Lelkes ügynök volt Szita Károly

○ A vezető fideszes politikus a Kádár-rendszer elkötelezett híveként jelentett „a mások életéről”

2018. március 17., szombat 05:27, frissítve: vasárnap 09:58

Bár Szita Károly, Kaposvár fideszes polgármestere évek óta tagadja, hogy ügynökként tevékenykedett volna, és jogi lépésekkel fenyegette meg mindazokat, akik ezt állítják, kézzelfogható bizonyítékok igazolják, hogy aktívan szolgálta a Kádár-rendszert. A Magyar Nemzet megszerezte a politikus állambiztonsági nyilvántartó kartonját, birtokunkban van továbbá a Somogy Megyei Rendőr-főkapitányság III/II. osztályának több (eredetileg) szigorúan titkos minősítésű aktája és Szita kézzel írt jelentése a nyolcvanas évekből.

A Krakus Péter néven jelentő Szita Károly 1994 óta Kaposvár fideszes polgármestere, 2014-től a Megyei Jogú Városok Szövetségének elnöke.

Ügynökmúltja 2004-ben merült fel a nyilvánosság előtt először, 2005-ben számos cikk, elemzés jelent meg róla, jelentős részben Ungváry Krisztián ismert történész kutatásai és nyilatkozatai alapján.

A dosszié konkrét anyagai azonban akkor még nem kerültek nyilvánosságra.

Magyar Nemzet hírlevél

Legizgalmasabb cikkeink naponta egyszer az ön e-mail-fiókjában!

A feliratkozással beleegyezik abba, hogy a Magyar Nemzettől hírlevelet vagy cikkeinkről szóló üzenetet kapjon postafiókjába. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.

Ez az emailcím nem érvényes

A birtokunkba került rendőrségi anyagok közül az első 1980. július 2-i, nyilvántartó kartonja alapján pedig tudható, hogy Szita Károly egészen 1989. május 9-ig állományban állt.

A titkos minősítéseket a papírokon látható bélyegző szerint 2008. július 12-én törölték.

Szita Károly beszervezésének hivatalos dátuma 1980. július 1.

A beszervezés alapja: „hazafias”.

 

Az első rendőrségi anyag a beszervezését követően a Krakussal – vagyis Szita Károly hálózati személlyel – tartott első találkozóról szól, Fenesi Lajos főhadnagy és Kert Sándor őrnagy, osztályvezető írta alá a papírt. Keltezése: 1980. július 5. Szita Károlyt tmb.-ként, vagyis titkos megbízottként emlegetik, ami az „egyszerű” ügynöki besoroláshoz képest kiemelt státust jelentett a rendszeren belül. Szita Károly a leírtak szerint egyebek között azt mondta kapcsolattartójának, hogy „bár keveset ismer mindabból, amiket végeznie kell, érdeklődéssel várja feladatait, melyeket legjobb tudása szerint kíván végrehajtani. Kijelentette, hogy örül annak, hogy segíteni tudja munkánkat”.

A papírokból kiderül, feladataként „az idegenforgalmi szezonban a laktanyák környezetébe beutazott nyugati állampolgárok tevékenységének figyelemmel kísérését, vizuális felderítő magatartások kiszűrését, illetve a környezetben élő, és nyugati áp.-kat (állampolgárokat) fogadó magyar áp.-k személyének, kapcsolatainak felderítését” határozták meg.

A következő találkozót 1980. július 28-án tartották, itt az őt beszervező Fenesi Lajos főhadnagynak – aki később magasabb rendfokozattal is feltűnik, sorsáról cikkünkben még említést teszünk – „Krakus ujjólag kijelentette, megtisztelőnek tartja magára nézve a közöttünk kialakult kapcsolatot”. Beszélt arról is, hogy ügynöki pályafutása első hónapjában már fel is jegyezte néhány, a laktanyák környezetében megfordult nyugati gépkocsi rendszámát. Közölte továbbá olyan személyek nevét, akik nyugati állampolgárokat fogadtak a közelmúltban. Fenesi főhadnagy meg is állapította, hogy Krakus a „feladatát kedvvel, tőle telhető legjobb akaratával végezte”.

