Lesújtó adatok a hazai cigányságról

○ Tízből mindössze négyen dolgoznak, és nyolcnak van legfeljebb általános iskolai végzettsége ○ Száz romából egy szerez diplomát

Farkas Melinda

Farkas Melinda

2016. október 31., hétfő 06:30, frissítve: hétfő 12:39

A magyarországi 15–64 éves roma népesség nyolcvan százalékának még mindig csupán legfeljebb általános iskolai végzettsége van, miközben a nem roma lakosság esetében ez az arány csupán 20 százalék. Egyebek között ez a megdöbbentő képzettségbeli hátrány érvényesül a munkaerőpiacon is: a lapunk által megismert legfrissebb adatok szerint 2015-ben a munkaképes romáknak 39 százaléka volt foglalkoztatott, szemben a nem romák 65 százalékos mutatójával. Az adatokat a Központi Statisztikai Hivatal friss, Munkaerőpaci helyzetkép címet viselő elemzése ismer­teti. A  kiadvány legfontosabb adatforrását jelentő munkaerő-felmérés háttérválto­zói között 2014 óta szerepel az etnikai hovatartozás, amely lehetővé teszi, hogy a roma és nem roma népesség munkaerőpiaci jelenlétén túl a foglalkoztatás milyenségében megmutatkozó különbségeket is megismerjük.

Munkanélküliként a romák 16 százalékát tartják nyilván, míg inaktívnak 45 százalékuk számít, szemben a nem romák 4, illetve 31 százalékos mutatóival. A nemek közötti munkaerőpiaci esélyegyenlőtlenség is jóval magasabb a romák esetében: a munkaképes korú roma nőknek még mindig kevesebb mint 30 százaléka foglalkoztatott, ami alig valamivel több a nem roma nőket jellemző arány felénél. A mutatók annak ellenére alakultak így, hogy az átlagosnál lényegesen rosszabb egészségi állapotuk miatt a romák átlagéletkora alacsonyabb a többiekénél, míg a fiatalok aránya nagyobb.

 

 

Az elemzés ugyanakkor megjegyzi, hogy 2015-ben az előző évihez képest javultak a romák foglalkoztatási mutatói, sőt a javulás mértéke felülmúlta a nem roma népességre jellemzőt. Igaz, ez jórészt a közfoglalkoztatás bővülésének köszönhető: a dolgozó romák 42 százaléka közfoglalkoztatás keretében dolgozott 2015-ben, így minden ötödik közfoglalkoztatott roma volt.

Százból egy szerez diplomát

Az iskolai végzettségre vonatkozó részletes adatok szerint a 15–64 éves romák közel 16 százaléka még az általános iskolát sem fejezte be 2015-ben, és további 63 százalékuk is csak alapfokú végzettséggel rendelkezett, a nem roma népesség esetében ez az arány mindössze 1, illetve 19 százalék volt. A szakiskolát, szakmunkásképzőt végzettek arányában a legkisebb a különbség (a romák 15 százalékának, a nem romák 25 százalékának volt ez a végzettsége 2015-ben), ám míg a roma népesség esetében ez a legmagasabb végzettség, amit a még viszonylag nagyobb részük elér, a nem romáknál ez koránt sincs így. Míg a munkaképes korú nem romák több mint egyharmadának érettségi a legmagasabb iskolai végzettsége, addig ezt alig minden huszadik roma mondhatja el magáról. Diplomával minden ötödik nem roma rendelkezett, a romák között csak minden századiknak van felsőfokú végzettsége.

Magyar Nemzet hírlevél

Legizgalmasabb cikkeink naponta egyszer az ön e-mail-fiókjában!

A feliratkozással beleegyezik abba, hogy a Magyar Nemzettől hírlevelet vagy cikkeinkről szóló üzenetet kapjon postafiókjába. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.

