Lex CEU, civiltörvény: válaszolt a kormány az Európai Bizottságnak

MN

2017. augusztus 14., hétfő 12:17, frissítve: hétfő 13:00

Magyarország hétfőn megküldte válaszleveleit az Európai Bizottságnak a civiltörvény és a felsőoktatási törvény miatt indított kötelezettségszegési eljárásokban, és ezekben bemutatta, hogy a kifogásolt korlátozások szükségesek és arányosak – mondta az MTI beszámolója szerint az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára budapesti sajtótájékoztatóján.

Völner Pál hozzátette: „arról nem tehetünk, hogy a korlátozások Soros György érdekeit sértik”, de Soros György sem állhat a törvények felett Magyarországon, és remélik, hogy az EB is „visszaáll a jogi talajra, amin ezek a szabályozások születtek”.

A politikus hangsúlyozta: véleménye szerint elsősorban politikai jellegű ügyekről van szó, és nem jogvita folyik az EB és Magyarország között. Völner Pál kifogásolta, hogy amíg korábban két hónap állt rendelkezésre a válaszlevelek megírására, ez már ötödik alkalommal csak egy hónap volt. „Szisztematikusan és önkényesen csorbítják a védelemhez való jogunkat, ebből is látszik, egyfajta statáriális jelleggel minél hamarabb döntést akarnak hozni ezekben az ügyekben” – jegyezte meg.

A felsőoktatási törvénnyel kapcsolatban elmondta: ez az eljárás a második szakaszban van, az úgynevezett indokolt véleményt kellett megválaszolnia a kormánynak. Megjegyezte: a felsőoktatás nemzeti hatáskörben van az Európai Unióban, ezért eleve vitatható a bizottság hatásköre a kérdésben.

Völner Pál a kettős mércére is felhívta a figyelmet. Mint mondta, Németországban, Spanyolországban és Csehországban külföldi egyetemi háttér nélkül nem működhetnek külföldi egyetemek, Szlovákiában pedig megkövetelik az EGK-térségben lévő székhelyet. Vagyis, ha a mi szabályozásunk nem megfelelő, akkor ezekkel az országokkal szemben is eljárást kellene indítani – tette hozzá.

Magyar Nemzet hírlevél

Legizgalmasabb cikkeink naponta egyszer az ön e-mail-fiókjában!

A feliratkozással beleegyezik abba, hogy a Magyar Nemzettől hírlevelet vagy cikkeinkről szóló üzenetet kapjon postafiókjába. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.

Ez az emailcím nem érvényes

Elmondta: kifogásolja az EB a nemzetközi szerződés megkötésének szükségességét is, de ez az államtitkár szavai szerint „semmi akadályt nem jelent együttműködő felek között”, erre példa a Maryland állammal a közelmúltban megkötött megállapodás is. A névhasználattal kapcsolatos szabályt is szükségesnek nevezte a közhitelesség érdekében.

Az egész szabályozás azt szolgálja, hogy a fantomegyetemeket, a tényleges háttérrel nem rendelkező egyetemeket, a nem értékes diplomákat adó egyetemeket ki tudjuk szűrni – hangsúlyozta.

A külföldről finanszírozott szervezetekre vonatkozó törvény miatt indult kötelezettségszegési eljárás elmondása szerint az első szakaszban van, hivatalos levélre kellett válaszolnia a kormánynak. Megjegyezte: a Velencei Bizottság előzetesen véleményezte a törvénytervezetet, legitimnek nevezte a szabályozás célját, és az Országgyűlés ennek a véleménynek az ismeretében egy módosított javaslatot fogadott el.

Mint mondta, az EB kifogása szerint a regisztráció gátolja a tőke szabad áramlását, de ez nem felel meg a valóságnak, hiszen továbbra is bárhonnan kaphat támogatást egy civil szervezet.

Hozzátette: a szabályozás átláthatóságot és a pénzek átlátható áramlását biztosítja. „Azért van szükség az átláthatóságra, mert látható, hogy világszerte a civil szervezeteknek nevezett NGO-k beavatkoznak a politikai folyamatokba, nem vonatkozik rájuk a párttörvény, és a szabályozás alól kibújva befolyásolják a közvéleményt” – mondta. Megjegyezte, az Egyesült Államokban és Izraelben is van hasonló törvény, sőt az EU maga is készült egy hasonló szabályozásra.

Völner Pál arra a felvetésre, hogy a szabályozás ellen leginkább tiltakozó civil szervezetek nem regisztráltak még a bírságon, úgy fogalmazott: ezek politikai akciók, és nyilvánvaló, hogy ha hivatalos bejelentés érkezik, akkor megindulnak a hatósági eljárások, aminek a vége akár a civil szervezet törlése is lehet. 

A Hvg.hu úgy értesült, hogy az előző válaszánál is keményebb hangnemben utasította vissza a kormány az EB CEU-törvénnyel kapcsolatos figyelmeztetését, így újabb, harmadik szakaszába léphet a testület által indított kötelezettségi eljárás, és az Európai Unió Bíróságára kerül az ügy.

„Én nem gondolom, hogy Soros György irányítaná az Európai Bizottságot és ezért kezdeményeztek volna kötelezettségszegési eljárást Magyarországgal szemben a felsőoktatási törvénymódosítás, a CEU ügyében” – ezt még a múlt héten nyilatkozta Schöpflin György fideszes európai parlamenti képviselő az Atv.hu-nak. Arra a kérdésre, hogy más fideszesek és Orbán Viktor miért láttatja Sorost „mindenható háttérhatalomnak”, azt mondta: ez a politika!

Pénteken a Velencei Bizottság több kifogást is megfogalmazott a felsőoktatási törvény CEU-t célzó módosításával kapcsolatban. A jelentés szerint a törvény szabályai általában véve megfelelnek az európai gyakorlatnak, de számos követelménye túlságosan szigorú és nem is megalapozott, mert már működő felsőoktatási intézményekre is vonatkozik. A bizottság többek között felszólította a kormányt, hogy ne írjon elő nemzetközi megállapodást a származási országgal, illetve hogy ne kelljen a székhelyen – vagyis a CEU esetében az Egyesült Államokban – egyetemi oktatást nyújtani.

Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője erre vasárnap úgy reagált, hogy a Velencei Bizottságban is vannak Soros György üzletember által pénzelt emberek, amit a gazda mond, azt kell csinálni, és meg kell találni a jogi magyarázatát.

A Hvg.hu egyébként múlt héten arról írt, hogy információi szerint a magyar külügy tesz egy hátralépést a CEU-ügyben, ugyanis már nem vár az amerikai szövetségi kormánnyal való, az egyetemről szóló megállapodásra, hanem megelégszik egy New York állammal való egyezséggel is, amelyet hamarosan alá is írnak.

A szerkesztő ajánlja

Tompos Ádám, Schuszter Csaba

Hazánk riasztó mértékű kettéosztottságáról mesél országszerte a tűzifa

A politikusok tulajdonképpen azzal büszkélkednek, hogy a hozzájuk tartozó falvakban mennyi szegény ember él.

Hutter Marianna

Az első Orbán-kormány jelölte Zaid Naffát a tiszteletbeli konzuli posztra

A jordán üzletember már abban az időszakban is elbukott a magyar állampolgársághoz szükséges nemzetbiztonsági átvilágításon.