Fenesi és Szita 1980. augusztus 11-én Kaposváron újra találkozott, utóbbi konkrét feladatot is kapott: adatokat kellett gyűjtenie Király József nyugalmazott őrnagy „személyi és egyéb körülményeire vonatkozóan”. Krakus nem késlekedett, 1980. augusztus 25-én már jelentette is, hogy a megfigyelt háza előtt olasz rendszámú gépkocsi áll, utasait pedig behívta a lakásába. Kiderül, a nyugati vendégek Király balatonfenyvesi nyaralójában szállhattak meg, ami Krakus szerint azért feltűnő, mert a férfi nem szokta kiadni „villáját”. Az értékelés szerint a jelentés operatív értékkel bír.

Újabb időutazás: 1981. május 5-én Krakus arról jelentett, hogy a Drink bárban megismerkedett néhány Kaposváron tanuló arab diákkal. (Minden esetben barátjára hivatkozva jelent, de ez csak egy fordulat az állambiztonsági szóhasználatban. Valójában a jelentéstevő személyről, esetünkben Szitáról van szó.) Feladatául a további adatgyűjtést szabták a körhöz tartozó Szilvási László taszári lakosra vonatkozóan.

1983. augusztus 22-én saját rokonságáról is jelentést tett. Mint a kézzel írt szövegből kiderül, húga esküvőjére érkeztek rokonok az NSZK-ból. „A német vendégek csak az esküvő idején tartózkodtak Kaposváron, a többi napot a Balatonon töltötték. Barátom unokanővérének apósa most már nyugdíjas, de régebben a belügynél dolgozott.” (Az NSZK belügyénél.)

1983. október 28-án aztán egy titkos lakásban arról jelentett, hogy kollégája, Nagy József amerikai prospektusokból dolgozik, ráadásul két hetet Olaszországban töltött tanulmányúton. Birtokunkban van egy dokumentum 1986. április 10-éről is. Mint kiderül, megbízói felfrissítették „ismereteit az állambiztonsági szervek feladatairól, az ellenséges erők tevékenységének általános tendenciáiról, eszközeiről, módszereiről, ezek felismerésének lehetőségeiről, valamint a konspiráció általános szabályairól”. Krakus feladata továbbra is diplomaták, nyugati állampolgárok mozgásának, tevékenységének fokozott figyelemmel kísérése, indokolt esetben zavarása, ezekről azonnali jelentéstétel. (Korántsem biztos, hogy Krakus összes jelentése rendelkezésre áll. Történészi munkákból és korábbi cikkekből tudható például, hogy a „tmb.” arról is adott politikai értékelést, hogy munkahelyén, a Növényvédő és Agrokémiai Állomáson dolgozók miként vélekedtek az 1981-es lengyelországi szükségállapot bevezetéséről.)

1985. január 10-én azt jelentette, hogy 1984. december közepén bordó Audijával az NSZK-ból megérkezett unokanővére férjével. Beszámolt róla, hogy unokanővére a Siemens-gyárban dolgozik, férje egy műszereket gyártó üzemben vezető. A rokonok elmondták, „az NSZK-ban attól tartanak, hogy Kádár elvtárs halála után rosszabbodni fog az országban élő emberek helyzete, nehezebb lesz a megélhetés”. A jelentést felvevő hadnagy szerint az anyag operatív értékkel bír, intézkedésül szabja a vendégek adatainak összegyűjtését, ellenőrzését.

Krakus ügynök, vagyis Szita Károly végül 1989. május 9-én szerelt le, 1990-től már Kaposvár alpolgármestereként dolgozott.