Ez az emailcím nem érvényes

A munkaerőpiaci hátrányhoz hozzájárul a lakóhely szerinti megoszlás is. A roma népesség 52 százaléka a legkedvezőtlenebb foglalkoztatási helyzetű Észak-Magyarországon, illetve Észak-Alföldön élt tavaly, illetve a romák a teljes népességnél nagyobb arányban élnek községekben (ezen belül is az aprófalvas térségekben), ahol eleve szűkösebb a munkahelykínálat.

A kedvezőtlen munkaerőpiaci jellemzők kihatnak a roma családokban nevelt gyermekek élethelyzetére, jövőbeni kilátásaira is. 2015-ben Magyarországon a nem roma gyermekek 92,6 százaléka olyan családban élt, ahol legalább egy kereső volt, a roma gyerekek körében azonban ez az arány mindössze 67,8 százalékos volt, és a dolgozó roma családfők többsége is csak igen alacsony jövedelmet biztosító munkát végzett, így közfoglalkoztatott vagy minimálbért kereső volt. Az, hogy a családi pótlék, illetve a szociális juttatások összege évek óta változatlan, szintén nem segíti a roma családok jövedelmi felzárkózását – jegyzik meg a kutatók.

A hátrányos megkülönböztetés is jelen van

A felmérés során vizsgálták azt is, kiket ér diszkrimináció a munkaerőpia­con. Az eredmények szerint a hátrányos megkülönböztetést leggyakrabban a romák szenvedik el: 52 százalékuk jelezte, hogy érte már ilyen élete során, és 45 százalékuk szerint ennek oka a származása volt. Alacsony iskolai végzettséggel párosulva a roma származás még kedvezőtlenebb helyzetet eredményez. A romák közel 50 százaléka érzékelt hátrányos megkülönböztetést munkakeresésnél, de munkavégzés során, elbocsátáskor és a hivatali ügyintézéskor is egyötödük került ilyen helyzetbe. A KSH szerint az alacsony iskolai végzettség származástól függetlenül magas diszkriminációs kockázatot jelent, a romák esetében azonban a középfokú végzettség sem csökkenti ennek esélyét, a diszkriminációs érintettség hasonlóan magas a szakmunkás végzettséggel, illetve az érettségivel rendelkezők körében is.

A munkanélküliek esetében szintén nagyobb az esélye a hátrányos megkülönböztetésnek, 37 százalékuk élt már meg ilyen helyzetet. A közfoglalkoztatottakat is az átlagosnál nagyobb mértékben diszkriminálják: míg a foglalkoztatottak 12 százalékát érte hátrányos megkülönböztetés, addig a közmunkások 35 százalékát. Ha a háztartásban van olyan, aki a nyílt munkaerőpiacon dolgozik, az jelentősen csökkenti a többi családtag diszkriminációs esélyét is. A közfoglalkoztatotti státus azonban nem jelent ugyanilyen védelmet a hátrányos megkülönböztetéssel szemben.

Érdekesség egyébként, hogy – amint azt az Észak-Magyarország című lap a hétvégén írta – a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Csenyéte az ország legszegényebb települése. A faluban egy év alatt keresnek annyit az emberek, mint a Pest megyei Telkiben egy hónap alatt.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016.10.31.

A szerkesztő ajánlja

Lándori Tamás

Nem tűnt őrültnek a tornyospálcai apagyilkos

A helyiek azt beszélik, új pirulákat írt fel orvosa az elkövetőnek újabb szörnyű tette előtt.

Vég Márton

Orbán és Soros egy csapatban játszik? „Soros-szervezetet” pénzel a BM

Több millió forint állami pénzt kapott egy menekülteket segítő szervezet, amely tagja a milliárdos civil hálózatának is.

Molnár Csaba

El sem tudja képzelni, mennyi vér tapad egy avokádós pirítóshoz

Fegyveres bandák támadják a farmokat Mexikóban, ahol a drogcsempészet mellett az avokádótermesztés a legjövedelmezőbb üzlet.

Pápay György

Pápay György

Nem bojkott kell, hanem mozgósítás

A választástól való távolmaradásról szóló vitáknak a Fideszben örülnek a legjobban.