentés. A közvilágítási projekteket vizsgáló OLAF-jelentést még nem kapta meg a kormány – jelentette ki Lázár János. A jelentésről kiszivárgó sajtóinformációk szerint a dokumentumban is megemlített, akkor még Tiborcz István vezette Elios Innovatív Zrt. által elnyert, 2011 és 2015 közötti beruházásokat az EU Csalás Elleni Hivatala (OLAF) vizsgálja. Orbán Viktor vejének, Tiborcz Istvánnak a cége Hódmezővásárhelyen nyert először referencia nélkül, aztán pedig Hódmezővásárhely lett a referenciája. Lázár János hozzátette: szerinte a lényeg az, hogy a beruházások nyomán „nagyobb a fény”. Elmondta, hogy közbeszerzési eljárás döntött a kivitelezőről. Az OLAF-jelentést ugyanúgy nyilvánosságra hozzák majd, amint megkapták, mint a 4-es metró beruházásáról szólót – szögezte le a miniszter.

Kerényi Imre lapunk által ismertetett, elit táboroztatásról szóló tervéről szólva Lázár János azt mondta: a „miniszter-trónörökös” táborterve „egy művészember” álma, és a helyén kell kezelni. „Álmodott valamit, ami nem úgy lesz”, „van ilyen, előfordul”, fejezte ki beletörődését a pulpitus mögött a miniszter.

Lázár elárulta, hogy havonta utal a Fidesznek, mint minden Fidesz-tag, aki közpozícióban van. „Te Fidesz-tag vagy?” –  kérdezi Kovácstól, és elégedetten nyugtázza, hogy igen.

Hódmezővásárhely. Lázár János ezután megdöbbenését fejezte ki a hódmezővásárhelyi katolikus pappal szembeni „sajtóhadjárat” miatt. Azt mondta, Magyarországnak olyan helynek kell lennie, ahol egy katolikus pap minden következmény nélkül elmondhatja a véleményét. Lázár az esetből azt szűrte le, hogy a sajtó egy része szerint egy katolikus plébános – más állampolgárokkal ellentétben – nem rendelkezik a véleménynyilvánítás szabadságával.

Kérdésre válaszolva megerősítette az egyik hódmezővásárhelyi ellenzéki képviselő-jelöltségre készülő politikusról szóló kijelentését, amelyet nemrég a Magyar Nemzetnek adott interjújában tett. Eszerint akinek Gyurcsány Ferenc a szövetségese, az nem hódmezővásárhelyi, ugyanis szerinte a volt miniszterelnök annyit ártott a városának.

A szerkesztő ajánlja

Molnár Csaba

176 millió kamera kereszttüzében: a kínai Nagy Testvér mindenkire odafigyel

Az, ami Orwell idejében még disztópiának tűnt, a mindent látó kamerának hála szép lassan valósággá válik.

Pethő Tibor

1938. augusztus 25. – 2018. április 11.

Elhallgatni nem fogunk. Várunk, reménykedünk, imádkozunk. Mert lehet egy újságnak bárki is a tulajdonosa, azt pontosan tudjuk, hogy a mi igazi „gazdánk” az olvasó.

Stier Gábor

Szomorú búcsú Eraszt Fandorintól

Borisz Akunyin húsz év után nemcsak világhírű regényhősét, hanem a kilencvenes években az orosz jövőről szőtt álmait is eltemeti.

Lakner Dávid

Lajcsika, ha te mindig játszol, miből éltek?

Inkey Alice Szőts Istvánról, Latinovits jókedvéről és Kosztolányi Dezső fekete pöttyös nyakkendőjéről.