Magyarországra kerültek a Seuso-kincsek

MN

2017. július 12., szerda 13:45, frissítve: szerda 18:12

Szerda délben harangozták be, hogy bejelentést tesz Orbán Viktor a kormányülés szünetében. A köztévé élő közvetítéséből az furcsamód nem derült ki, hogy ő mit mondott (később leadták a miniszterelnök beszédét is), de Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója is jelen volt az eseményen, és bejelentette, hogy a Seuso-kincsek maradék hét darabja a magyar állam tulajdonába került.

Az MTI beszámolója szerint a kormányfő páratlan fontosságú leletegyüttesnek nevezte a kincseket. Orbán Viktor azt mondta: a kormány álláspontja, hogy a felbecsülhetetlen értékű nemzeti kincseinknek, a „családi ezüstnek” Magyarországon van a helye. „Kötelességünket teljesítettük, és visszaszereztük” – mondta a miniszterelnök, aki a bejelentés után megmutatta a sajtónak a Parlament vadásztermében kiállított kincseket.

Baán László elmondta: 1990 óta minden magyar kormány törekedett arra, hogy visszaszerezze a kincseket, hol perben, hol egyezségben. Hozzátette: ez most két lépésben sikerült, hiszen 2014-ben tért haza az első hét darab, most pedig a második, művészettörténeti szempontból még értékesebb rész került Magyarországra. Mint mondta, a kincsek visszaszerzése hosszú évek óta várt pillanat nemcsak a magyar emberek, hanem az egész világ részéről.

Felidézte: a Seuso-kincs a legjelentősebb ismert késő római ötvösművészeti leletegyüttes, amelyet néhány évtizeddel ezelőtt, a 70-es években találtak meg Magyarországon, majd illegális körülmények között jutott ki az országból. Mint mondta, a kincseket egyetlen napot láthatta a közönség 1990-ben New Yorkban, egy aukción, ahol mai értéken 100 millió eurós kikiáltási áron akarták eladni. Sem ezelőtt, sem ezután nem láthatta a felbecsülhetetlen értékű kincset sem világ, sem Magyarország – jegyezte meg.

 
A Seuso-kincsek leletegyüttesének visszaszerzett és bemutatott második hét darabjából az egyik műtárgy az Országház vadásztermében
Fotó: Illyés Tibor / MTI
 

Baán László újságíróknak elmondta: az utóbbi években sikerült megállapodni két ütemben két családi alapítvánnyal a kompenzációs díjról, ez az első esetben 15 millió euró, a második esetben 28 millió euró (8,6 milliárd forint) volt. Ennek fejében átadták a kincseket, és nem is vitatták Magyarország tulajdonjogát – fejtette ki, hozzátéve: a kincseket a becsült piaci ár harmadáért, negyedéért sikerült visszaszerezni.

Azt is hangsúlyozta, hogy a kincsek hazatérése nemcsak Magyarország, hanem az egész világ számára rendkívüli jelentőségű, ugyanis végre bemutathatóvá válnak. Az eddigi birtokosok nem tették lehetővé, raktárak mélyén rejtegették a műveket – fejtette ki, jelezve azt is: több alternatíva van a kincsek végleges elhelyezésére, arról a kormány fog dönteni.

Magyarország olyan ókori kinccsel gyarapodott, amelyet területén, Pannóniában kapott egy előkelő személyiség, és ásott el minden valószínűség szerint egy barbár betöréskor, majd az 2000 éven keresztül a földben maradt – ismertette a történetet. A főigazgató arra is kitért: azzal, hogy valamennyi kincs itt van, az anyagkutatások is jobban fognak előrehaladni. A lehetséges lelőhelyet már lokalizálták, azonban a szakembereknek még nincs egyértelmű állásfoglalásuk arról, hogy ott volt – mondta Baán László.

A Seuso-kincs első darabjai 2014-ben kerültek Magyarországra, a miniszterelnök erről akkor ugyancsak rendkívüli sajtótájékoztatón számolt be.  „Ha a mienk, jobb, ha nálunk van, mintha másnál. Ezért is döntöttünk a hazahozataláról” – fogalmazott Orbán. A Szépművészeti Múzeum igazgatója pedig közölte: idő kérdése, hogy a többi darab is visszakerüljön Magyarországra. Arra is látott esélyt, hogy akár időközben elkallódott vagy valamilyen módon nyilvánosságra került kincsekkel egészüljön ki a lelet.

2017 márciusában számoltunk be arról, hogy régészeti feltárások indulhatnak azon a területen, ahol 1976-ban megtalálták a Seuso-kincseket. Rétvári Bence a jobbikos Szávay István írásbeli kérdésére adott válaszában azt írta, a Seuso-kincs tudományos kutatási programjának irányítására létrehozott Seuso-munkabizottság kiemelt céljának és feladatának tekinti a Seuso-kincs megtalálási helyének lehető legpontosabb behatárolását, és amennyiben lehetséges, azonosítását.

Mint ismeretes, a Seuso-kincsek darabjait az 1970-es évek közepén találta meg Sümegh József, a Fejér megyei kőszárhegyi kőbánya kisegítő munkása. A talált tárgyakat négy-öt évig rejtegette, közben többet elcserélt vagy eladott. A helyiek többször látták őt magas rangú magyar és orosz katonatisztek társaságában. Sümegh Józsefet 1980 decemberében meggyilkolták, de a bűncselekményt az ügyben eljáró katonai ügyészek öngyilkosságnak állították be.

A most hazatérő hét műtárgy az Akhilleusz- és a Meleagrosz-tál, az állatalakokkal díszített kancsó, az amfóra, a Hippolütosz-kancsó és a két, díszítésében a Hippolütosz-kancsóéval rokon vödör. A Seuso-kincseket most szombattól a Parlamentben kiállítva láthatja majd a nagyközönség naponta 12 és 18 óra között augusztus végéig. Ezt követően országjárásra viszik a műtárgyakat, végül a Magyar Nemzeti Múzeumba kerülnek. (MTI)

A szerkesztő ajánlja

Molnár Csaba

176 millió kamera kereszttüzében: a kínai Nagy Testvér mindenkire odafigyel

Az, ami Orwell idejében még disztópiának tűnt, a mindent látó kamerának hála szép lassan valósággá válik.

Pethő Tibor

1938. augusztus 25. – 2018. április 11.

Elhallgatni nem fogunk. Várunk, reménykedünk, imádkozunk. Mert lehet egy újságnak bárki is a tulajdonosa, azt pontosan tudjuk, hogy a mi igazi „gazdánk” az olvasó.

Stier Gábor

Szomorú búcsú Eraszt Fandorintól

Borisz Akunyin húsz év után nemcsak világhírű regényhősét, hanem a kilencvenes években az orosz jövőről szőtt álmait is eltemeti.

Lakner Dávid

Lajcsika, ha te mindig játszol, miből éltek?

Inkey Alice Szőts Istvánról, Latinovits jókedvéről és Kosztolányi Dezső fekete pöttyös nyakkendőjéről.