Fenesi Lajos nyugalmazott alezredest, egykori beszervezőt 2004 augusztusában Lamperth Mónika belügyminiszter a Magyar Köztársasági Ezüst Érdemkereszttel tüntette ki.

Ami a fideszes politikus ügynökmúltjának utóéletét illeti, a 2005-ös cikkeket követően ismét nagy lett a csend. Akkoriban a történeti levéltár az Index kérésére kikereste és átadta Szita hálózati múltját igazoló dokumentumokat, de a jogszabály szerint csak a 6-os kartont, illetve a munkadosszié fedlapját (Szita titkos megbízott volt a III/II-nél. Index, 2005. február 2.). A jelentéseket akkor viszont még csak az érintettek, azaz a megfigyeltek ismerhették meg. Szita Károly az Országos Sajtószolgálaton keresztül azt üzente: visszaéltek személyes adataival, és kitart amellett, hogy nem azonos a Krakus Péter fedőnevű ügynökkel. Tóth András akkori nemzetbiztonsági politikai államtitkár erre úgy reagált, hogy a Nemzetbiztonsági Hivatal által a levéltárnak kiadott iratok hitelessége megkérdőjelezhetetlen.

Többször próbálták azóta is azzal mentegetni a III/II-eseket, hogy szemben a III/III-as belső elhárítókkal ők csak kémelhárítást végeztek, magyar embereknek, környezetüknek nem ártottak. A jelentésekből is látszik azonban, hogy a különböző osztályok közötti határ nem volt ennyire egyértelmű, sőt az ilyen jelentések leginkább épp azokat az ismerősöket, rokonokat sodorhatták veszélybe, akik vélt vagy valós nyugati kapcsolataik miatt a jelentésekbe bekerültek.

Szita Károly a dokumentumok alapján nem jelentett eget verő ügyekről, valószínűleg lehetősége sem volt erre, nem is állították komolyabb próbák elé. Ez részben a kornak is köszönhető volt, mivel a nyolcvanas évekre esett a működése. Ezzel együtt figyelemre méltó, hogy március 15-én és október 23-án állandó készültségben kellett állnia, az élet és ma már a történelem azonban úgy hozta, hogy érdemben nem akadt tennivalója. Megnyilatkozásaiból jól látszik, Szita Károly a Kádár-rendszer elkötelezett híveként tűnt fel, vele szembeni kényszerítésnek nincs nyoma. Ügynöki munkáját lelkesen végezte, megbízóinak folyamatosan beszámolt környezete élete mellett saját körülményeinek változásairól is.

A Fidesz többször hangoztatta, hogy a pártban egykori ügynökök nem viselhetnek pozíciót. Több mint tíz évvel ezelőtt Szita Károly pedig azt mondta, bírósági úton tisztázza magát. Ez azóta sem történt meg, ahogyan a Fidesz sem lépett, hogy a párt megszabaduljon kommunista örökségétől.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2018.03.17.

A szerkesztő ajánlja

Molnár Csaba

176 millió kamera kereszttüzében: a kínai Nagy Testvér mindenkire odafigyel

Az, ami Orwell idejében még disztópiának tűnt, a mindent látó kamerának hála szép lassan valósággá válik.

Pethő Tibor

1938. augusztus 25. – 2018. április 11.

Elhallgatni nem fogunk. Várunk, reménykedünk, imádkozunk. Mert lehet egy újságnak bárki is a tulajdonosa, azt pontosan tudjuk, hogy a mi igazi „gazdánk” az olvasó.

Stier Gábor

Szomorú búcsú Eraszt Fandorintól

Borisz Akunyin húsz év után nemcsak világhírű regényhősét, hanem a kilencvenes években az orosz jövőről szőtt álmait is eltemeti.

Lakner Dávid

Lajcsika, ha te mindig játszol, miből éltek?

Inkey Alice Szőts Istvánról, Latinovits jókedvéről és Kosztolányi Dezső fekete pöttyös nyakkendőjéről.