Márton fél köpenye

2014. december 24., szerda 06:00, frissítve: szerda 10:40

Abban a szabolcsi községben született, amelyet semmi módon nem lehetett keresztény hitétől eltéríteni. Főpapként abban a nagy múltú nyugat-dunántúli városban teljesít szolgálatot, ahonnan a felemelő szeretet szentje, Márton elindult. Az 1956-os forradalmat követő megtorlás vértanújának, Brenner Jánosnak a boldoggá avatási eljárását is Veres András szombathelyi püspök szorgalmazza.

Pócspetri lakosságának 1948-as megkínzása és megalázása után egyre több fiatal jelentkezett e településről egyházi szolgálatra. 1949-ben két fiú, később hat, köztük Veres András…
– Még ha a felnőttek egymás között suttogtak is róla, miként szenvedték meg 1948-ban, hogy a községi iskola államosítását meg akarták akadályozni, gyermekeik előtt minderről nemigen beszéltek Pócspetri lakói. Amikor 1974-ben a győri bencés gimnáziumba kerültem, és történelemtanárunk megkérdezte, hogyan emlékeznek a falumban az emberek a negyedszázaddal korábban történtekre, értetlenül, némán álltam, semmit nem tudtam szülőfalum ezen korszakáról. Az őszi szünetben – november 7-én! – aztán megkérdeztem a szüleimet, voltaképpen miről faggatott engem a történelemtanárom. Döbbenten nézett egymásra az édesanyám és az édesapám, végül édesanyám oldotta meg a helyzetet. Elmondjuk neked, ahogyan mi tudjuk, mi történt a faluban 1948. június 3-án – mondta. Majd megnevezett néhány személyt, akiket hosszabb szabadságvesztésre ítéltek, velük is beszéljek, biztatott az édesanyám. Ők aztán a szüleimnél valóban jóval többet tudtak mondani arról az eseménysorozatról, amely miatt azt a települést, ahol születtem, még a hetvenes években is rendőrgyilkos faluként emlegették.

Lehet, hogy hallgatásukkal a hitüket védték Pócspetri lakói?
– A vértanúság új keresztényeket termett, az emberek hűségesebben követték Krisztus tanításait, mint a falu megbélyegzése, lakóinak meggyötrése előtt. Jól emlékszem, a vasárnapi szentmiséken alig fért be a templomba a hitét bátran megvalló sokadalom, pedig nem kicsi a mi XIII. századi eredetű, az idők során többször is átépített, 1923-ban pedig két oldalhajóval is bővített templomunk! Azok pedig, akik börtönbüntetést, megverettetést szenvedtek, mert 1948-ban az egyházi iskolák államosítása ellen tüntettek, életük végéig komoly tartású emberek maradtak. Gondolom, ez is hatással volt azokra a fiatalokra, akik a település létszámát ugyancsak meghaladó arányban a papi hivatást választották.

Hetvenkét óra alatt, statáriális eljárással döntöttek róla a Budapesti Büntető Törvényszéken, hogy kit találnak bűnösnek a Pócspetrin megesett, végzetes baleset ügyében. Királyfalvi (Kremper) Miklóst nyolc nappal a letartóztatása után kivégezték, „felbujtójának”, a falu plébánosának, Asztalos Jánosnak az ítéletét – másodfokon – életfogytiglani börtönbüntetésre mérsékelték. 1956-ban, a forradalom napjaiban szabadult, és hagyta el az országot. Külföldi tanulóévei során Szombathely mai püspökének sikerült vele találkoznia?
– Németországban egy kis településen volt kisegítő lelkész Asztalos János, amikor meglátogattam. Távoli rokonok voltunk, szüleimet ő eskette. Rómába, szerpappá szentelésemre bátorkodtam meghívni, amit ő örömmel el is fogadott. Sajnos a néhány hónappal később Magyarországon rendezett pappá szentelésemre már nem jöhetett el, 1986-ban nem kapott beutazási engedélyt.

Ember Judit 1982-ben forgatott Pócspetri-filmjét, sajnos, kevesen ismerik. 1990-ig szigorúan dobozolták, később pedig alkalmatlan adásidőben és ritkán vetítették. Pócspetri szülötte ismeri a rendezőnő fő művének tekintett dokumentumfilmet?
– Gimnazistaként a forgatásnál is jelen voltam! A Pócspetrire érkező forgatócsoport ugyanis a falu plébánosának a segítségét kérte, győzze meg az embereket, merjenek megszólalni. Évtizedek múltán többen is tartottak tőle, hogy akár nekik, akár a családjuknak gondjuk lehet abból, ha a kamerák előtt az 1948-ban történteket felidézik.

