Lesújtó jegyek a szakmai érettségin

Hutter Marianna

Hutter Marianna

2017. július 19., szerda 06:03, frissítve: szerda 14:44

Beigazolódtak az előzetes félelmek, több ágazati szakmai érettségi tárgyból is nagyon gyenge eredmények születtek középszinten a szakképző intézményekben. Az Oktatási Hivatal (OH) adatai szerint 35 tárgyból kilenc esetében – például gépészet, környezetvédelem-vízgazdálkodás, élelmiszeripar – a diákok átlaga még a hármast sem érte el. Összesen több mint 24 ezer diák érettségizett középszinten szakmai tárgyból, és majdnem nyolcezer vizsgát írtak a gyengén sikerült tantárgyakból – derül ki a lapunk által összesített adatokból.

Korábban heves tiltakozást váltott ki, hogy az idei évtől kötelezően bevezetett szakmai érettségi vizsgák pontos követelményei csak tavaly december végén kerültek ki, tehát mindössze pár hónapja maradt a diákoknak érdemben felkészülni a vizsgákra. Nemcsak a pedagógus-szakszervezetek tiltakoztak, voltak olyan diákok is, akik nyílt levélben fordultak az oktatásirányítókhoz. A Tanítanék Mozgalom oldalán megjelent írásban többek közt arra hivatkoztak: egy ilyen összetett vizsgára elvileg négy éven keresztül készítik fel a tanulókat, nekik azonban csak négy hónapjuk volt rá. Azzal is érveltek: feleslegesen veszi el az időt és az energiát a kötelező szakmai érettségi azoktól, akik pályát módosítanának, mert mégsem a tizennégy évesen választott szakmában akarnak dolgozni.

Azzal, hogy jogsértő a szakmai érettségi bevezetésének módja, még Aáry-Tamás Lajos, az oktatási jogok biztosa is egyetértett.

 

A kormány ennek ellenére sem engedett abból, hogy már 2017-től a szakképzést hallgató diákok – a gimnazistákkal ellentétben – ne szabadon választhassák meg ötödik érettségi tárgyukat. A döntést egyebek közt azzal indokolták, hogy az ötödik vizsgatárgy választhatóságának megszűnése a szakgimnáziumokban már 2011 óta ismert, így a kormány megfelelő időt adott a változások megismeréséhez. Utóbbi érvelés viszont nyilván nem változtatott rajta, hogy a konkrét vizsgakövetelményeket pár hónappal az érettségi előtt tudták csak meg a diákok.

Márciusban Pölöskei Gáborné szakképzésért és felnőttképzését felelős helyettes államtitkár azt nyilatkozta a kormánybarát Magyar Időknek, hogy megnyugodni látszanak a kedélyek a szakmai érettségi vizsgák körül, „bár az újdonságtól való félelmet azért nem lehet megúszni”. Ehhez képest az említett lap júniusban már arról számolt be, hogy lemondott a tételkészítő bizottság vezetője, mert a gépészeti ismeretek ágazati érettségi vizsga eredményei az országos átlaghoz képest kevésbé lettek sikeresek. Ám az eredményeket megnézve nemcsak az érintett tárgy tanulói búslakodhatnak. Ugyanis mint az OH adataiból kiderül: még csak nem is az egyébként valóban nagyon gyengén sikerült (2,82-os átlag) gépészeti ismeretek tárgyban születtek a legrosszabb eredmények, ezt három másik tárgy is alulmúlta. A legrosszabb eredményt élelmiszeripari ismeretek tárgyból érték el a diákok, ennek mindössze 2,74 lett az átlaga. Ezt követi a közlekedésgépészet, illetve a nyomdaipari ismeretek 2,75-os átlaggal.

Magyar Nemzet hírlevél

Legizgalmasabb cikkeink naponta egyszer az ön e-mail-fiókjában!

A feliratkozással beleegyezik abba, hogy a Magyar Nemzettől hírlevelet vagy cikkeinkről szóló üzenetet kapjon postafiókjába. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.

Ez az emailcím nem érvényes

Külön említésre méltó, hogy noha Pölöskeiné korábban azt nyilatkozta szintén a Magyar Időknek, hogy a legtöbb jeles érdemjegy informatikából született, a tárgyból középszinten vizsgázó tanulók összesített eredménye közel sem lett fényes: mindössze 2,95-os átlaguk lett. Az OH által említett 35 szakmai ágazati tárgy átlaga középszinten mindössze 3,34-os, és 25 tárgy esetén a diákok átlaga a 3,5-et sem érte el. Ugyanakkor három tárgy volt, amelyek esetén négyes fölötti átlag született, ezek a pedagógiai, a képző- és iparművészet, illetve a hang-, film- és színháztechnikai ismeretek voltak. Ami az emelt szintű ágazati szakmai érettségiket illeti, ebből jóval kevesebben, hozzávetőleg 1700-an vizsgáztak, és ezek eredménye általánosságban jobban is sikerült, mint a középszintű megméretéseké. Igaz, ez feltehetően nem vigasztalja azt a négy diákot, akik közlekedésgépészeti ismeretekből tették próbára tudásukat emelt szinten, ugyanis ők mindössze 2,25-os átlagot produkáltak.

A szakmai érettségik lezárulta után a szakképzésért felelős Nemzetgazdasági Minisztérium azt az ígéretet tette: az illetékes szakterület megkezdte az érettségi tapasztalatainak feldolgozását, a bizottságok tevékenységének értékelése után pedig haladéktalanul megteszi a szükséges intézkedéseket.

A végzősök adatai nem csak a gyengén sikerült szakmai érettségik miatt érdekesek. Bár a kormányzat – és a Parragh László vezette Magyar Kereskedelmi és Iparkamara – évek óta minél több diákot szeretne a szakképzésbe terelni, az eredményeken jól látszik, milyen megdöbbentően nagy szakadék van a gimnazisták és a szakképzésben tanulók jegyei között. Például míg magyar nyelv és irodalomból a gimnáziumok diákjai középszinten 70,3 százalékot teljesítettek (az OH itt százalékokban adta meg az adatokat), ez a szakgimnáziumokban (korábban: szakközépiskola) már csak 53,6 százalék volt, míg a szakközépiskolákban (korábban: szakiskola) már csak 45,5 százalék. A diákok közt mumusnak számító matematika esetében 63,1, 44,6 és 36,1 százalék körül alakultak az eredmények, de németből is jelentős különbségek voltak.

Ugyanakkor a 2017-es érettségiken több közismereti tárgyból is túlszárnyalták tavalyi diáktársaik eredményeit az idei vizsgázók, például matematikából 3,02-ról 3,15-ra javult az érettségizők átlaga. Ám igazán látványos javulást kémiából (3,75-ról 4,22-ra) és informatikából (3,58-ról 4,05-ra) értek el. Azt, hogy az informatikaérettségik mennyire jól sikerültek, az is bizonyítja, hogy míg tavaly jeles bizonyítványuk alapján csak 5438-an válthatták ki az ECDL-bizonyítványt – vagyis az európai számítógép-használói jogosítványt –, idén már 6612-en.

További érdekesség az idei vizsgákkal kapcsolatban, hogy bár idén kétezerrel kevesebb, összesen közel 39 ezer emelt szintű írásbeli vizsgát tettek a főbb tantárgyakból a középiskolások, az OH adatai szerint több javítással kapcsolatos észrevétel érkezett, mint az elmúlt öt évben valaha. A rekordszámú, több mint 3700 beadványból több mint 890-et az emelt történelemvizsga miatt írtak. Ez azt jelentette, hogy a történelemdolgozatok közel 16 százaléka miatt reklamáltak a diákok, így idén ez bizonyult a legproblematikusabb tantárgynak. Arányaiban a legkevesebb észrevétel az emelt szintű német, illetve angol tantárgyhoz érkezett.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2017.07.19.

A szerkesztő ajánlja