Szülőfalujának máig megrendítő történetétől elszakadva, Szombathely püspökét a IV. századi pannon táj tán leghíresebb szülöttéről kérdezem. Szent Mártonról, aki körül, olykor úgy tűnik, több a legenda, mint a hiteles ismeret. Amit senki nem vitat, az a Savariából elinduló fiatalember békevágya s végtelen jósága, legfőképp pedig kardjával félbehasított köpenye, mellyel didergő felebarátját betakarta…
– Miután Sulpicius Severus még halála évében, 397-ben rögzítette a tours-i Mártonként is emlegetett szent élettörténetét, nem kétséges, hogy Savariában született. Hogy Szent Márton hegyét, ahová a Szent Benedek rendi szerzetesek monostorát – Pannonhalmát – építették, a savariai születésű szentről nevezték el, azt mutatja, hogy a IV. században élt hitvallót a IX. századra már akkora tisztelet övezte, hogy a helyen, amely az ő nevét viselte, apátság is épülhetett. Az alakját szinte halála pillanatától körülvevő, áhítatos nagyrabecsülés azért is rendkívüli, mert Márton, a tours-i püspök volt az első olyan szent, aki nem vértanúként halt meg. Voltaképpen már életében szentként emlegették, és halála után, rövid időn belül szentté is nyilvánították. Az első keresztény századoknak, de a későbbieknek is az egyik legismertebb szentje a 316 és 397 között élt Márton, és nem is csak itt, Európában, de szerte a világban. Nagy Károly is, miután 795-ben seregeivel döntő vereséget mért az e tájon élő avarokra, majd azok „segédnépeire”, a szlávokra, elzarándokolt ahhoz a kápolnához, amelyet a hagyomány szerint Savaria Európa-szerte tisztelt gyermekének a szülőháza fölé emeltek… Mi, magyarok már első szent királyaink korában is a magunkénak érezhettük Tours csodatévő püspökét. Születésének ezerhétszázadik évfordulóját 2016-ban ezért is szeretnénk méltóképpen megünnepelni. Szent Mártonnak számos üzenete van korunk embere számára, nem csak az amiens-i jelenet, a koldussal megosztott köpönyeg története, csak azt emlegetjük a leggyakrabban. Hosszú élete során a testvéri szeretetnek olyan példáit adta, amelyek önző világunknak is mozgatói lehetnének. Szent Márton a Krisztus által meghirdetett testvéri szeretet nevében rendkívül sokat tett annak érdekében, hogy áldozatos lélekkel, a másik ember gondjai iránt is fogékonyan élhessen minden halandó.

Magyar Nemzet hírlevél

Legizgalmasabb cikkeink naponta egyszer az ön e-mail-fiókjában!

A feliratkozással beleegyezik abba, hogy a Magyar Nemzettől hírlevelet vagy cikkeinkről szóló üzenetet kapjon postafiókjába. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.

Ez az emailcím nem érvényes

Rumi Rajki István csodálatos szobra az édesanyját megkeresztelő Szent Mártont jeleníti meg; a szülőt felemelő gyermeki szeretetet…
– Szent Márton ünnepén több ezren vonulunk a székesegyházból ehhez a Szent Márton kútja fölé állított szoborhoz. Felidézzük a hagyományt, amely szerint Márton 355-ben, szülőföldjére visszatérvén a hívő keresztények közé emelte, azaz megkeresztelte az édesanyját… Ahogyan nem is egyszer közvetlen környezetünkben is látjuk, tapasztaljuk, hogy a gyermek vallásos érdeklődése vezeti vissza a szülőket a hithez, a templomi vallásossághoz.

Kivételes adomány, hogy olyan katolikus egyházfő regnálása idején köszönt ránk Szent Márton 1700. születésnapja, aki, annak ellenére, hogy 1620 év a korkülönbség közöttük, számos kérdésben hasonló nézeteket vall, mint Szent Márton. Páratlan lehetőség, hogy a magyarság, de az egész keresztény világ az egykori Savariában, a mai Szombathelyen, Szent Márton szülőháza felett, Ferenc pápával együtt emlékezzék a pannon szentre.
– Miután ezt a lehetőséget felvetettem a Magyar Katolikus Püspöki Konferencián, ahol felvetésem teljes egyetértésre talált, azt kérték, hogy ismertessem e tervet Magyarország államelnökével és kormányfőjével. A két legmagasabb közjogi méltóság is nyomban a terv támogatásáról biztosított. Ferenc pápa Áder János kezéből személyesen vette át a magyar állam meghívását. Az ezt követő rövid dialógus ismeretében, és, miután államelnökünk erre kifejezetten rá is kérdezett, egyértelművé vált, hogy a szentatya elfogadta a meghívást. Minden reményünk megvan hát arra, hogy Ferenc pápa 2016-ban eljön Magyarországra. Októberben Rómában jártam, és a szerdánkénti általános kihallgatások egyikén alkalmam volt a szentatyával találkozni. Elmondhattam neki, hogy azok nevében beszélek, akik meghívták Szent Márton szülővárosába, és e meghívást szóban is szeretném megerősíteni. Ferenc pápa ezt válaszolta: rendben van, imádkozzanak értem! E válaszban, jól tudom, az igen is, a nem is benne van; más vatikáni fórumokról viszont az az információ érkezett hozzánk, hogy 2015-ben, amikor Ferenc pápa 2016-os programjait szervezik, keresni fognak bennünket. Csak később tudtam meg, hogy Jorge Mario Bergoglio Argentína fővárosában, Buenos Airesben érsekként, hosszú éveken át a Szent Mártonról elnevezett érseki székesegyházban misézett; talán ezért is fogadta el örömmel a meghívásunkat Szent Márton szülővárosába.

A szombathelyi egyházmegyében már a Szent Márton-év előkészítésén munkálkodnak, nem volna időszerű országosan is meghirdetni Szent Márton esztendejét?
– A kormány is válaszolni kíván e fölvetésre. Nem csak nekünk, Szent Márton szülőhelyén élőknek a feladata Szent Márton erényeinek megismerése, s nem is csupán a hívő emberek kötelessége az elesettek felemelése, a Szent Márton-év jelszavául választott gondolat, a „felemelő szeretet” tettekre váltása…

A magas kort megélt Márton, mint mondta, az első olyan szent, aki nem vértanúként halt meg. A mindössze huszonhat évet élt Brenner János az 1956 utáni kádári „konszolidáció” vértanúja, boldoggá avatása mégis egyre halasztódik…
– 2007-ben emlékeztünk vértanúságának ötvenedik évfordulójára, akkor teljes esztendőt szenteltünk a harminckét késszúrással megölt Brenner János vértanú történetének a megismertetésére, és annak a helynek a fölkeresésére, ahol meggyilkolták. Az emlékév után a boldoggá avatási eljárás is lendületet kapott, 2008-ban az egyházmegyei irattár anyagából, a rendőrségi, bírósági jegyzőkönyvekből összeállított, a nyomdából hosszú-hosszú várakozás után nemrégiben kikerült, teljes dokumentációt eljuttathattuk a Szenttéavatási Kongregációba, most már nincs más hátra, mint hogy a kongregáció kiadja a feladatot a bíborosok és a teológusok testületének. Miután Brenner János vértanúhalált halt, nem kell csodákkal hitelesíteni az életszentségét, bízhatunk benne, hogy rövid időn belül boldoggá avatásának időpontjáról is hírt adhatunk.

Szombathely püspöke szerint 2014 karácsonyán, szentek és vértanúk árnyékában, aggódó, türelmetlen, reményvesztett és reménykedő embertársaink körében mire kellene figyelmeztetnünk?
– Karácsony ünnepe mindig a szeretetre, Jézus Krisztusra figyelmeztet bennünket. Az isteni ajándékra, a megváltó, a felemelő szeretetre, amellyel mi is mindnyájan megajándékozhatjuk egymást. Nincs olyan szegény ember, aki ne tudna valami jót tenni embertársai érdekében. És senki sem olyan gazdag, hogy ne volna szüksége arra a segítségre, amelyet embertársaitól kaphat.

Forrás: Magyar Nemzet

A szerkesztő ajánlja

Molnár Csaba

176 millió kamera kereszttüzében: a kínai Nagy Testvér mindenkire odafigyel

Az, ami Orwell idejében még disztópiának tűnt, a mindent látó kamerának hála szép lassan valósággá válik.

Pethő Tibor

1938. augusztus 25. – 2018. április 11.

Elhallgatni nem fogunk. Várunk, reménykedünk, imádkozunk. Mert lehet egy újságnak bárki is a tulajdonosa, azt pontosan tudjuk, hogy a mi igazi „gazdánk” az olvasó.

Stier Gábor

Szomorú búcsú Eraszt Fandorintól

Borisz Akunyin húsz év után nemcsak világhírű regényhősét, hanem a kilencvenes években az orosz jövőről szőtt álmait is eltemeti.

Lakner Dávid

Lajcsika, ha te mindig játszol, miből éltek?

Inkey Alice Szőts Istvánról, Latinovits jókedvéről és Kosztolányi Dezső fekete pöttyös nyakkendőjéről.